Agrárium 2020

A támogatások tartják életben ma a magyar gazdálkodók nagy részét, ezért életbevágóan fontos, hogy hozzájuthassanak az Európai Unióból és a hazai költségvetésből érkező pénzekhez. A szekció mindenekelőtt azt tekinti át, milyen változásokra kell számítani az egységes elektronikus kérelmek idei beadási időszakában, illetve milyen kifizetési ütemezést tervez az év során a Magyar Államkincstár. Egyaránt szó lesz az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások és a nemzeti támogatások 2020-as helyzetéről és mértékeiről. A szekció emellett áttekinti azokat a legfontosabb jogszabályi változásokat, amelyek befolyásolják az idei támogatások nagyságrendjét, igénylését és felhasználását.  

Hatalmas változások következnek be várhatóan a 2020 utáni uniós Közös Agrárpolitikában (KAP), és ezek alapvetően befolyásolják majd a támogatáshoz jutást az új uniós költségvetési időszakban. Az új feltételek jelentős részben az idén dőlhetnek el, ezért a szekció arra fókuszál, hogy bemutassa a KAP-ról szóló egyeztetések aktuális állását, és hozzájáruljon a felkészüléshez a módosuló szabályozási környezetben. Mivel az új KAP a tárgyalások elhúzódása miatt 2021-ben biztosan nem lép hatályba, a szekció kitér arra is, mire számíthatnak az agrárgazdasági szereplők az egy- vagy kétéves átmeneti időszakban. Emellett szó lesz arról is, hogy a bankok milyen új termékeket kínálnak az ágazat finanszírozására idén és a 2020 utáni időszakban.

Nagy István agrárminiszter bejelentése szerint a kormány tavasszal az Országgyűlés elé terjeszti a birtokrendezési törvényt, amely jelentősen befolyásolhatja a hazai földpiaci viszonyokat. Mindenekelőtt az osztatlan földtulajdonok felszámolása kerül előtérbe, amely szinte minden gazdálkodót és több millió hazai földtulajdonost érint. A szekció azt járja körbe, milyen megoldásokat javasol a kormány, illetve milyen gyakorlati következményekkel járhat az új jogszabály megvalósítása. Ezen kívül szó lesz a földöröklés újraszabályozási lehetőségeiről és a földpiacot érintő egyéb várható lényeges jogszabályi változtatásokról is.

Milyen profitot hozhatnak az idén a meghatározó szántóföldi növények a gazdálkodóknak, és mely tényezők hathatnak leginkább a jövedelmezőségre? – ez a fő témája a szekciónak, amelyben a legnagyobb inputgyártó és –forgalmazó cégek képviselői vesznek részt. A szekció annak bemutatására törekszik, milyen vetésszerkezet összeállítása eredményezheti a legnagyobb nyereséget, és csökkentheti a legjobban a termelési kockázatokat. Részletes elemzések hangzanak el a várható piaci- és ártrendekről, illetve az értékesítési lehetőségekről. A szekció foglalkozik az inputanyagok – vetőmagok, műtrágyák - beszerzési lehetőségeivel, és áttekinti a legújabb termékfejlesztéseket és termeléstechnológia innovációkat is.

Rendkívüli módon befolyásolják az állattenyésztési ágazat helyzetét az egyes járványos betegségek, amelyek egyre nagyobb gondot okoznak a termelőknek. A szekció azt tekinti át, milyen új eszközök és technológiák jöhetnek szóba a védekezésben, és ehhez milyen támogatásokat használhatnak fel az állattartók. Szó lesz arról is, milyen ár- és piaci változások várhatók az állattenyésztési piacon, és ezek miként hatnak a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarha- és a juhtartás jövedelmezőségére. A szekció foglalkozik azzal is, milyen trendekre lehet számítani az idén a takarmányozásban, illetve milyen új takarmányozási termékekkel, technológiákkal rukkolnak elő a gyártók és más piaci szereplők.  

Folyamatosan változik a hazai piacon a növényvédő szerek kínálata, amelyet részben a gyártók fejlesztései, részben a napirenden lévő szerkivonások határoznak meg. A szekció bemutatja, milyen új termékekkel találkozhatnak idén a termelők, és milyen technológiai újításokat használhatnak fel az eredményesebb védekezéshez. A szakértői beszélgetésben szó lesz a klímaváltozás növényvédelmi összefüggéseiről, a károsítók terjedéséről és az aktuális szabályozási változásokról is. Így például a szekció foglalkozik az Európai Unió új növényegészségügyi rendszerének egyik legfontosabb végrehajtási rendeletével, amely 2019 novemberében jelent meg, és a vizsgálatköteles károsítók és termékek forgalmazására vonatkozó listákat tartalmazza. Ezen kívül a beszélgetés kitér arra is, milyen jelentősége lehet annak, hogy az ENSZ 2020-at a növényegészségügy nemzetközi évének nyilvánította.

Az egyik legnagyobb kihívás ma az élelmiszeriparban, hogyan változhatnak a közeljövőben a termékcsomagolást érintő előírások. Az Európai Unió új szabályozást szorgalmaz, illetve követel meg, és ez a magyarországi vállalkozásokra is kötelezően vonatkozik majd. A szekció azt mutatja be, milyen új csomagolási követelményeket támasztanak az élelmiszeripari cégek számára a fenntarthatósági kritériumok, hogyan alakulhatnak a visszagyűjtésre vonatkozó szabályok, illetve milyen törekvések és megoldások érvényesülhetnek a műanyag-felhasználás csökkentésére. Emellett a szekcióban szó lesz arról, milyen globális trendek és változások jellemzik az élelmiszerpiacot, és ezek hogyan hatnak a kül- és a belpiaci értékesítési lehetőségekre.

Innovációs forradalomnak lehetünk tanúi az agráriumban, ahol történelmi léptékű fejlesztési és modernizációs folyamatok zajlanak. Az újítások ismerete és átvétele alapvető kritériuma annak, hogy a magyar agrárgazdaság szereplői megőrizzék, illetve javítsák versenyképességüket. A felgyorsult innováció az agrárgazdaság valamennyi területét érinti, tehát a mezőgazdaság mellett az élelmiszeriparra is kiterjed. A szekció tízperces előadások keretében mutatja be azokat a fejlesztéseket, termékeket és technológiákat, amelyek kiemelkedő innovációs eredményeket  hozhatnak 2020-ban.