Agrárszektor Konferencia 2019
Program
Az Agrárszektor Konferencián több szakmai díjat is kiosztunk, amelyek a kiemelkedő agrárgazdasági teljesítmények elismeréséül szolgálnak. A szektor jutalmazott szereplői a Portfolio Agrárgazdaságért díjat, az Év agrárberuházása díjat, az Év növénytermelője díjat, az Év állattenyésztője díjat, az Év kertészete díjat és az Év fiatal agrárszakembere díjat vehetik át.
Az elismeréseket rangos szakmai zsűri ítéli oda. A zsűriben Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója, Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Makai Szabolcs, a Talentis Agro Holding vezérigazgatója, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Szabó Levente, a KITE Zrt vezérigazgatója, Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa és Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója foglal helyet.
A nevezés lezárult!
Toscana I-II terem
Korszakváltáshoz érkezett a magyar agrárium, mert az ágazati szereplők a jelenlegi technikai színvonalból kihozták a maximumot. Ugyanakkor a szektor jóval nagyobb teljesítményre lenne képes, ezért további beruházásokra és piacbővülésre lenne szükség. A szekció azt mutatja be, melyek a legfontosabb kormányzati-államigazgatási elképzelések az agrárgazdaság stratégiai fejlesztésére, illetve melyek azok az ágazati területek, ahol a befektetések a legnagyobb sikerrel kecsegtethetnek. Szó lesz arról is, hogy az agráriumot is elérő, elképesztően felgyorsult modernizáció milyen előnyöket és kihívásokat tartogat a hazai gazdálkodók számára. A Visegrádi Országok (V4-ek) élelmiszeripari csúcsszakértői pedig azt vitatják meg, milyen jövő várhat a régió élelmiszeripari cégeire.
Bán Zoltán, vezérigazgató, Net Média Zrt.
Toscana I-II terem
A kormány szeptemberben százmilliárd forintos keretösszeggel új kedvezményes agrárberuházási hitelprogramot hirdetett, amelynek elsődleges célja, hogy át lehessen hidalni azt az időszakot, amíg hozzáférhetővé válnak a következő uniós költségvetési ciklus agrárfejlesztési forrásai. A szekció bemutatja, hogy az új kedvezményes hitelhez milyen feltételekkel lehet hozzájutni, illetve milyen további támogatott hitelkonstrukciók működnek az agráriumban. A kereskedelmi bankok vezető szakértői pedig arról számolnak be, melyek a pénzintézetek gazdálkodókkal szembeni legfontosabb elvárásai, milyen pozitívumokat hozhat az agrárügyfelekért folytatott éles banki verseny az ágazat szereplők számára és várhatók-e újabb hitelkonstrukciók az agrártámogatások előfinanszírozásában, illetve más fontos agrárfinanszírozási területeken.
Toscana I terem
Sokasodnak a mezőgazdasággal szemben is azok a támadások, amelyek környezetvédelmi szempontból érik az ágazatot. A bírálatok között szélsőséges zöldszervezetek sokszor olyan vádakat fogalmaznak meg, amelyek minden szakmai alapot nélkülöznek. A szekció azt mutatja be, hogy az agrárium szereplői mit tehetnek annak érdekében, hogy tompítsák, illetve kivédjék a kritikákat. Emellett szó lesz a mezőgazdasággal szembeni reális környezetvédelmi követelmények és az uniós támogatások összefüggéseiről, illetve arról, hogyan lehet fenntartható módon kielégíteni az egyre növekvő világnépesség fokozódó élelmiszerigényét.
Toscana I terem
Hatalmas változások következhetnek be a hazai agráradózási rendszerben, amelyek valamennyi ágazati résztvevőt alapvetően érinthetnek. Különösen az őstermelők és a családi gazdaságok adózási szabályozása módosulhat, ha a szakmai reformjavaslatok megvalósulnak, de a változtatási tervek hatással lehetnek a társas agrárvállalkozásokra is. A szekció arra fókuszál, hol tartanak most az előkészítő egyeztetések, mely területeken következhetnek be a legnagyobb szabályozási módosítások és végeredményben többet vagy kevesebbet kell-e majd adózniuk az agrárgazdaság szereplőinek.
