Agrárszektor Konferencia 2021
Program
Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az agrárgazdaság szereplői hosszú távon nem folytathatják úgy tevékenységeiket, mint eddig. Gazdálkodásuk során figyelembe kell venniük a klímaváltozás következményeit, illetve a fenntarthatóságra és a környezetvédelemre vonatkozó szigorodó követelményeket. Még fajsúlyosabb szempont, hogy a „zöld előírások” nagyobb szerepet kapnak az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában (KAP) is, így teljesítésükhöz egyre inkább szükség lesz ahhoz, hogy az ágazat résztvevői agrártámogatásokhoz juthassanak. A szekció azt mutatja be, milyen új kihívásoknak kell megfelelniük a magyar gazdálkodóknak, illetve a következő években milyen megkerülhetetlen uniós fenntarthatósági feltételeknek kell eleget tenniük az új KAP-ban? Emellett a szekcióban részletesen szó lesz arról is, hogy az utóbbi időszakban tapasztalt rendkívüli jövedelemingadozások az élelmiszergazdaságban milyen versenyképességi követelményeket vetnek fel, illetve a hatékonyság és a profit növeléséhez mit kell tenniük az ágazat szereplőinek?
Mi indokolja a KAP-változtatásokat? Hogyan juthatunk agrártámogatásokhoz a következő években? Nehezebb vagy könnyebb lesz-e megfelelni az új feltételeknek? Hogyan készüljünk fel az új követelmények teljesítésére? Mi a megoldás az agrárszektor versenyképességi problémáira? Mit lehet tenni a rendkívüli jövedelemingadozások ellen?
Minden gazdálkodó számára életbevágó kérdés, nyer vagy veszít-e az uniós Közös Agrárpolitika új szabályozási rendszerében. Ma az egyik legnagyobb kihívás, el tudnak-e igazodni az ágazati szereplők a változó előírások között, és ki tudják-e használni maximális mértékben a kínálkozó támogatási lehetőségeket. A kerekasztal neves államigazgatási és vállalati vezetők részvételével nyújt segítséget a tájékozódáshoz.
A piaci viszonyok ma tapasztalható gyökeres átalakulása rávilágít arra, hogy az agrárágazat szereplőinek komoly és sokszor kiszámíthatatlan jövedelemingadozásokkal kell szembesülniük. Ez pedig ráirányítja a figyelmet azokra a versenyképességi problémákra, amelyek ma az ágazati résztvevők jelentős részének tevékenységét jellemzik. A kerekasztal-beszélgetés azt tekinti át, mit kell tenniük a piaci szereplőknek ahhoz, hogy javíthassák hatékonyságukat és stabilizálhassák jövedelmi pozícióikat.
KIZÁRÓLAG HELYSZÍNI RÉSZTVEVŐINK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ!
Az elmúlt éveket megnyugtató gazdasági makrofolyamatok jellemezték, ám 2020-tól jóval ellentmondásosabb lett a kép. Erősödő infláció, éles gazdasági esés majd felpattanás, ellátási nehézségek, újra és újra megjelenő járványhullámok, megbillenő külső és belső egyensúly, évek óta nem látott kamatemelkedés. 2022-ben ráadásul megpihennek a jegybanki pénzpumpák, globálisan emelkedő kamatokra számíthatunk.
Milyen gazdasági kilátásoknak nézhetünk elébe? Mit hozhat az új környezet 2022-ben a már több mint egy évtizede száguldó részvénypiacokon? Milyen befektetések között válasszunk? Hogyan védjük meg megtakarításainkat az inflációtól?
A legtöbb agrárgazdasági vállalkozásnál életbevágó fontosságú, hogy a támogatásokon felül milyen feltételekkel juthatnak további forrásokhoz mindennapos gazdálkodási tevékenységeikhez, illetve hosszabb távra szóló fejlesztéseikhez. A szekció azt járja körbe, hogy a gazdálkodók milyen banki finanszírozási megoldások között válogathatnak és hogyan változnak az agrárhitelezés banki követelményei. A szekció külön kerekasztal-beszélgetésben foglalkozik azzal is, hogy gyakorlati szempontból melyek voltak a támogatási pályázatok és a hozzájuk társuló banki finanszírozási konstrukciók tapasztalatai, illetve a projektmegvalósításban milyen könnyítések várhatók a jövőben.
