Portfolio Sustainable World 2025

2025-ben már negyedik alkalommal adjuk át a Green Awards powered by Green Cloud egyes kategóriáiban legkiemelkedőbb vállalatoknak, intézményeknek, programoknak, személyeknek járó elismeréseket. 

A jelentkezési időszak lezárult. A nyerteseket szeptember 4-én csütörtökön hirdetjük ki a Sustainable World 2025 konferencián.

A zöld gazdaság kiépítése mára az EU valamennyi tagállama számára kiemelten fontos célkitűzéssé vált. A fenntarthatóság egyre mélyebben gyökerezik az üzleti szektor működésében, a klímaváltozás fizikai kockázatait egyre többen megtapasztalják, és az egykor távolinak tűnő zöld célok lényegében megérkeztek az üzleti világ jelenjébe. A leginkább tapasztalt piaci szereplők szerint a zöld átállás nem pusztán egy új trend, hanem az egyetlen lehetőség a hosszú távú fenntartható működésre, a versenyelőny megtartására és a gazdasági stabilitás biztosítására. Vannak globális kihívások, nehezítések, ellentétes hangok és visszalépések, de az egyértelmű, hogy az elodázás, az esetleges tagadás, nem fog segíteni megszüntetni a klímaváltozáshoz köthető, egyre gyakrabban felbukkanó jelenségeket. Azokat, amelyek a társadalmunkat, a gazdaságunkat egyaránt érinti. 

A beruházási kényszer, az innovációs nyomás, a szabályozói megfelelés és a változó tőkepiaci környezet és a geopolitika törékenysége egyre összetettebbé teszik a vállalatok zöld átállási útját. Mi ilyenkor a legjobb lépés? Hogyan reagálnak a vállalatvezetők az újabb és újabb kihívásokra? Van-e megtorpanás a piacon, vagy más címke alatt folytatódnak az amerikai programok, míg az európai vállalatok most a szabályozási könnyítés miatt tényleg a cselekvésre fókuszálhatnak? Hogyan érinti Magyarország gazdaságát a zöld átállási cél, és milyen területeken pörögnek fel a beruházások? 

A tőke-, és hitelpiacon új szelek fújnak: zöld befektetési termékek terelik a szereplőket a zöld beruházásokat támogató világ felé, a központi bank zöld szemüvegen keresztül vizsgálja a piacokat, a kereskedelmi bankok hitelkihelyezésekor pedig a saját vállalati érdekük is, hogy fenntartható projektet, a barnából zöldre váltást támogassák financiálisan. Kezdünk elfordulni attól a nézettől, amikor a zöld projektek csak költségoldali teherként voltak számon tartva, egyre nő ugyanis azok csoportja, akik az évek folyamán pénzben mérhető előnyöket realizáltak a fenntartható működés, a zöld beruházások után. Már nem kell senkit meggyőzni, elég csak a legjobb megvalósításokat, a lehetőségeket megmutatni.

Milyen klímakockázatokkal (fizikai és átállási) számol és modellezik a pénzügyi szektor? Milyen új kockázatokat kell beárazni? Milyen lépésekre készül a központi bank és mi a kereskedelmi bankok hitelkihelyezési stratégiája? Melyek a finanszírozók kedvenc zöld beruházásai, projektjei? 

Az ESG gyakorlati megvalósításában minél mélyebbre ásunk, annál trükkösebb problémákat gördít elénk. A legnagyobb vállalatok régóta tanulják a folyamatot, de idén először be is mutatták az első CSRD szerinti jelentéseiket, ezzel példaként is szolgálva a következő évekre. Bár az omnibusszal kétéves türelmi időt kaptak a következő hullámhoz tartozó vállalatok, sokan nem pihenőként tekintenek ezekre az évekre, hanem a próbariportok tökéletesítésének időszakaként. 

Melyek most a riportkészítés legnagyobb kihívásai a fenntarthatósági szakértők szerint? Hogyan segít a digitalizáció az adatgyűjtésben? Hogyan foghatók meg a társadalmi szempontok vagy éppen a CSR-programok üzleti haszna a jelentésekben? Milyen előnyökkel járhatnak az ESG-minősítések a szervezetek számára? 

A lehető leghatékonyabban és zölden. Ez most a nemzeti, vállalati és a lakossági szektor elsődleges célja az energiapiacon. Az elmúlt évek hullámvasútja az árakban továbbra is a prioritási lista elején tartja az energiapolitikát, de közben a vállalati oldal és a lakosság is maximumra járatja a napenergia adta lehetőségeket. A hálózatok terhelése, a rugalmasság megtartása kiemelt fókuszban kell, hogy legyen, ha a megújulók arányát a jövőben is növelni szeretnénk, de emellett kritikus célként kell kezelni a kereslet csökkentését, az energiahatékonysági beruházások ösztönzését. Tervek, különböző utak és lehetőségek vannak, csakúgy, mint kihívások is az infrastruktúra-fejlesztésben, a 2030-as célszámok elérésében, az időjárás-függés leküzdésében, az energiahatékonyság növelésében. 