Toscana II terem
Egyre újabb és újabb fejlesztésekkel terjed a precíziós gazdálkodás a világ mezőgazdaságában, és a technikai eszközök átvételét tekintve ma már a magyar mezőgazdasági termelők sem állnak rosszul. Továbbra is gond ugyanakkor, hogy a hazai gazdálkodók elsősorban a géppiaci technikai-műszaki újdonságok kényelmi előnyeit tartják szem előtt, így nagy részük nem használja ki az alkalmazásukban rejlő lehetőségeket. A szekció azt tekinti át, mire van szükség ahhoz, hogy a precíziós technológia hasznosításában a világ élmezőnyébe kerüljünk. A beszélgetés fő témáját az adja, hogy megfelelő adatgyűjtéssel és adatfeldolgozással miként lehet fokozni a precíziós gazdálkodás eredményességét.
Marbella terem
Néhány éve még megmosolyogtató felvetésnek tűnt, mára viszont szinte kézzelfogható közelségbe került például a rovar- és algafehérjék felhasználása a takarmányozásban. Ez is mutatja, mekkora kihívásokkal kell szembenéznie az iparágnak az alaposan felgyorsult mezőgazdasági modernizáció keretei között. A szekcióban a legnagyobb hazai takarmánygyártók vezetői beszélnek arról, milyen innovációs megoldásokkal növelhető a takarmányozási hatékonyság, hogyan használhatják fel az állattartók a precíziós takarmányozási eszközöket és miként optimalizálhatják takarmányozásukat. Ugyancsak szó lesz arról, van-e esély az importból származó, genetikailag módosított (GMO) szója kiváltására a hazai takarmányozásban, illetve milyen alternatív megoldások jöhetnek szóba.
Ibiza I terem
Az élesedő piaci versenyben felértékelődnek azok a technikák, amelyekkel sikeresebbé lehet tenni az értékesítést az agráriumban is. Így egyre nagyobb szerepet kap az agrármarketing a mezőgazdasági és az élelmiszeripari szektorban egyaránt. A szekció azt mutatja be, melyek lehetnek az eredményes marketingtevékenység legfontosabb eszközei, milyen új fogásokat érdemes alkalmazni, illetve agrárgazdasági területen hogyan változnak a termékekkel kapcsolatos felhasználói és fogyasztói elvárások. Szó lesz arról is, hogy költségvetési támogatásokkal milyen bel- és külföldi megjelenések valósíthatók meg, és hogyan változhat a közösségi marketinggel kapcsolatos állami stratégia.
Ibiza II terem
Elképesztően szélsőséges időjárási helyzeteket teremt olykor Magyarországon is a klímaváltozás, amely miatt a gazdálkodóknak a súlyos aszályra és az özönvízszerű esőzésekre egyaránt fel kell készülniük. A termelők számára ma az egyik legnagyobb kihívás, hogyan reagáljanak az új körülményekre. Az alkalmazkodás egyik módja a változó környezeti feltételekhez igazodó vetőmagválasztás és agrotechnológia lehet. A szekcióban a hazai inputanyag-piac meghatározó cégeinek vezetői arra világítanak rá, hogy megfelelő vetőmagokkal és műtrágyázással miként csökkenthetők az időjárási kockázatok, illetve az éghajlatváltozás és a piaci igények hogyan befolyásolják a műtrágyázási technológiákat és a növénynemesítési irányokat.
Panoráma terem
Válaszút előtt állnak a hazai kertészetek, amelyeknek a talpon maradáshoz meg kell felelniük a modern kor követelményeinek. A szekció arra keresi a választ, milyen kritériumok dönthetik el, mely termelők maradhatnak sikeresek és hosszabb távon milyen zöldség- és gyümölcstermelési ágazatok lehetnek perspektivikusak. A felkért szakértők részletesen beszélnek arról, milyen megoldások jöhetnek szóba az ágazati munkaerőhiány csökkentésére és a klímaváltozási kedvezőtlen hatásainak kivédésére. A szekció témái között szerepel, milyen új precíziós termelési eljárások alkalmazhatók a kertészetekben, illetve hogyan változhat az ágazat termelési és beruházási támogatása a 2021-2027 közötti következő uniós költségvetési ciklusban.
Toscana I terem
Hogyan kerüljük el a hatalmas bukást, és ehelyett hogyan érjünk el extraprofitot a gabonaszektorban? - a szekció erre a fogas kérdésre keresi a választ, amely minden szántóföldi növénytermelő jövedelmezőségét alapvetően meghatározza. A termésátlagok növelése érdekében szükség van a modern technológiai megoldások alkalmazására, de ugyanolyan fontos a minőségi követelmények teljesítése is. Az idei év például újra igazolta, hogy a károsítók – elsősorban a gombás megbetegedések - mennyire befolyásolhatják a termésminőséget és az értékesíthetőséget. Lényeges kérdés az is, milyen ártrendek jellemzik a nemzetközi és a hazai gabonapiacot, hogyan védhetjük ki a hektikus áringadozásokat, illetve mikor érdemes eladni vagy tárolni terményeinket?
