BRUSSELS, BELGIUM - JUNE 28 ,2018: Hungarian Prime Minister Viktor Mihaly Orban (C) arrives for an EU Summit at European Council on June 28, 2018 in Brussels, Belgium. (Photo by Thierry Monasse/Getty Images)
Uniós források

Télen jöhet a nagy döntés az EU-költségvetésről, vannak rossz előjelek Magyarországnak

Érdemi előrelépés nélkül zajlik immár második éve a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló vita a tagállamok között, de a tárgyalások a következő hónapokban várhatóan jelentősen felgyorsulnak és esélyes, hogy a téli hónapokban már húsbavágó döntéseket hoznak meg a tagállamok - vázolta a következő hónapok keretköltségvetéssel kapcsolatos kilátásait a Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken tartott előadásában Iván Gábor. Az Európai Tanács Általános Politikai Igazgatóságának vezetője szerint októberben és decemberben jöhetnek a fontosabb döntések, de benne van a levegőben, hogy végül áthúzódik a keretköltségvetésről szóló végső tagállami alku a jövő év első felére.

Ez részben azért lehet kedvezőtlen Magyarország számára, mert így a 2021-2022-es uniós forrásfelhasználásunk üteme jelentős lassulást szenved, részben pedig azért, mert egyébként nagyon valószínű, hogy az új keretből a kifizetések össze lesznek kötve jogállamisági kritériumokkal, amik miatt Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy a 2021-2027-es keretből forrásfelfüggesztést, vagy vágást szenved el - ezt már Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő tette hozzá a kilátásokhoz. A 2020 utáni EU-pénzek szempontjából további kedvezőtlen kilátás, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Vértes András szerint az éves átlagos nettó uniós forrásbeáramlás a felére eshet a mostani ciklusbeli ütemhez képest (a GDP évi kb. 3%-áról kb. a várható GDP 1,5%-ára a kohéziós és az agrárkassza markáns vágása miatt), ami így a gazdaság közép távú növekedési kilátásait jelentősen lefelé húzhatja a potenciális növekedési ütem közelébe.

Iván Gábor előadásában a következőket vázolta a 2021-2027-es uniós költségvetés várható elfogadásával kapcsolatban:

  • megszületett az ún. tárgyalási doboz, amelyben összesen 114 témakör van jelenleg (ezek azoknak a konkrét kérdéseknek a leltára, amelyeket az állam- és kormányfőknek kell megválaszolnia ahhoz, hogy a keretköltségvetés minden paramétere a helyére kerüljön)
  • a finn elnökség arra készül, hogy az Általános Ügyek Tanácsának októberi ülésén már érdemi vita lesz a hétéves (valójában ötéves) pénzügyi keretről a 114-ből kiválasztott szűkebb témákról, ezekben kell tehát akkor iránymutatást adnia az állam- és kormányfőknek (ezek között már szerepel a jogállamiság és a 2020 utáni uniós támogatások kifizetésének összekapcsolása és az, hogy milyen paraméterek és döntési mechanizmus szerint legyen ez az összekapcsolás)
  • ezzel párhuzamosan a finn elnökség már konkrét keretköltségvetési számokról is tervez döntést hoz(at)ni (Iván Gábor elmondása szerint a Bizottság tavalyi javaslataitól eltérő számai lesznek a finneknek és elég provokatív számokat tervez majd megszavaztatni a tagállamokkal a finn elnökség. Lényeges, hogy csak a decemberi tanácsülésre tervezik bevinni a finnek mind a 114 témakört, de azok egy részének tartalmára kihat az, amit októberben iránymutatásként eldöntenek az állam-és kormányfők).
  • Nagy összeütközés várható a nettó haszonélvezők szempontrendszere (hagyományos kasszákbeli, mint kohéziós- és agrárkassza jelentős vágása) és a nettó befizetők szempontrendszere között (a régi EU15 tagállami körbe áramlik a kutatás-fejlesztési Horizont-keretösszeg 90-95%-a) és Iván szerint nehéz összebékíteni az eltérő érdekeket, ezért az első finn javaslat elég konzervatív lesz.
  • Decemberben már új vezetője lesz az Európai Tanácsnak (Clarles Michel vezetésével) és a Tanács által elfogadott korábbi menetrend szerint ekkor már döntésre kellene vinni a keretköltségvetés minden kérdését. Iván Gábor szerint a történelem azt mutatja, hogy első próbálkozásra nem szokott sikerülni az ilyen nekirugaszkodás és az is kérdés, hogy az új tanácsi elnök bevállalja-e azt, hogy első ülése rögtön kudarccal zárul. Emiatt úgy látja: van arra esély, hogy a végső MFF-megállapodás áthúzódik a jövő év első felére, a horvát elnökség idejére és ha ez így lesz, akkor szerinte még nem szenvednének érdemi késedelmet az új ciklusban a tagállami programindítások, illetve a reálgazdasági következmények sem lennének annyira intenzívek.

