A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv (Ptk) a korábbi szabályozásnál lényegesen részletesebben rendezi az élettársi kapcsolat létrejöttét, megszűnését, az élettársi tartásra és lakáshasználatra való jogosultságot valamint az élettársi vagyonközösség szabályait.
A Ptk. Kötelmi Jogi Könyvében az élettársi vagyonjogi szerződések érvényessége és nyilvántartása a házassági vagyonjogi szerződésekre vonatkozó rendelkezésekkel azonos szabályt vezet be.
Eszerint az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely - szerződés vagy e törvény alapján - a házastársak között érvényesülhet. Azaz az élettársak a vagyonjogi szerződésben akár egész vagyonuk, vagy egyes meghatározott vagyontárgyak tekintetében a törvényes vagyonjogi rendszer helyett közszerzeményi rendszert vagy vagyonelkülönítési rendszert köthetnek ki.
Amennyiben az élettársak közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, az életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, szerzeményeiknek önálló tulajdonosaik, de az életközösség megszűnése után bármelyik élettárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény (A vagyonszaporulatból le kell vonni a közös adósságokat, továbbá a különvagyonokat (külön adósságokat) és az így csökkentett érték jelenti a tiszta közszerzeményt.).
Az ún. vagyonelkülönítési rendszerben az élettársaknak nem keletkezik "közös vagyona". Az életközösség fennállása alatt a vagyonukat - vagy a szerződéssel kikötött vagyontárgyakat - önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek. Ami azt is jelenti, hogy az egyik élettárs tartozásáért a másik élettárs nem felelős, így például vele szemben végrehajtás nem indítható.
Amennyiben az élettársak nem kötnek ki vagyonjogi rendszert, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
Az élettársi vagyonjogi szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
A bejegyzés iránti kérelmet a felek személyesen terjeszthetik elő a közjegyző előtt.
A cikk szerzője: Dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc, Magyar Országos Közjegyzői Kamara