Toscana II terem
A rohamléptékű agrárgazdasági fejlődést markáns módon jelzi az agrárdigitalizációs technológiák látványos terjedése. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozások jelentősen javíthatják eredményességüket, ha bővítik precizós gazdálkodáshoz kapcsolódó digitalizációs és adatfelhasználási ismereteiket. A digitális világ térhódítása azonban az ágazati szereplőknek sok fejtörést is okozhat, mert az új helyzetben nem könnyű eligazodni. Az alkalmazkodásban segíthet az új digitális agrárstratégia (DAS), amelyet nemrég fogadott el a kormány. A szekció arra fókuszál, mit nyújthat a DAS az agrárium számára, illetve melyek azok a legújabb agrárdigitalizációs és agrárinformatikai megoldások, amelyekre érdemes odafigyelni az agráriumban.
Marbella terem
Sorozatos támadások érik az európai állattenyésztési szektort, és a fenyegetések alól a magyar állattenyésztők sem vonhatják ki magukat. Egyre valóságosabb konkurenciát jelenthet a műhúsgyártás, az uniós szabadkereskedelmi megállapodások ronthatják a piacra jutási esélyeket, és az ágazatnak azzal is szembesülnie kell, hogy sokan az állattenyésztést is felelőssé teszik a klímaváltozásért. Eközben a sertéstermelésben fokozott bizonytalanságot okoz az afrikai sertéspestis (ASP), amely megbolygatta a nemzetközi húspiacot, és a hazai sertésállományt is veszélyezteti. A szekció arra fókuszál, milyen állategészségügyi és piaci következményekre kell felkészülniük a sertéstartóknak az ASP miatt, általában milyen perspektívák állhatnak az állattenyésztési szektor előtt, mely tényezőket érdemes figyelembe venni a beruházási döntéseknél, illetve milyen lehet az ágazat támogatottsága a 2020 utáni uniós költségvetési ciklusban.
Ibiza I terem
Vadonatúj állami védjegyrendszert dolgoz ki az Agrárminisztérium a hazai élelmiszergyártók számára, akik a várakozások szerint a többfokozatú új védjeggyel hatékonyabbá tehetik piaci megjelenésüket. A szekció azt mutatja be, hol tartanak ma a védjegyrendszer kidolgozási előkészületei, illetve várhatóan milyen kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy az új állami védjegy a termékeken megjelenhessen. Egyik legfontosabb kérdésként a meghívott ágazati szakértők beszélnek arról is, milyen legyen a védjegyhasználat elnyeréséről döntő minősítési követelményrendszer. Ennek kapcsán megvitatják azt is, hogyan változnak az élelmiszerekkel kapcsolatos kereskedelmi elvárások, illetve mely szempontok figyelembe vételével lehet szert tenni piaci előnyökre. Szó lesz arról is, hogy az élelmiszeri vállalati márkák és az élelmiszerláncok saját márkás termékei milyen szerepet töltenek be a hazai élelmiszerpiacon, illetve az üzletláncok milyen kapcsolatok kialakítására törekszenek élelmiszeripari beszállítóikkal és milyen követelményeket támasztanak velük szemben?
Ibiza II terem
Óriási kihívásoknak kell megfelelniük ma a növényvédőszer-gyártó és –forgalmazó vállalatoknak, mert jelentős változások zajlanak a piacon. A közelmúltban végbement világméretű cégfúziók átrajzolták az erőviszonyokat, másrészt jelentősen módosult, illetve módosul a szabályozási környezet is. A cégeknek reagálniuk kell a végrehajtott és napirenden lévő szerkivonásokra, illetve a klímaváltozás hatásai is jelentősen befolyásolják a hatóanyagokkal és a termékekkel szembeni technológiai és egyéb követelményeket. Folyamatosan napirenden szerepel, milyen hatást gyakorolnak az egyes készítmények a beporzó rovarokra, illetve változnak a növényvédelemmel kapcsolatos társadalmi elvárások is. Eközben - például a dróntechnika alkalmazásával - az iparágat is eléri a rohamosan gyorsuló technikai fejlődés. A szekcióbeszélgetés azt járja körbe, hogy a növényvédőszer-piaci változásokból miként profitálhatnak a gazdálkodók, egyúttal pedig lehetőséget nyújt a vállalati termék innovációk bemutatására is.