Az új KAP-környezetben hogyan alakítják hitelfeltételeiket a bankok? Lesznek-e új hitelkonstrukciók a kifutó hitelprogramok helyett? Könnyebb lesz-e hitelhez jutni a támogatási pályázatok megvalósításához? Finanszírozhatósági szempontból hogyan érdemes elkészíteni a támogatási pályázatokat? Milyen szabályozási változtatások egyszerűsíthetik a porjektkivitelezést? Hol lehetnek a legnagyobb buktatók, és hogyan kerülhetjük el ezeket?
Nagy versenyt folytatnak az agrárügyfelekért a bankok, és ennek megfelelően folyamatosan változik a finanszírozási környezet is. A forráshoz jutási esélyeket befolyásolja az is, hogy a pénzintézetek az Európai Uniós agrárszabályozási környezethez és követelményekhez igyekeznek igazítani hitelezési gyakorlatukat. A kerekasztal-beszélgetés arra fókuszál, hogy az agrárhitelezésben milyen tendenciákra számíthatnak az agrárgazdasági szereplők.
Az elmúlt években mind pályázati, mind finanszírozási szempontból számos buktatója volt annak, hogy a vállalkozások sikeres agrártámogatási projekteket valósítsanak meg. Melyek voltak a legjellemzőbb nehézségek és tanulságok, illetve milyen könnyítések jöhetnek a következő években? – erre adnak választ a kerekasztalban résztvevő államigazgatási és finanszírozási szakértők.
A hazai állattenyésztő vállalkozásoknak ma számos olyan nehézséggel kell megküzdeniük, amelyek alapvetően befolyásolják gazdálkodásuk eredményességét. Az állategészségügyi gondok mellett ilyen a jelentős költségnövekedést okozó takarmánydrágulás, vagy például az a – valamennyi meghatározó ágazatot érintő – szabályozási bejelentés, amely szerint Brüsszel teljesen betiltaná az Európai Unióban a ketreces állattartást. A szekció külön kerekasztal-beszélgetésekben foglalkozik azzal, melyek a versenyképes állattenyésztés XXI. századi követelményekhez igazodó kritériumai, illetve milyen takarmánypiaci trendekre számíthatnak és milyen termelési-technológiai innovációkat használhatnak fel a következő időszakban a gazdálkodók.
Meddig tart még a drasztikus takarmánydrágulás? Mi lesz Magyarországon a ketreces állattartással? Milyen állami intézkedések születhetnek a sertéspiaci válság enyhítésére? Melyek a versenyképes állattenyésztés legfontosabb kritériumai? Milyen innovációs trendek zajlanak a takarmányozásban és az állattenyésztésben?
Riasztóak az állattartók számára azok a piaci események, amelyek mára drasztikus takarmánypiaci dráguláshoz vezettek. A kerekasztal-beszélgetés bemutatja, milyen további áralakulások prognosztizálhatók, illetve milyen új takarmányipari termékekkel és innovációs megoldásokkal növelhetik hatékonyságukat az állattenyésztő vállalkozások.
Sokként érkezett a nyáron a ketreces állattartás uniós betiltásáról szóló brüsszeli hír, azóta pedig – például a sertéságazatban – további kedvezőtlen piaci események is rontották a gazdálkodók pozícióit. A kerekasztal-beszélgetés elsősorban arra tér ki, milyen akut lépésekkel lehet javítani az állattartók helyzetén, és hosszabb távon milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy az állattenyésztők versenyképes módon termelhessenek.
Kitörési lehetőséget jelentenek a külpiacok a hazai agrárvállalkozások számára, amelyek jó üzletpolitika mellett külföldi tevékenységeikkel tovább javíthatják gazdálkodási eredményeiket. A szekció azzal foglalkozik, hogyan léphetnek az ágazati cégek a nemzetközi porondra, és ottani terjeszkedésükhöz hol, milyen befektetéseket érdemes végrehajtaniuk. A külpiaci jelenlét fokozásához jó esélyt nyújt az export is, amely agrárgazdasági szinten növekedett az elmúlt években, de az agrárium teljesítőképessége alapján még komoly kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában. A szekció kitér arra is, hogy az exportteljesítmény növeléséhez milyen támogatási, finanszírozási eszközök állnak rendelkezésre.
