Gulyás: nem baj, ha 1 évet csúszik az alku, csak ne bukjunk 15%-nál több EU-pénzt

Portfolio
Nagy-Britannia uniós kilépése miatt körülbelül 11-15 százalékkal kevesebb uniós forrás jut majd a tagállamoknak a 2021-2027-es EU-költségvetésből és a magyar kormány célja az, hogy a Magyarországra jutó források aránya ennél nagyobb mértékben ne csökkenjen - mondta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának mai meghallgatásán Gulyás Gergely.
Ez azt jelenti, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter a hazánk számára reál értelemben kinéző kb. 24%-os vágásnál jóval kisebbet szeretne elérni, igaz közben azt is mondta az Index tudósítása szerint, hogy "olyan költségvetést, ahol a Magyarországra irányuló források csökkennek, nem tudunk elfogadni". Utóbbi kijelentés viszont inkább afelé mutat, hogy Magyarország megvétózna minden olyan EU- költségvetési javaslatot, amiben akár csak egy kicsit is csökkennének a források.

A nem egyértelmű kijelentések mellett az viszont beszédes Gulyás szavai alapján, hogy a magyar kormány nem számol azzal, hogy még idén a második félévben a finn soros uniós elnökség alatt megszületne a politikai alku az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban a 2021-2127-es uniós költségvetés főbb kereteiről. Az Európai Bizottság épp a napokban sürgette a tagállami vezetőket, hogy minél előbb, még idén ősszel szülessen meg az alku, különben a jogalkotás időigénye miatt fennáll a veszélye, hogy 2021 elején nem tudnak megindulni a tagállamokban az egyes fejlesztési programok, így projektek tízezrei szenvednek késedelmet.Gulyás a fentiek kapcsán először mondta ki azt kormányzati vezetőként, hogy

nem lesz tragikus, ha csak 2020 második felében tudjuk elfogadni az új költségvetést.

Ez afelé a Portfolio által is jelzett menetrend felé mutat, hogy csak a 2020 második felében esedékes német soros elnökség idején születik majd meg a végső alku a legnagyobb (nettó befizető) tagállam akarata és iránymutatása mellett.

Egy ennyire későn megszülető alku a magyar kormánnyal szembeni korábbi éles német kirohanások miatt nem sok jóval kecsegtet, illetve azért sem, mert így Magyarországon 2020-2022 között kialakul majd egy uniós forrásínséges periódus (a mostani ciklus pénzeinek döntő részét 2020-ig itthon felhasználjuk, igaz 2023 végéig van idő a felhasználásra, az új ciklus pedig érdemben nem indul el 2022 előtt), ez pedig rányomja a bélyegét a 2021-2022-es gazdasági teljesítményre is.



Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszél éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az Országház Varga Béla-termében 2019. június 25-én. Mellette Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár (b). MTI/Kovács Attila
A Gulyás által elmondott további fontosabb üzenetek:
  • A lengyelek melletti szolidaritásként is felfogható az, hogy miért vétózta meg a múlt heti EU-csúcson Orbán Viktor kormányfő a 2050-es uniós klímasemlegességi célkitűzést amellett, hogy 2030-ig már van ilyen egységes stratégia, de a további menetrend homályos.
  • A Brexit kapcsán a kormány szerint nem valószínű, hogy az október 31-i kilépési céldátum ki fog tolódni későbbre, így megvan az esélye annak is, hogy megállapodás nélkül távozik majd az Egyesült Királyság az Európai Unióból. Erre a helyzetre Gulyás szerint a kormányzat felkészült, és ha akár holnap következne be a megállapodás nélküli Brexit, annak hatásait a kormány enyhíteni tudná.
  • Semmivel nem tartozunk az Európai Uniónak - mondta Gulyás, amikor az uniós forrásokról kérdezték. Szerinte 2004-ben jóval tőkeerősebb országokkal vállaltunk fel piaci versenyt, ezért cserébe kapjuk a kohéziós támogatást, egyébként pedig a 2004-ben érkezett tagországok lényegesen kevesebb forrást kaptak a csatlakozás utáni években, mint a 80-as években csatlakozó görögök, spanyolok vagy portugálok.
  • Gulyás szerint jól állunk a mostani uniós ciklus pénzeinek lehívásával.
  • A miniszter szerint amíg nincsen teljes konszenzus a 2021-2027-es uniós költségvetési tervezetről, addig nem lesz költségvetés sem. Magyarország bizonyos pontokhoz ragaszkodik: ilyen az agrárpolitika, a kohéziós alap támogatásai, és a határvédelmi költségek biztosítása.
  • Emiatt pedig a magyar kormány sok pontban nem tud egyetérteni a mostani költségvetési tervezettel, és bár a britek kilépése miatt várhatóan "kisebb tortán fognak osztozni" az országok a források szempontjából, Gulyás azt mondta: "olyan költségvetést, ahol a Magyarországra irányuló források csökkennek, nem tudunk elfogadni.


Címlapkép forrása: MTI Fotó Kovács Attila
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF