BRUSSELS, BELGIUM - JUNE 28 ,2018: Hungarian Prime Minister Viktor Mihaly Orban (C) arrives for an EU Summit at European Council on June 28, 2018 in Brussels, Belgium. (Photo by Thierry Monasse/Getty Images)
Uniós források

Télen jöhet a nagy döntés az EU-költségvetésről, vannak rossz előjelek Magyarországnak

Érdemi előrelépés nélkül zajlik immár második éve a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló vita a tagállamok között, de a tárgyalások a következő hónapokban várhatóan jelentősen felgyorsulnak és esélyes, hogy a téli hónapokban már húsbavágó döntéseket hoznak meg a tagállamok - vázolta a következő hónapok keretköltségvetéssel kapcsolatos kilátásait a Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken tartott előadásában Iván Gábor. Az Európai Tanács Általános Politikai Igazgatóságának vezetője szerint októberben és decemberben jöhetnek a fontosabb döntések, de benne van a levegőben, hogy végül áthúzódik a keretköltségvetésről szóló végső tagállami alku a jövő év első felére.

Ez részben azért lehet kedvezőtlen Magyarország számára, mert így a 2021-2022-es uniós forrásfelhasználásunk üteme jelentős lassulást szenved, részben pedig azért, mert egyébként nagyon valószínű, hogy az új keretből a kifizetések össze lesznek kötve jogállamisági kritériumokkal, amik miatt Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy a 2021-2027-es keretből forrásfelfüggesztést, vagy vágást szenved el - ezt már Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő tette hozzá a kilátásokhoz. A 2020 utáni EU-pénzek szempontjából további kedvezőtlen kilátás, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Vértes András szerint az éves átlagos nettó uniós forrásbeáramlás a felére eshet a mostani ciklusbeli ütemhez képest (a GDP évi kb. 3%-áról kb. a várható GDP 1,5%-ára a kohéziós és az agrárkassza markáns vágása miatt), ami így a gazdaság közép távú növekedési kilátásait jelentősen lefelé húzhatja a potenciális növekedési ütem közelébe.

Iván Gábor előadásában a következőket vázolta a 2021-2027-es uniós költségvetés várható elfogadásával kapcsolatban:

  • megszületett az ún. tárgyalási doboz, amelyben összesen 114 témakör van jelenleg (ezek azoknak a konkrét kérdéseknek a leltára, amelyeket az állam- és kormányfőknek kell megválaszolnia ahhoz, hogy a keretköltségvetés minden paramétere a helyére kerüljön)
  • a finn elnökség arra készül, hogy az Általános Ügyek Tanácsának októberi ülésén már érdemi vita lesz a hétéves (valójában ötéves) pénzügyi keretről a 114-ből kiválasztott szűkebb témákról, ezekben kell tehát akkor iránymutatást adnia az állam- és kormányfőknek (ezek között már szerepel a jogállamiság és a 2020 utáni uniós támogatások kifizetésének összekapcsolása és az, hogy milyen paraméterek és döntési mechanizmus szerint legyen ez az összekapcsolás)
  • ezzel párhuzamosan a finn elnökség már konkrét keretköltségvetési számokról is tervez döntést hoz(at)ni (Iván Gábor elmondása szerint a Bizottság tavalyi javaslataitól eltérő számai lesznek a finneknek és elég provokatív számokat tervez majd megszavaztatni a tagállamokkal a finn elnökség. Lényeges, hogy csak a decemberi tanácsülésre tervezik bevinni a finnek mind a 114 témakört, de azok egy részének tartalmára kihat az, amit októberben iránymutatásként eldöntenek az állam-és kormányfők).
  • Nagy összeütközés várható a nettó haszonélvezők szempontrendszere (hagyományos kasszákbeli, mint kohéziós- és agrárkassza jelentős vágása) és a nettó befizetők szempontrendszere között (a régi EU15 tagállami körbe áramlik a kutatás-fejlesztési Horizont-keretösszeg 90-95%-a) és Iván szerint nehéz összebékíteni az eltérő érdekeket, ezért az első finn javaslat elég konzervatív lesz.
  • Decemberben már új vezetője lesz az Európai Tanácsnak (Clarles Michel vezetésével) és a Tanács által elfogadott korábbi menetrend szerint ekkor már döntésre kellene vinni a keretköltségvetés minden kérdését. Iván Gábor szerint a történelem azt mutatja, hogy első próbálkozásra nem szokott sikerülni az ilyen nekirugaszkodás és az is kérdés, hogy az új tanácsi elnök bevállalja-e azt, hogy első ülése rögtön kudarccal zárul. Emiatt úgy látja: van arra esély, hogy a végső MFF-megállapodás áthúzódik a jövő év első felére, a horvát elnökség idejére és ha ez így lesz, akkor szerinte még nem szenvednének érdemi késedelmet az új ciklusban a tagállami programindítások, illetve a reálgazdasági következmények sem lennének annyira intenzívek.