Hol érdemes külföldön befektetni a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban? Mely ágazatokban nyílhat esély a legjövedelmezőbb befektetésekre? Milyen források és programok vehetők igénybe a külpiaci térhódításhoz? Hogyan növelhető az élelmiszergazdasági vállalkozások exportteljesítménye? Milyen eszközök állnak rendelkezésre az exportfinanszírozásban? Melyek lehetnek a magyar agrárexport új irányai?
Számos hazai élelmiszergazdasági vállalat „nőtte ki” a hazai piacot, és fordult/fordul a nemzetközi befektetési lehetőségek felé. A kerekasztal-beszélgetés fő témáját az adja, hol kínálkoznak ma az agráriumban a legjobb befektetési esélyek, és ezek kihasználásához melyek lehetnek a legjobb megoldások.
Folyamatosan nőtt a hazai agrárgazdasági export az elmúlt időszakban, de így is maradtak még jelentős tartalékok a teljesítményben. A kerekasztal-beszélgetés bemutatja a magyar élelmiszergazdasági exportfejlesztés további lehetőségeit, és nemzetközi – így például sikeres lengyel – példákon keresztül érzékelteti a külpiaci kitörési lehetőségeket.
Napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, miként változik és mire terjed ki a meghatározó integrátorcégek kínálata a hazai mezőgazdaságban. Az integrátorok szolgáltatásaira a legtöbb gazdálkodónak szüksége van, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy e téren milyen piaci verseny alakul ki, és ebből a termelők hogyan profitálhatnak. A szekció azt járja körbe, miként változik ma Magyarországon az integrátori piac, milyen szolgáltatások között válogathatnak a gazdálkodók és az integrátori együttműködésből milyen előnyeik és költségeik származhatnak? A szekció másik nagy témáját az adja, milyen új kihívásokkal kell szembenézniük a gazdálkodóknak a vetőmagpiacon. Kulcsfontosságú kérdés, hogy a klímaváltozás miként befolyásolja a fajtákkal és a hibridekkel szemben támasztott követelményeket, illetve az Európai Unió szigorodó fenntarthatósági törekvései miként hatnak a vetőmagtermelésre és -felhasználásra. A szekcióban részt vesz és előadást tart Michael Gohn, az Európai Vetőmagszövetség nemrég megválasztott új elnöke is.
Mit nyújtanak a hazai integrátorcégek a gazdáknak? Hogyan változnak és bővülnek az integrátori szolgáltatások? Mikor milyen integrátori szolgáltatást érdemes választani? Hogyan változtatja meg a klímaváltozás a vetőmagokkal szemben támasztott követelményeket? Miként hatnak az unió fenntarthatósási elvárásai a vetőmagtermelésre? Melyek ma a növénynemesítés fő tendenciái? Milyen új fajtákat és hibrideket használhatnak fel a gazdák?
Éles verseny jellemzi a hazai agrárintegrátori piacot, és ez kedvező lehet a gazdálkodók szempontjából is. A kerekasztal-beszélgetésen kiderül, hogy a cégek bővülő szolgáltatásaiból hogyan profitálhatnak a termelők.
Az előadás ideje alatt angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.
A beszélgetés ideje alatt angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.
Mára egyértelművé vált, hogy a fenntarthatósági törekvések komoly kihívások elé állítják a vetőmagtermelést is. A kerekasztal-beszélgetés azt tekinti át, hogyan változnak a követelmények a fajtákkal és a hibridekkel szemben, és ezeknek hogyan lehet megfelelni a vetőmagtermelésben.
KIZÁRÓLAG HELYSZÍNI RÉSZTVEVŐINK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ!
A profitábilis gazdálkodás és az üzlet fejlesztése minden vállalkozó számára kiemelkedő fontosságú. Eljön azonban a pillanat, amikor már a megtakarítások kamatoztatása, több lábon álló, hosszú távú portfolió kialakítása is fontossá válik, és nagyban növeli biztonságérzetünket. Ebben nyújt segítséget a szeminárium.
