Lezárult a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közbeszerzési eljárása, melyet a hitel típusú visszatérítendő európai uniós források közvetítését végző MFB Pont Plusz vállalati hálózat kialakítására hirdetett meg. A nyílt, európai uniós eljárás eredményeként az MBH Bank és a Gránit Bank meghatározott fiókjaiban lesznek elérhetők a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára meghirdetett uniós forrású hitelprogramok a 2021-2027-es finanszírozási ciklusban - derül ki az MFB közleményéből.
Noha tavaly a várt források kevesebb mint 60 százaléka érkezett meg az Európai Uniótól a magyar költségvetésbe, a 2023-as tervezetben sem számol sok brüsszeli kifizetéssel. A tavaly nyári előirányzatot alig módosították felfelé, pedig már torlódnak a magyar források, és az Európai Bizottsággal is sikerült egy részmegállapodásra jutni. Ráadásul a befizetéseknél jelentősebb emelkedésre számít a kormány.
Megjelent az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság honlapján az Integritás Hatóság igazgatósági (elnök és két elnökhelyettes) pozícióinak betöltésével kapcsolatos pályázat. Jelentkezni október 25-én éjjelig lehet, az Igazgatóság tagjainak megbízatása 6 évre szól és nem megújítható.
A V4-ek a 2021-2027-es fejlesztési ciklus operatív programjainak "jó részét" benyújtották az Európai Bizottságnak, a technikai-szakmai egyeztetések korrekten haladnak és „ha ezekbe a politika nem szól bele, jó esélyünk van arra, hogy egy-két hónapon belül a hétéves költségvetési időszakról szóló partnerségi megállapodás létrejöjjön" – jelezte egy mai budapesti sajtótájékoztatón Gulyás Gergely. A V4-ek fejlesztési minisztereivel közösen tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, ennek elfogadása azért is fontos, mert a tagállamok többsége az előfinanszírozást választja, azaz kiírja a programokat, és majd a brüsszeli bevételek beérkezése után számol el a Bizottsággal.
Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a tagállamokban hogyan érvényesülnek az uniós Alapjogi Chartában lefektetett jogok és ezek alapján a magyar és lengyel 2021-2027-es uniós felzárkóztatási (kohéziós) források kifizetése is veszélyben van – tudta meg a Financial Times névtelen forrásoktól, illetve az Európai Bizottság uniós értékekért felelős alelnöke, Vera Jourová is nyilatkozott a lapnak (címlapképünkön) éppen aznapra időzítve, amikor a lengyel alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést tervez hozni az EU-s, illetve nemzeti jog egymáshoz képesti viszonyában. A cikk új megvilágításba helyezi a múlt heti hatalmas magyar devizakötvény-kibocsátások ügyét is, mert a jelek szerint nemcsak a helyreállítási források (kb. 7 miliárd euró) első kifizetéseinek potenciális csúszása miatt ment ki hirtelen az állam a nemzetközi piacokra, hanem amiatt is, mert a 38 milliárd eurót elérő 2021-2027-es kohéziós források (vagy azok egy szűkebb része) kifizetése is csúszhat, sőt akár a 2014-2020-as kifizetésekből fennmaradt kb. 8 milliárd euró (vagy annak egy részét) kifizetése is.
Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta Magyarország 2022. január 1.–2027. december 31. közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét. A magyar regionális támogatási térkép azon első térképek közé tartozik, amelyeket a Bizottság a regionális támogatásokról szóló felülvizsgált iránymutatás (RTI) keretében jóváhagyott – áll a testület csütörtöki közleményében. Arról, hogy mit jelent az új magyar regionális támogatási térkép (pl. Pest megye leválik Budapestről és így önállóan is támogathatóvá válik), májusi cikkünkben már írtunk.
Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós fejlesztési időszakra érvényes Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiát – jelentette be szerdán közleményben az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Kemény állásfoglalást tervez elfogadni csütörtökön az Európai Parlament Magyarország kapcsán, ugyanis a homofóbnak tartott minapi magyar törvénymódosítás apropóján arra szólítaná fel jogilag nem kötelező módon az Európai Bizottságot, hogy addig ne fogadja el a helyreállítási programunkat és a 2021-2027-es Operatív Programokat, ameddig a magyar törvények megsértik az emberi jogokat – írja a Népszava a megszerzett állásfoglalás-tervezet alapján. A javaslatban az a ritka lépés is benne van, miszerint a tagállamokat arra biztatják: pereljék be Magyarországot az Európai Bíróságon, illetve a tagállamokat tömörítő Tanácsban haladjanak tovább a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárásban úgy, hogy ajánlásokat fogalmaznak meg Magyarország felé.