Heil Péter előadásában úgy fogalmazott: ha tényleg átcsúszna a nagy költségvetési alku a jövő év első felére, akkor várhatóan a brüsszeli források (magyarországi) 2021-bem történő felhasználásában visszaesés történne. Emellett arra is figyelmeztetett, hogy Magyarországnak arra is fel kell készülnie: jelentősen szigorodnak a forrásfelhasználás feltételei (Európai Szemeszterrel összekötött felhasználás), a klímavédelmi célok még erőteljesebben kihatnak a forráselosztásra (a teljes költségvetés legalább 25%-a ilyen célokra megy, de a társjogalkotó Európai Parlamentben a zöldek és a szocialisták már 30%-ot szorgalmaznak és vannak, akik még többet).

Heil arra hívta fel a figyelmet: elkerülhetetlennek látszik, hogy a támogatás kifizetésének előfeltételei között megjelenjenek a jogállamisági eljárás eredményei. Ez már csak azért is így van, mert a 2027-es uniós költségvetés társjogalkotó szervében, a Parlamentben több erre irányuló döntés is született már,amit a Tanácsban nem hagyhatnak figyelmen kívül.

Ez azt jelenti, hogy ha egy tagállamot elmarasztalnak a Tanácsban a 7-es cikk szerinti eljárás keretében, akkor annak bizony kell azzal számolnia, hogy a források egy részét felfüggesztik, vagy vissza is vonják - .

hangúlyozta Heil.

Takács Szabolcs, Brexit-ügyi miniszteri biztos, az európai ügyek koordinációjáért felelős korábbi államtitkár előadásában többek között arra is kitért, hogy most szeptember 16-án kerül sor az Európai Tanácsban Magyarország első formális meghallgatására a 7-es cikk szrinti eljárás keretében. Arra is rámutatott: magyar szempontból az év legfontosabb külpolitikai eseménye az október 13-i lengyel parlamenti választás lesz, mert ha ott esetleg nem a mostani kormánypárt (PiS) nyer, akkor az több ügyben is módosíthatja a lengyel álláspontot, ami kihathat a magyar kormány mozgásterére is. Bár nem mondta ki Takács, de ezzel részben arra utalhatott, hogy a 7-es cikk szerinti eljárás esetleg később eljuthat Magyarországgal szemben a szankciós szakaszig, ha a lengyel kormánypárt részéről már nem számíthatunk a "bevédésre", azaz a lengyel vétóra.

Takács Szabolcs és Iván Gábor Brexit ügyében mondott főbb üzenetei egy másik cikkünkben olvashatók:

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
FrankfurtTőzsde
cimlapkep_milestone_budapest
qr-kód mobilfizetés
Szekesfehervar MFB rendezveny19
munkások ipar
GettyImages-173211363
President of Bolivia Evo Morales Ayma
Nem bírják elengedni: megint előkerült a vasárnapi boltzár
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Esti szeminárium
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Szekesfehervar MFB rendezveny19