Milyen lehetőségeink vannak a fizikai aranyon és az ingatlanon túl? Miért nem tudjuk elkerülni, hogy nemzetközi befektetővé váljunk? Milyen konkrét termékekbe lehet érdemes tenni hosszú távra a megtakarításunkat? Nem értek semmit a megtakarításokhoz, és nem is érdekel, léteznek egyszerű módszerek? Mely befektetési formák nyújthatnak védelmet 2022-ben az infláció ellen?
Nagy fejlesztési lehetőségek nyílhatnak a precíziós gazdálkodásban és az agrárdigitalizációban, mert e két terület kiemelt támogatásokat kaphat a következő években. A legkorszerűbb eszközök és technológiák használata a termelőknek alapvető érdekük, mert így jóval hatékonyabbá tehetik gazdálkodásukat, csökkenthetik a kockázatokat és javíthatják a termékminőséget. A szekcióban szó lesz arról, milyen konkrét szerepet tölthetnek be a precíziós és az agrárdigitalizációs technológiák a közeljövőben, milyen források segíthetik gyakorlati alkalmazásukat és melyek a legújabb innovációs fejlesztések?
Miért és mikor érdemes beruházni a precíziós gazdálkodásba? Melyek a precíziós gazdálkodás legújabb trendjei és fejlesztési eredményei? Milyen előnyök származnak az agrárdigitalizációs fejlesztésekből. és hol érdemes alkalmazni azokat? Milyen támogatásokat lehet igénybe venni új beruházásokhoz a precíziós gazdálkodásban és az agrárdigitalizációban?
Egyre terjednek a hazai agráriumban is a precíziós és a digitalizációs megoldások, de számos gazdaságban még nem alkalmazzák megfelelően ezeket. A legmodernebb eszközök és technológiák elterjesztését ugyanakkor segítheti, hogy e terület a következő években kiemelt támogatást kaphat. A kerekasztal-beszélgetésből kiderül, milyen forrásokra számíthatnak a gazdálkodók, és melyek ma a rohamléptékkel fejlődő precíziós és digitalizációs fejlesztések legújabb trendjei.
Kivételes helyzetbe kerülhetnek támogatási szempontból az uniós Közös Agrárpolitika új ciklusában a hazai élelmiszeriipari vállalkozások, mivel várhatóan jóval több fejlesztési forrást használhatnak fel az eddigieknél. A vidékfejlesztési támogatások között mostanáig is nyíltak fejlesztési lehetőségek, de ezek a magyar vidékfejlesztési kassza kibővítésével a következő években többszörösére bővülhetnek. A szekció azt járja körbe, konkrétan milyen fejlesztési forrásokat vehetnek majd igénybe az élelmiszeri vállalkozások, milyen célokra pályázhatnak, illetve melyek lehetnek az egyes fejlesztési irányok előnyei és buktatói?
Mit jelent, hogy az új uniós ciklusban rendkívüli támogatásokra számíthatnak a hazai élelmiszeripari cégek? Melyek lehetnek a hazai fő élelmiszeripari fejlesztési irányok? Mekkora támogatásra számíthatnak az egyes iparágak? Melyek lehetnek a fejlesztési tervek kockázatai és buktatói? Hogyan változhatnak a pályázati feltételek az élelmiszeripari vállalkozások számára?
Alapvető céllá vált a hazai agrárgazdaságban, hogy a piaci szereplők minél nagyobb hozzáadott értékű élelmiszereket állítsanak elő, ehhez azonban további modernizációra van szükség. A vállalkozások fejlesztése most fókuszba kerülhet, mivel a vidékfejlesztési kasszából jóval több forrást használhatnak majd fel az uniós támogatásokat kiegészítő magyar társfinanszírozás révén. A kerekasztal-beszélgetés szakértői azt vitatják meg, hogy a hazai élelmiszeripari vállalkozások miként élhetnek a legjobban a kivételes támogatási eséllyel.
