Magyarországon elsőként robottanácsadót vet be az MKB Private Banking - erről adott hírt a portfolio.hu 2018 októberében. Más pénzintézetek is egyre többet kutatnak olyan lehetőségek után, amivel új és korszerű szolgáltatásokat nyújthatnak ügyfeleiknek. Nemzetközi viszonylatban Amerikában és Ázsiában is évek óta használnak robot tanácsadókat, akik dollár milliárdokat kezelnek ügyeleik számára. A robottanácsadó kényelmesen kezelhető, megfelelő működés esetén minimális emberi beavatkozást igényel, és a lehető legoptimálisabb befektetést ajánlja.
Fontos azonban, hogy a pénzintézetek körültekintően határozzák meg a szolgáltatás jogi feltételeit. Az automatizált tanácsadás során a "hagyományos" szabályokon túl figyelembe kell venni az alkalmazott technológiával és az automatizációval kapcsolatos kockázatokat is. A robottanácsadás alapjául szolgáló algoritmusokat folyamatosan ellenőrizni és tesztelni kell, elsősorban kiberbiztonsági megfelelőség és a külső támadásokkal szembeni védelem szempontjából. Szintén lényeges, hogy a pénzintézet megfelelő és közérthető tájékoztatást adjon a robottanácsadó működéséről, a kapcsolódó költségekről, valamint az esetleges kockázatokról. Az ügyfelek így megalapozott döntést tudnak hozni a szolgáltatás igénybevételéről.
Az EU új Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) itt is megkerülhetetlen. A robottanácsadónak ugyanis folyamatosan teljes körű információval kell rendelkeznie ügyfeleiről, hogy a befektetéssel kapcsolatban naprakész tanácsot tudjon adni. Ennek érdekében a pénzintézet az ügyféladatok széles körét kezeli: elsősorban személyes körülményekre, befektetési ismeretekre, kockázatvállalási képességre és személyes befektetési céloka vonatkozó adatokat.
A GDPR szigorúan rögzíti, hogy automatizált adatkezelés csakis megfelelő garanciák mellett végezhető, tájékoztatást kell adni az automatizált döntéshozatal logikájáról, és az ügyfél mindig kérhet emberi beavatkozást, valamint tiltakozhat a döntés ellen. A robottanácsadás tipikusan ebbe a kategóriába tartozhat. A pénzintézet ügyfélprofilt alakít ki az érintett vagyoni helyzete és személyes preferenciái alapján, a robottanácsadó pedig az ügyfelek személyes jellemzőinek értékelésével testreszabott értékpapír portfoliót határoz meg, és előre jelezheti az ügyfél viselkedését is. Nyugdíjjal kapcsolatos befektetések esetén például inkább konzervatív portfoliót, kockázatvállalóbbként azonosított ügyfelek számára egzotikusabb befektetési formát ajánl.
A GDPR alapján külön a megfeleléssel kapcsolatos feladatok nem jelenthetnek további költséget az ügyfelek számára - például akkor sem, ha az emberi beavatkozás biztosítása külön költséghellyel járó emberi erőforrást igényel.
Az adatvédelmi és adatbiztonsági kérdések mellett számos egyéb jogi kérdés merül fel robottanácsadók alkalmazásakor. Ki adja a tanácsot? A robottanácsadó gyártója, vagy a bank? Milyenek a felelősségi viszonyok a bank és a szállító között? Ki és hogyan felel a tanácsadó esetleges hibájáért?
A jogi megfelelés biztosítása tehát elengedhetetlen a robottanácsadás piacán. Az iparág ugyanis jelentős fejlődés előtt áll, de bármilyen hatósági szankció vagy adatvédelmi incidens az összes szolgáltatóval szembeni bizalmat veszélyezteti. Magyarországon egyelőre nem jelent meg a robottanácsadással kapcsolatos jogszabály vagy hatósági állásfoglalás. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor a pénzügyi felügyelet (Financial Conduct Authority - FCA) 2018-ban már átfogó iránymutatást bocsátott ki a befektetési szolgáltatók számára. Ennek során az FCA többek között nyomatékosan felhívta a szolgáltatók figyelmét, hogy megfelelően tájékoztassák ügyfeleiket a vonatkozó kockázatokról és költségekről, valamint megfelelően mérjék fel igényeiket a robottanácsadó szolgáltatás nyújtását megelőzően
A cikk szerzői: Petrányi Dóra, Partner, Regionális igazgató Márton Domokos, Szenior tanácsadó