Mi lesz Magyarország számára a tökéletes energiamix 2030-ban? Milyen fejlesztésekre érdemes most koncentrálni? Mi lesz a megújulóenergia-piacon az új trend? Hogyan fog megvalósulni az évek óta áhított nagy hálózatfejlesztés? Újraéledhet az EKR-piac az energiahatékonysági törvény módosítása után? Hogy alakulnak a szeptemberi EKR-aukció árai? Hogyan lehet fokozni az energiahatékonysági beruházásokat, elérni a kisebb energia használatot?

Az ellátási láncok zöldítése komplex kihívást állít a termelő és nem termelő vállalatok elé is, nem csupán az alapanyagokról, csomagolásokról, beszerzésekről, vagy a fenntartható szállítmányozásról van szó, hanem arról is, miként tarthatók körforgásban az anyagok, a hulladékgazdálkodás miként valósítható meg a legoptimálisabban, és legyen szó bármilyen tevékenységű vállalatról, az értéklánc legfontosabb elemei - a munkavállalók - hogyan lesznek értékes részesei a vállalat működésének, céljainak. 

Hogyan teljesít Magyarországon a DRS-es és az azon kívüli anyagok körforgásban tartása? Melyek a jó példák és gyakorlatok? Hogyan lehet fenntarthatóvá alakítani a szállítmányozást vagy éppen a beszerzést? Milyen kihívások jelentkeznek munkavállalói oldalról? 

Az ÜHG-kibocsátások csökkentése sem kis feladat, és épphogy elindultak a cselekvések ezen a téren, máris egy új feladatra hívják fel a klímaszakértők a figyelmet: klímaalkalmazkodás. Nem elég csökkenteni vagy megpróbálni megállítani bizonyos folyamatokat, fel kell készülni az egyre gyakrabban jelentkező éghajlati változásokból (is) fakadó problémákra, azok pénzpiaci következményeire, vállalati működési kockázataira. A klímaadaptáció nem más, mint stratégiai alkalmazkodás, az ellenálló képesség növelése – vállalati, városi és egyéni szinten egyaránt. 

A szekcióban szó lesz arról is, hogy az átállás pozitív aspektusa sokszor kisebb hangsúlyt kap a fenntarthatósághoz kötődő kommunikációban, noha a pozitív jövőkép tömegeket képes megnyerni, és a fiatal generáció aggodalmát sem erősíti. Milyen a fenntartható kommunikáció? Hogyan tud egy vállalat hitelesen, átláthatóan és felelősen kommunikálni kívülre és a belső érdekeltek felé? 

A Future-Proof Lounge lehetőséget biztosít arra, hogy kötetlenebb formában, mélyebben beszélgessünk a klímakockázatokról, az adaptáció fontosságáról, valamint a fenntarthatósági kommunikációról. 

Az üzleti sikeresség, a vállalati működés fenntarthatóságában a rugalmasság, az alkalmazkodás és a jövőben is értékes skillek, innovatív technológiák, hosszú távú beruházások kulcskifejezésnek számítanak. A tét nem kisebb, minthogy a klímaváltozásból adódó pénzügyi, működési, vagy akár fizikai kockázatok megfelelő kezelésével jövőbiztos vállalatokat formáljunk. De mitől lesz egy vállalat jövőbiztos? Mit ad a mesterséges intelligencia, a digitalizációs eszközök a fenntartható vállalati működéshez?  

Hogyan lehet a leghatásosabban bevonni a vállalatokat, a partnereket, a munkavállalókat, a Gen Z-t a fenntarthatósági lépések megvalósításába? Mennyire fontos a vállalatvezetők elköteleződése? Hogyan kommunikáljon egy vállalat a céljairól? Milyen jövőre készüljünk?

A Green Awards különböző kategóriáit már negyedik alkalommal adjuk át, a Green Cloud és a Portfolio Csoport közös támogatásával. Az elismerés célja, hogy 2025-ben is méltó elismerést kaphasson a hazai vállalatok különleges fenntarthatósági teljesítménye, programja vagy innovációja.

Jelentkezzenek most, és mutassák meg, hogy milyen egy fenntarthatóan működő kis-, vagy nagyvállalat, milyen egy igazán innovatív kezdeményezés, egy fenntarthatósági céloknak megfelelő beruházás, vagy egy társadalmi ügyért leginkább elhivatott program, vagy személy, példakép. Legyen öné, önöké, a vállalaté a „Zöld Díjak” egyike 2025-ben.

Részletekért kattintson ide >>