Agrárszektor Konferencia 2020

Alapvetően határozta meg a 2020-as évet a koronavírus-járvány az agrárgazdaságban is, ahol számos rendkívüli eseménnyel kellett szembenézniük a piaci szereplőknek. Bár a járványhelyzet nem indított el tömeges ágazati csődöket, a vírus a teljes szektorban jelentősen átalakította a gazdálkodási viszonyokat. A szekció azt tekinti át, hogy az agrárvállalkozások a jelenlegi körülmények között milyen támogatási, termelési, beruházási és piaci lehetőségekkel számolhatnak, a járványhelyzet hosszabb távon miként befolyásolhatja tevékenységeiket, illetve milyen további uniós és hazai kormányzati intézkedések várhatók?

Többéves egyeztetés után idén novemberben elfogadta a parlament azokat a szabályokat, amelyek megreformálják a hazai agráradózást. Így 2021-től módosulnak az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó előírások, és az ágazati szereplőknek olyan új fogalmakkal is meg kell ismerkedniük, mint például az „őstermelők családi gazdasága” vagy a „családi mezőgazdasági társaság”. A szekció azt mutatja be, melyek a változtatások legfontosabb elemei, egyszerűsödik-e az agráradózási rendszer, illetve konkrétan milyen adózási köztelezettségeket hozhat az új szabályozás az agrártermelőknek. A kerekasztal-beszélgetés azzal is foglalkozik, számíthatnak-e új előírásokra a mezőgazdasági társas vállalkozások. A szekció – a pénzügyi kérdések között – kitér arra is, milyen agrártámogatásokat fizetett ki 2020-ban, illetve milyen ütemezést tervez 2021-re a Magyar Államkincstár?

Rendkívüli mértékben megnehezíti a gazdálkodók helyzetét, hogy a klímaváltozás hatására egyenlőtlenné vált az éves csapadékeloszlás, ezért egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy hosszantartó aszályos periódusok alakulnak ki. Emiatt a korábbiaknál jóval lényegesebb szemponttá vált, hogy a gazdálkodók öntözéssel csökkentsék a termelési kockázatokat a mezőgazdasági területeken. A szekció arra fókuszál, hogyan lehet növelni a hazai öntözhető területeket, és ehhez milyen eszközökkel járulhat hozzá a kormány öntözésfejlesztési stratégiája? Milyen körülmények nehezítik ma az öntözési beruházásokat, és ezek beindításához/végrehajtásához milyen segítséget kaphatnak a mezőgazdasági vállalkozások?

Érték, ami Önnek terem. Takarék Agrár 24 LIVE interaktív élő stúdióbeszélgetés hasznos és naprakész ágazati témákkal. Csatlakozzon nézőként és kérdezzen a Takarékbank Agrárcentrum szakértőitől élő chat-ben.

Negatívan hatott a koronavírus-járvány a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások pénzügyi helyzetére, és sokuknál okozott likviditási gondokat. A helyzet tompítása érdekében több új agrárhitel-konstrukció is született, és módosultak a már futó finanszírozási programok feltételei is. A szekció azt járja körbe, hogy a mai helyzetben a bankok az agrárhitelezéshez milyen feltételek teljesítését várják el, illetve hogyan juthatnak újabb forrásokhoz az ágazati szereplők? Emellett szó lesz arról is, milyen eredményeket hoztak a járvány miatti eddigi hitelkönnyítése és várhatók-e további kedvezményes hitel- és finanszírozási programok?

Új helyzetet teremthet a növényvédelemben az a szabályozás, amelynek célja, hogy meghatározza a drónhasználat lehetőségeit és kereteit a szántóföldi védekezésben. A szekció áttekinti, hogy a drónok alkalmazására milyen növénykultúrákban és védekezéseknél nyílhat lehetőség, illetve használatuk hogyan befolyásolhatja a növénytermelő gazdaságok költség-jövedelem viszonyait. A kerekasztal-beszélgetésben szó lesz a növényvédelmet forradalmasító digitális újításokról, a védekezést könnyítő termékekről és technológiáról, illetve a növényvédőszer-használatot alapvetően átalakító uniós szabályozási követelményekről is.