Heil Péter előadásában úgy fogalmazott: ha tényleg átcsúszna a nagy költségvetési alku a jövő év első felére, akkor várhatóan a brüsszeli források (magyarországi) 2021-bem történő felhasználásában visszaesés történne. Emellett arra is figyelmeztetett, hogy Magyarországnak arra is fel kell készülnie: jelentősen szigorodnak a forrásfelhasználás feltételei (Európai Szemeszterrel összekötött felhasználás), a klímavédelmi célok még erőteljesebben kihatnak a forráselosztásra (a teljes költségvetés legalább 25%-a ilyen célokra megy, de a társjogalkotó Európai Parlamentben a zöldek és a szocialisták már 30%-ot szorgalmaznak és vannak, akik még többet).

Heil arra hívta fel a figyelmet: elkerülhetetlennek látszik, hogy a támogatás kifizetésének előfeltételei között megjelenjenek a jogállamisági eljárás eredményei. Ez már csak azért is így van, mert a 2027-es uniós költségvetés társjogalkotó szervében, a Parlamentben több erre irányuló döntés is született már,amit a Tanácsban nem hagyhatnak figyelmen kívül.

Ez azt jelenti, hogy ha egy tagállamot elmarasztalnak a Tanácsban a 7-es cikk szerinti eljárás keretében, akkor annak bizony kell azzal számolnia, hogy a források egy részét felfüggesztik, vagy vissza is vonják - .

hangúlyozta Heil.

Takács Szabolcs, Brexit-ügyi miniszteri biztos, az európai ügyek koordinációjáért felelős korábbi államtitkár előadásában többek között arra is kitért, hogy most szeptember 16-án kerül sor az Európai Tanácsban Magyarország első formális meghallgatására a 7-es cikk szrinti eljárás keretében. Arra is rámutatott: magyar szempontból az év legfontosabb külpolitikai eseménye az október 13-i lengyel parlamenti választás lesz, mert ha ott esetleg nem a mostani kormánypárt (PiS) nyer, akkor az több ügyben is módosíthatja a lengyel álláspontot, ami kihathat a magyar kormány mozgásterére is. Bár nem mondta ki Takács, de ezzel részben arra utalhatott, hogy a 7-es cikk szerinti eljárás esetleg később eljuthat Magyarországgal szemben a szankciós szakaszig, ha a lengyel kormánypárt részéről már nem számíthatunk a "bevédésre", azaz a lengyel vétóra.

Takács Szabolcs és Iván Gábor Brexit ügyében mondott főbb üzenetei egy másik cikkünkben olvashatók:

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
gáztározo0921
klima0921
shutterstock_1424418242
szaudarábia0921
uzemanyag0920
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter beszédet mond a Karcagi Kukoricamalom átadóünnepségén 2019. szeptember 19-én.MTI/Mészáros János