Panoráma terem
Az egyik legégetőbb probléma ma a hazai mezőgazdaságban a generációváltás, mivel a gazdatársadalom elöregedett. A statisztikák szerint az 55 év feletti termelők aránya meghaladja az 50 százalékot, míg a 35 évnél fiatalabbaké alig éri el a 6 százalékot. Az agrártárca deklarálta, hogy a generációváltás felgyorsítására stratégiát dolgoz ki, amely magába foglalja a termelői igényeket, illetve a jogszabályi-adminisztratív változtatási lehetőségeket. A szekció körbejárja, mit tartalmazhat a nemzedékváltási stratégia, melyek ma a gazdaságátadás legnagyobb nehézségei és milyen jó példák állhatnak az érintett gazdálkodók előtt. Szó lesz arról is, hogyan lehet vonzóvá tenni a mezőgazdaságot a fiatalok számára, és miként változhat a fiatal gazdák támogatása 2021-2027-ben, amikor hatályba lép az új uniós Közös Agrárpolitika szabályrendszere.
Toscana I-II terem
Rendkívül nagy a bizonytalanság abban, hogyan alakul 2020 után az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP). A tét óriási, mivel a KAP évente több százmilliárd forint támogatást közvetít a magyar gazdák számára. A szekció államigazgatási és vállalati csúcsvezetők bevonásával, kiemelt témaként foglalkozik azzal, milyen támogatási környezetre számíthatnak a hazai termelők 2021-2027 között. A beszélgetésben résztvevők kitérnek arra, mekkora a veszélye az uniós források csökkenésének és mennyire változhatnak meg a támogatások igénybevételéhez előírt brüsszeli feltételek. Téma lesz az is, egyáltalán mikorra várható az új KAP hatálylépése, és támogatási szempontból mi történhet az addig tartó átmeneti időszakban. A szekció kiegészítéseként részletes előadás hangzik el arról, hogyan alakul a jelenleg futó, 1300 milliárd forintos magyar Vidékfejlesztési Program végrehajtása, milyen az elnyert támogatások kifizetési ütemezése és várhatók-e még további pályázati kiírások 2020-ban.
Toscana I-II terem
Hogyan összegezhető és értékelhető a 2019-es év a szántóföldi növénytermelésben, az állattenyésztésben és a kertészetben? – ezt foglalja össze színvonalas szakmai előadásokkal a szekció, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a gazdálkodók saját tevékenységeik eredményeit összevethessék az agrárium országos teljesítményével. A szekció azt is érzékelteti, miként változott az idén az egyes meghatározó mezőgazdasági ágazatok eredményessége, és melyek voltak a leginkább befolyásoló tényezők. A Portfolio Agrárszektor Konferenciája immár hagyományosan nyújt átfogó helyzetértékelést az agrárium szereplői számára, de az idén a mérlegalkotás mellett a jövőre vonatkozó piaci és árprognózisok kapnak nagyobb hangsúlyt.
Toscana I-II terem
Úttörő lépésként az Agrárszektor Konferencia olyan eredményes gazdaságfejlesztési projekteket mutat be, amelyek mértékadó mintául szolgálhatnak más gazdálkodók, ágazati szereplők számára is. Nem csak a végeredmény felvázolása a cél, hanem sokkal inkább az, hogyan kell nekikezdeni egy-egy beruházásnak és termékfejlesztésnek, melyek a megvalósítás nehézségei és a fejlesztések milyen kézzelfogható gazdasági előnnyel járnak. A szekcióban hat darab, egyenként tízperces előadás hangzik el, amelyek között helyet kapnak a hazai agráriumban újdonságot jelentő termék-, technológiai és finanszírozási megoldások is.
Toscana I-II terem
Több millió földtulajdonost érinthetnek és szinte valamennyi gazdálkodó tevékenységét befolyásolhatják azok a földszabályozási tervek, amelyek birtokrendezési törvénycsomagként az ősszel kerülhetnek a parlament elé. Mindenekelőtt az osztatlan közös földtulajdonok felszámolása a cél, mivel a mai helyzet jelentősen gátolja a termőföldek hasznosítását. Emellett napirendre kerülhet a földöröklés újraszabályozása is, hogy az osztatlan tulajdonok ne „termelődjenek” újra, és ennek kapcsán felmerül, hogy egy családon belül a jövőben csak egyvalaki örökölhessen termőföldeket. A szekció arra törekszik, hogy körbejárja a földtulajdonlást, illetve a földvásárlást és a földhasználatot érintő legfontosabb várható változásokat. A szekciót megelőző előadásban pedig részletes tájékoztatás hangzik el arról, milyen agrártámogatási kifizetéseket teljesített a Magyar Államkincstár 2019-ben, illetve milyen kifizetési ütemezéssel számolhatnak a gazdálkodók 2020-ban.
Kapcsolat