Komoly aggodalmak merültek fel az idén azzal kapcsolatban, hogy a vetőmag- és a műtrágya-forgalmazó vállalatok a koronavírus-járvány közepette is el tudják-e látni megfelelő termékekkel a gazdálkodókat. A tapasztalatok azt igazolták, hogy a társaságok alkalmazkodtak a helyzethez, de kérdés, hogy a tartós vírusválságnak a továbbiakban lehetnek-e kereskedelmet és értékesítést nehezítő hatásai. A szekcióban arról lesz szó, milyen műtrágya- és vetőmagkínálat jellemezheti a hazai piacot, milyen stratégiát követnek a meghatározó inputcégek, lehetnek-e jelentős árváltozások, illetve mely tényezők határozzák meg az iparági termékfejlesztéseket.

Hosszas huzavona után az idén megszületett az Európai Unió 2021-2027-re szóló új költségvetése, de továbbra is nagy a bizonytalanság abban, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül mennyi támogatáshoz juthatnak a magyar gazdálkodók. A szekció azt mutatja be, milyen támogatási lehetőségekre lehet számítani az egyes pilléres közvetlen kifizetéseknél és a kettes pilléres vidékfejlesztési kasszánál, illetve miként módosulhatnak a pénzfelhasználási követelmények. A kerekasztal-beszélgetés kitér arra is, hogy az új KAP hogyan érintheti a kis- és a nagyüzemek támogatási esélyeit, azaz kik lehetnek az új szabályozás nyertesei és a vesztesei. Részletesen szó lesz arról is, hogy az ágazat szereplőinek mire kell felkészülniük a 2021-es átmeneti évben, illetve az új KAP hatálybalépésig hogyan juthatnak majd uniós támogatásokhoz.

A vírusválság miatti idei rendkívüli események még inkább rávilágítottak arra, mekkora jelentősége lehet a digitális és precíziós megoldások alkalmazásának a hazai agráriumban. Általános vélemény, hogy a mai helyzetben felgyorsulhat a világban hódító modern eszközök és technológiai fejlesztések magyarországi adaptálása, mivel ezek nem csak a hatékonyságot javíthatják, hanem hozzájárulhatnak az agrárvállalkozások még biztonságosabb működéséhez is. A szekció fő témáját az adja, milyen legújabb precíziós és digitalizációs eljárásokkal találkozhatnak a hazai gazdálkodók, melyek ma a meghatározó modernizációs trendek, illetve az új megoldások átvételéhez milyen támogatási, finanszírozási, szaktanácsadási és egyéb segítségre számíthatnak az ágazati szereplők?

Különösen nehéz évet kell idén átvészelniük az állattenyésztőknek, mert gazdálkodásukat nem csak a koronavírus-járvány, hanem a sertéspestis és a madárinfluenza kedvezőtlen hatásai is sújtják. A szekcióban arról lesz szó, hogy az állattartóknak milyen további járványveszélyekre és piaci helyzetre kell felkészülniük, milyen újabb járványvédelmi elvárásoknak kell eleget tenniük és ehhez mekkora fejlesztési/beruházási támogatásokra számíthatnak. A meghatározó takarmánygyártó cégek csúcsvezetői pedig arról számolnak be, hogy a takarmányipar hogyan reagál a vírustámadások miatti helyzetre, illetve melyek ma a takarmányipar legújabb fejlesztési és termékgyártási trendjei.

Nagyon nagy szükség lenne Magyarországon az agrárgazdasági generációváltásra, mert a gazdatársadalom köztudottan elöregedett. A nemzedékváltás felgyorsítása visszatérő téma, de a folyamatot ma is sok akadály nehezíti. A szekció azt kívánja bemutatni, milyen előnyökkel jár egy-egy gazdaságban a generációváltás sikeres végrehajtása, és azt is, hogy ma a gyakorlatban ezt az elhatározást mely tényezők hátráltatják vagy lehetetlenítik el. Megkíséreljük meghatározni, melyek azok a „fókuszterületek”, ahol könnyítésekre van szükség, és ehhez milyen szabályozási változtatásokat kellene napirendre venni. Emellett szó lesz arról is, miként kell levezényelni egy generációváltási folyamatot, a fiatalok hogyan léphetnek be a gazdálkodásba, illetve ennek kapcsán ma milyen buktatókkal kell szembesülniük. Ugyanakkor kevéssé foglalkoztunk eddig azzal, hogy milyen karrier utakat lehet tervezetten felépíteni az agrobusiness-ben. A tudatos felkészülés és célzott edukáció ma már elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatal vezetők rendelkezzenek mindazon hard és soft skillekkel, melyek mind a saját vállalkozásban, mind egy modern vállalati környezetben a hatékony irányítás alapját teremtik meg.