Minden korábbinál nagyobb változások és átalakulások zajlanak a mezőgazdasági inputanyagpiacokon, amelyek a növényvédelmet is alapvetően érintik. A hosszabb távú felhasználási lehetőségeket korlátozhatja, hogy az Európai Unió a növényvédő szereknél jelentősen csökkentest irányoz el. A szekció azt járja körbe, hogy a növényvédelemben milyen változásokra számíthatnak a termelők, hogyan reagálnak a gyártók az új kihívásokra, miként változhat a felhasználható növényvédő szerek köre és milyen új termékek jelenhetnek meg a piacon? A szekció másik nagy témáját a generációváltás és a gazdaságátadás adja, amellyel kapcsolatban a kormány az ősszel várhatóan szabályozási javaslatcsomagot nyújt be az Országgyűléshez. Hasonlóan nagy, reformléptékű változások zajlanak az agrároktatásban is, amelyek jelentőségét - fiatalokra, illetve az egész agráriumra gyakorolt hatását - szintén bemutatja a szekció.
Mit jelenthet a hazai gazdálkodók számára, ha 50 százalékkal csökkenteni kell a növényvédő szerek felhasználását Magyarországon is? Hogyan változhat a felhasználható növényvédő szerek köre? Milyen alternatív termékek és technológiák kerülhetnek előtérbe a növényvédőszer-felhasználásban a szigorodó környezetvédelmi követelmények miatt? Mit tartalmaz a kormány generációváltást segítő törvénycsomagja? Milyen új szabályozási előírások vonatkoznak a gazdaságátadásra? Hogyan igazodik a hazai agrárképzés a modern kor követelményeihez, és milyen szakemberekre van szükség a gyakorlatban?
Drasztikus átalakulást hozhat a növényvédelemben, hogy az Európi Bizottság a szerfelhasználás 50 százalékos csökkentését irányozná elő 2030-ig. A kerekasztal-beszélgetés arra fókuszál, hogyan alkalmazkodhatnak az új helyzethez a gazdálkodók, és az iparág meghatározó vállalatai miként tudnak megfelelni a szigorodó fenntarthatósági követelményeknek.
Hosszú előkészítő munka után fogadhat el olyan törvénycsomagot a parlament, amelynek célja, hogy gyorsítsa a generációváltást és a gazdaságátadást a hazai gazdatársadalomban. A fiatalok mezőgazdasági tevékenységét segítheti az agrároktatásban zajló reform is, amely a modern kor követelményeihez igyekszik igazítani a képzési körülményeket.
Alapvetően meghatározza az új KAP-ciklus agrártámogatásainak kifizethetőségét, elfogadja-e Brüsszel a Magyarország által készített úgynevezett stratégiai tervet. Az új előírások szerint ennek valamennyi uniós agrárforrásra – így az egyes pilléres közvetlen kifizetésekre és a kettes pilléres vidékfejlesztési támogatásokra is - ki kell terjednie. A stratégiai terv elkészítésének határideje december 31-e, így az Agrárszektor Konferencia résztvevői első kézből értesülhetnek arról, mi garantálja majd azt, hogy a rendelkezésre álló forrásokat nagy biztonsággal ki lehessen fizetni 2023-2027-ben.
Mi a tétje a magyar stratégiai terv elkészítésének és brüsszeli elfogadtatásának? Mi a garancia arra, hogy a gazdálkodók megkapják a nekik járó agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat 2023-tól is? Mely támogatási formák szűnnek meg, illetve maradnak meg? Milyen új támogatásokra és követelményekre lehet számítani? Hogyan változnak majd a támogatások igénybevételi feltételei és részletes szabályai? Mit hoz az új KAP a kisebb és a nagyobb gazdálkodók számára? Kik lehetnek Magyarországon az új uniós Közös Agrárpolitikai nyertesei és vesztesei?
Kötelező a tagországoknak stratégia tervet készíteniük ahhoz, hogy a nekik szánt támogatási összegeket a következő években ki tudják fizetni gazdálkodóik számára. Ezért kardinális kérdés, hogy a magyar stratégia terv olyan elemeket tartalmazzon, amelyeket Brüsszel is elfogad. A kerekasztal-beszélgetésben arról lesz szó, hogyan lehet biztosítani, hogy a sok százmilliárdnyi forrás valóban eljuthasson a hazai termelőkhöz.
