EU-s forrásvágás Magyarországnak: ősszel nagy csata várható

Tytti Tuppurainen EU-ügyekért felelős finn miniszter azt mondta a lapnak: a közösség értékeinek védelme rendkívül fontos, mert többé-kevésbé totalitárius rendszerek épültek ki a világban, igaz nem akart név szerint említeni egyetlen uniós tagállamot sem. Mivel Lengyelország és Magyarország ellen indult eddig jogállamisági eljárás eddig az EU-ban (a magyar meghallgatás az Európai Tanácsban jövő héten lesz), így nem nehéz kitalálni, hogy e két ország kormánya áll a finn törekvések célkeresztjében. Igaz a miniszter szerint ez egy megelőző jellegű védelmi rendszer lenne, amely minden tagállamra vonatkozna 2020 után és nem az a lényege, hogy pénzt vegyenek el egyes tagállamoktól. A magyar és lengyel kritikákra adott válaszában ehelyett azt hangsúlyozta a finn tárcavezető: az intézkedés célja az, hogy védjék a közös uniós büdzsét.

Tytti Tuppurainen egyébként magabiztos abban, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetés forráskifizetését össze fogják kötni a jogállamisági feltételek meglétével, mert sok nyugati és északi tagállam támogatja ezt a törekvést. Éppen emiatt is szorgalmazza ennek keretrendszernek az elfogadását még ebben a félévben Finnország (jövő év első felében horvát EU-elnökség lesz, aztán német – a szerk.) A miniszter szerint nem az összekötés a kérdéses, hanem csupán az, hogy mely költségvetési források kifizetését kössék össze a jogállamisági feltételrendszer teljesítésével.

A múlt heti Közgazdász-vándorgyűlésen hallottak alapján mi is megírtuk:

nem az a kérdés, hogy össze lesz-e kötve a jogállamisági feltételrendszer (amelynek objektív paraméterei még kidolgozás alatt állnak) a 2020 utáni EU-pénzek kifizetésével, hanem az, hogy ezt pontosan milyen rendszerben kell elképzelni.

Egyrészt ugyanis számos nagy tagállam is „nyomja” ezt a kérdést, másrészt az Európai Parlamentnek, mint társjogalkotónak, is vannak erre vonatkozóan már korábban elfogadott állásfoglalásai, így azokat egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A finn elnökség ügyeire rálátó vezető magyar uniós tisztviselő, az Európai Tanács Általános Politikai Igazgatóságának vezetője, Iván Gábor pénteki előadásában elmondta: mostanra összeállt a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló ún. tárgyalási doboz, amelyben 114 kérdés van, és a finn elnökség azt tervezi, hogy az októberi Európai Tanács ülésen ebből egy szűkített listáról már szavazást rendez, benne a jogállamisági feltételrendszer paramétereivel. Ő is azt mondta tehát, hogy a jogállamisági feltételek összekötése az EU-pénzekkel tényleg terítéken van jelenleg a finn soros elnökség ideje alatt. Azt is vázolta: ha az októberi ülésen az összekötés mikéntjére megadják az iránymutatást az állami vezetők, akkor a decemberi tanácsi ülésen már a hét éves keretköltségvetés összes többi paraméteréről is lehetséges megtartani az egyhangú szavazást.

Nagy kérdés persze, hogy az új tanácsi elnök mindenáron át akarja-e/tudja-e erőltetni ezt a kényes egyhangú szavazást a decemberi ülésen. Arra is van tehát esély, hogy a nagy alku átcsúszik a jövő év első felére, ez viszont azzal a veszéllyel is jár, hogy 2021 elején nem tudnak gyorsan elindulni az új keretprogramból megalkotott Operatív Programok az egyes tagállamokban, így a Brüsszel felőli kifizetések lelassulnak és ez rányomja a bélyegét a 2021-es GDP-növekedésre.

Az, ha összekötik jogállamisági feltételekkel a 2021 utáni EU-pénzek kifizetését, a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy Magyarország felkészülhet arra, hogy az EU-pénzek egy részét nem fizetik ki, vagy felfüggesztik azok kifizetését – vázolta a Közgazdász-vándorgyűlés keretében Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő.

A Financial Times emlékeztet arra, hogy Varga Judit magyar igazságügyi miniszter múlt héten azt mondta: ha összekötik a jogállamisági feltételekkel az EU-pénzek kifizetését, akkor Magyarország meg fogja vétózni a hétéves keretköltségvetést, mert egy ilyen összekötés súlyos forrásvágást jelentene az országnak.

Konrad Szymanyski lengyel EU-ügyi miniszter ennél visszafogottabban nyilatkozott és azt mondta: egyformán fontos Lengyelországnak és Finnországnak is a jogállamiság kérdése, és a jogi kérdéseket jogi keretek között, nem pedig politikai keretek között kell megoldani. A lengyel miniszterelnök tanácsadója úgy fogalmazott a lapnak, hogy a jogállamisági feltételrendszer nagy kihívást jelent az EU-pénzek objektív feltételrendszer szerinti kifizetési kötelezettségének.

Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency/Getty Images