Szombathely a következő hétéves európai uniós fejlesztési ciklusban több mint 300 milliárd forint forrást kap majd a 2014-2020-as ciklusban kapott 208 milliárd forint után - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten.
Az utóbbi hetekben közel 800 milliárd forintnyi uniós pályázati keret jelent meg Magyarországon, azaz anélkül, hogy erről komolyabb hírverés lenne, valójában újra kitört a pályázati láz az országban. Hozzá kell persze tenni, hogy az eddig kiírások nagy része még a drasztikusan megemelt 2014-2020-as vidékfejlesztési támogatási programból ered, de közben azért egy 200 milliárdos kerettel a 2021-2027-es ciklus „első fecskéje” is megjelent a gazdaságfejlesztési programban és rövidesen további több százmilliárdos keretek zúdulnak a piacra. Mindezzel párhuzamosan sok olyan anyagot is kiadtak a hatóságok, amelyek a következő 7 év összes pályázójának fontosak lesznek, ami szintén jelzi, hogy valójában már el is indult idehaza az új pályázati ciklus.
A fejlesztéspolitikai intézményrendszer elkészítette a 2021-2027-es programozási időszakban támogatási kérelmek benyújtásához és a projektek végrehajtásához segítséget nyújtó négy kiemelten fontosa útmutatót, sablondokumentumot, amelyet közzé is tettek a hivatalos pályázati oldalon.
Megjelent pénteken délután a kormány hivatalos uniós pályázati társadalmi egyeztető felületén két nagy keretösszegű, a 2021-2027-es ciklushoz tartozó uniós gazdaságfejlesztési pályázat, amelyek a nyári hónapokban nyílhatnak meg és összességében 336,7 milliárd forintnyi forrást kínálnak a vállalkozások nagyon széles körének sokféle fejlesztési célra. A fentiek mellett a napokban három nagy vidékfejlesztési EU-pályázat társadalmi egyeztetése is elindult, amelyek még a 2014-2020-as ciklushoz tartoznak és amelyek együtt 350 milliárd forintos támogatási keretet kínálnak.
Ha a 2021-2027-es uniós ciklus első pályázatai negyedévet késnek, azt még ki tudják várni a beruházási szándékuk megerősítéséhez támogatásra váró cégek, igaz, a nyáron vagy ősszel kiírandó konstrukcióknak leghamarabb 2022-ben lehet hatásuk a magyar GDP növekedésére.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti hétéves kutatási és innovációs keretprogramja 95,5 milliárd eurós keretösszeggel idén májusban indul. Március 29-én online nyitóeseményt szerveznek, ahol az előadások mellett több sikeres magyar H2020 pályázó és pályázat értékelő is megosztja tapasztalatait.
Folyamatban van az uniós támogatások felhasználásának elveit és módjait tartalmazó kormányzati anyagok társadalmi egyeztetése. A vitához számos civil szervezet szólt hozzá. Két vendégszerzőnk, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Domaniczky Orsolya, a 18 közép- és kelet-európai ország 53 civil szervezetét tömörítő CEEweb a Biológiai Sokféleségért szakpolitikai munkatársa a Portfolio-nak küldött véleménycikkében foglalja össze szervezeteik javaslatait.
A 2021-2027-es időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) legalább a 6%-át fenntartható városfejlesztési célokra kell fordítani és egy minap körbeküldött anyag alapján ebből csak mintegy 25 milliárd forint juthat Budapestnek és ennek is a 80%-át kiemelt állami projektként költenék el, azaz előre eldöntött nyertesekről lenne szó – rajzolódik ki a 444.hu birtokába jutott anyagból. Emellett persze jutna még jelentős EU-s pénz budapesti közlekedésfejlesztési projektekre is, de azok konkrét célját és tartalmát nyilván a kormány döntené el.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Itt van a bejelentés.
Nagyon izgalmas a nap.
Nem bír talpra állni a magyar fizetőeszköz.
Ha nem engedik szabadon a túszokat a hivatalba lépése napjáig.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.