Idén 8 kategóriában ismerjük el a legkiemelkedőbb hazai teljesítményeket!
A Portfolio Csoport idén is díjazza a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket, és az év legfontosabb agráreseményén, az Agrárszektor 2021 Konferencián. A nyerteseket rangos szakmai zsűri választja ki, akik döntenek:
az év női agrárvállalkozójáról az év fiatal agrárszakemberéről az év kertészetéről az év állattenyésztőjéről az év növénytermelőjéről az év agrárinnovációjáról az év agrárberuházásáról, valamint a Portfolio Agrárgazdaságért díj győzteséről.
A díjakat a december 9-10-én megrendezésre kerülő Agrárszektor Konferencián ünnepélyes keretek között adjuk át.
Várunk mindenkit sok szeretettel a díjátadóra és a rendezvényre egyaránt.
A díjátadót követő oldott hangulatban minden adott lesz, hogy résztvevőink megvitathassák a legizgalmasabb szakmai kérdéseket és új partneri-üzleti kapcsolatok köttethessenek, vagy a meglévőket ápolják.
Az esti szórakozásról hagyományosan többféle programmal is gondoskodunk: Gurítson egyet a szálloda bowling pályáján, vagy üljön be a kollégáival egy casino party-ra. A színpadon fellép a Caravan együttes a Vitafort támogatásával, így a zene és tánckedvelők is mulathatnak.
Idén a minőségi sörök, borok, pezsgők, pálinkák, ginek illetve a whisky-k kedvelőire is gondoltunk. Maradjanak velünk az est végéig egy éjféli töltött káposztára zárásként.
A jó hangulatot a Caravan zenekar biztosítja a Vitafort támogatásával.
Túlzás nélkül állítható, hogy történelmi esélyt kaphat Magyarországon a vidékfejlesztés a 2027-ig tartó új uniós költségvetési ciklusban. Azzal, hogy a kormány 80 százalékosra növelte a nemzeti társfinanszírozás arányát, a vidékfejlesztési kassza vált a legnagyobb forrássá, amelyből az ágazati szereplők pénzekhez juthatnak. De vajon mire lehet és mire nem pályázni, illetve milyen módon változnak a támogatási feltételek? A szekció arra vállalkozik, hogy bemutatja a több mint 4200 milliárd forintos, teljes támogatási keret felosztási elképzeléseit 2023-tól, illetve kitér a 2022-es átmeneti év vidékfejlesztési támogatásaira és várható újabb pályázati lehetőségeire is.
Hogyan osztják fel a több mint 4200 milliárd forintos vidékfejlesztési támogatási összeget? Milyen vidékfejlesztési támogatásokra lehet majd pályázni 2023-2027 között? Kik élveznek előnyt a pályázatok beadásánál és elbírálásánál? Hogyan változnak az általános pályázati feltételek és bírálati szempontok? Milyen eszközökkel kívánják gyorsítani és egyszerűsíteni a vidékfejlesztési támogatási kifizetéseket? Miként alakulnak a jelenlegi Vidékfejlesztési Program pályázatai és kifizetései, lesznek-e újabb pályázatok 2022-ben is?
Hatalmas összegre pályázhatnak a hazai agrárium résztvevői az új vidékfejlesztési kasszában, amely a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban áll rendelkezésre. Bár a több mint 4200 milliárd forintos keret egy részének terhére az agrártárca már az idén is jelentetett meg felhívásokat, így is több ezermilliárd forintos mozgástér marad 2023-2027 között. A kerekasztal-beszélgetés azt veszi sorra, milyen fontos részleteket érdemes tudni ahhoz, hogy eredményesen pályázhassanak az agrárágazati szereplők.
Hihetetlen árrobbanás következett be az utóbbi időszakban a nemzetközi és a hazai mezőgazdasági piacon, és az árak sokszor olyan gyorsan változnak, hogy a tendenciák követhetetlenné váltak a piaci szereplők számára. Még nagyobb probléma, hogy ma sokkal nehezebb előre látni, és ez hátráltatja a gazdálkodás tervezésével, a szerződéskötésekkel és az értékesítéssel kapcsolatos döntéseket. A szekció neves piaci szakértők részvételével azt mutatja be, milyen tendenciák érvényesülnek ma a különböző agrárpiacokon, milyen további árváltozások várhatók, egyúttal pedig kísérletet tesz arra is, hogy hosszabb távra szóló prognózisokat vázoljon fel a mezőgazdasági vállalkozássok számára. Külön kiemelt beszélgetésben lesz szó a drasztikus műtrágyapiaci krízisről, amely megtöbbszörözi a növénytermelők költségeit és áruhiánnyal is fenyeget.