Hatalmas változások zajlanak ma a hazai baromfiiparban, hiszen a legnagyobb vállalatok komoly tulajdonosváltásokon vagy akvizíciós tranzakciókon mennek keresztül. Az utóbbi időszakban nemzetközi szakmai együttműködést kötött a Tranzit-Ker Zrt., továbbá a csoport megvásárolta a Marnevall Zrt. céget, miközben gazdát cserélt a szentesi Hungerit Zrt. és a szarvasi Gallicoop Zrt. Mindezek mellett a kisvárdai Master Good csoport felvásárolta a sárvári Sága Foods Zrt.-t. Az események a csirke-, a pulyka- és a víziszárnyas-ágazatot is érintik, így valamennyi meghatározó baromfis termékpályára kiterjednek. A szekció az iparági vállalatok csúcsvezetőinek részvételével arra fókuszál, mely gazdálkodási-piaci körülmények hatnak a változásokra, milyen termelési, feldolgozási és értékesítési lehetőségek állnak a szektor előtt, illetve hogyan alakulhatnak az egyes ágazatok árviszonyai a következő időszakban.

A digitalizáció által teremtett érték lehet az, ami biztosítja a gazdálkodóknak a nemzetközi versenyképességet? Kié az adat és mire lehet felhasználni? Mi az érdeke a gazdálkodónak és mi az államnak? A szekcióban többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a szakemberek, de megvizsgálják az adatkezelés témakörét nemzetbiztonsági szempontból is, illetve szó lesz arról, mivel járulhat hozzá az "adat" az agrárágazat versenyképességéhez. A szekció emellett górcső alá veszi a modern technológia felhasználásával és annak lehetséges kockázataival kapcsolatos álláspontokat is. 

Hogyan kell kinézniük és működniük a jövő mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásainak, melyek lehetnek a hatékonyságnövelés legfontosabb kritériumai? – erre keresi a válaszokat a szekció, amelyben neves ágazati szakértők vesznek részt. A mezőgazdaságban mintául szolgálhat az állami fenntartású  mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., ahol ma milliárdos nagyságrendű fejlesztések folynak. Szintén kulcskérdésnek számít a hazai élelmiszeripari vállalkozások versenyképessége, amelynek fenntartásához, illetve javításához újabb beruházások kellenének. Felmerül, hogy az iparág megfelelő fejlesztéséhez szükség lehet egy új - „new deal-ként is emlegetett - átfogó programra, amelyet el kellene fogadnia a kormánynak. A szekció bemutatja, melyek lehetnek a legfontosabb elemei egy modern követelményekhez igazított agrárgazdasági „new deal”-nek?

Az Agrárszektor Konferencián több szakmai díjat is kiosztunk, amelyek a kiemelkedő agrárgazdasági teljesítmények elismeréséül szolgálnak. A szektor jutalmazott szereplői a Portfolio Agrárgazdaságért díjat, az Év agrárberuházása díjat, az Év növénytermelője díjat, az Év állattenyésztője díjat, az Év kertészete díjat, az Év fiatal agrárszakembere díjat és az Év női agrárvállalkozója díjat vehetik át.

Az elismeréseket rangos szakmai zsűri ítéli oda. A zsűriben Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója, Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Makai Szabolcs, a Talentis Agro Holding vezérigazgatója, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Szabó Levente, a KITE Zrt vezérigazgatója, Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa és Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója foglal helyet.

A nevezés lezárult!

A díjakat az Agrárszektor Konferencia december 3-i szakmai programja után, ünnepélyes keretek között adjuk át.