Milyen tényezők játszanak szerepet az általános világpiaci árrobbanásban? Mely ágazatokat érinti az áremelkedés, és milyen következményekkel kell szembenézniük a piaci szereplőknek? Meddig tart a mostani drágulási hullám, és hosszabb távon milyen tendenciákra kell számítani? Milyen hatások érvényesülnek Magyarországon és az Európai Unióban, várhatók-e brüsszeli és/vagy hazai állami piacstabilizáló intézkedések? A jelenlegi piaci viszonyok között és jövőre hogyan alakulhat a növénytermelés és az állattenyésztés jövedelmezősége? Meddig tart a drasztikus műtrágyadrágulás, és hogyan védekezhetünk az áremelkedés ellen? Lesz-e elegendő műtrágya a tavaszi szántóföldi munkálatokhoz?
A világméretű energiaválság egyik súlyos következménye, hogy a többszörösére növekvő gázárak miatt a hazai nitrogénműtrágya-árak is elszabadultak. A kerekasztal-beszélgetés szakértői arra adnak választ, hogy a drágulás meddig tarthat ki, lesz-e elegendő műtrágya a hazai piacon és a műtrágyázásban miként lehet majd érvényesíteni az uniós környezetvédelmi követelményeket a következő években.
Nehéz ma tervezni a mezőgazdaságban, mert az árupiaci felvásárlási áraknál és a költségeknél is kiszámíthatatlan ármozgások jellemzik a piacot. Egymásnak feszülnek a növénytermelők és az állattenyésztők, mert egyesek extraprofitra tehetnek szert, míg mások tetemes veszteségeket kénytelenek elkönyvelni. Ki jár jól és rosszul a mostani drágulási hullámban, és milyen trendekre kell felkészülni a következő időszakban? – erre a kérdésre igyekeznek választ adni a kerekasztal-beszélgetés neves szakértői.
Az év elején lépett hatályba az a szabályozás, amely az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetésére irányul. A probléma továbbra is nagy, hiszen a földhasználók nagy részét érinti, és több millió földtulajdonosra terjed ki. A szekció azzal foglalkozik, hol tart ma az osztatlan földtulajdonok felszámolási folyamata, időközben milyen jogszabályi módosítások születtek és milyenek várhatók a közeljövőben? A kerekasztal-beszélgetés kitér arra is, hogyan alakulnak a földpiaci árviszonyok, illetve lesznek a változások a földforgalmi és földhasználati szabályozásban is?
A tulajdoni és a földhasználati viszonyokban milyen változásokat hozott az osztatlan földtulajdonok megszüntetéséről szóló szabályozás? Mely tényezők akadályozzák továbbra is a megszüntetési eljárások felgyorsítását? A Covid-járvány mennyire nehezítette/nehezíti az eljárások előkészítését és lefolytatását? Várhatók-e további jogszabálymódosítások az osztatlan tulajdonok felszámolása érdekében? Milyen változtatások lehetnek a közeljövőben a fölforgalmi törvényben, módosulhat-e a földadásvételre és a földhasználatra vonatkozó szabályozás? Folytatódik-e a hazai földárak töretlen emelkedése?
Az új szabályozás idei életbeléptetése, majd módosítása után hogyan halad az osztatlan közös földtulajdonok felszámolása, és az eddigi tapasztalatok alapján milyen további változtatásokra van szükség? – ezt foglalja össze a kerekasztal-beszélgetés, amely kitér a földforgalmi törvény – várhatóan napirendre kerülő – újabb módosítási elképzeléseire is. Emellett szó lesz a jelenlegi földhasználati és földadásvételi viszonyokat érintő kérdésekről, illetve a földárak várható változásáról is.
Kapcsolat
