12 évig a cég élén - Mi történt a Telekomnál Mattheisen alatt?
Nagy Viktor
12 év. Ennyi ideig irányította a legnagyobb magyarországi távközlési céget, a Magyar Telekomot Christopher Mattheisen. Utólag visszanézve közel a csúcson vette át a cég vezetését, a válság előtti utolsó jó években, amikor a bevételek és a profit a csúcson volt, az eladósodottság alacsony szinten, a részvényárfolyam pedig most már elérhetetlenül távolinak tűnő 1000 forint felett állt. Megnéztük, mit mutatnak a számok a Mattheisen-éráról.
Nem esett össze a vállalat bevétele
A Magyar Telekom összes bevétele 2007-ben, vagyis abban az évben volt a csúcson, amikor már egész évben Christopher Mattheisen vezette a vállalatot.
A 2007-eshez képest 10, a 2006-oshoz képest 9 százalékkal volt alacsonyabb a Telekom bevétele tavaly. A visszaesés első ránézésre soknak tűnhet (még úgy is, hogy tudjuk, a Telekom eladta montenegrói operációját), hiszen a 2008-as válság ellenére sok szektorban már jóval magasabbak a bevételek, mint a válság előtt, a távközlés azonban nem ilyen. Hogy erre mutassunk egy jó példát, érdemes megnézni, hogy a Telekom legközelebbi, régiós szektortársainál mi történt az elmúlt években: a cseh O2 és a lengyel Orange Polska bevételei közel 40 százalékot zuhantak 2006 óta, ehhez képest a Magyar Telekom elég jól megúszta. Anélkül, hogy elmerülnénk a cseh és a lengyel cég működési környezetének sajátosságaiban, az ábra jól mutatja, a távközlésben egyáltalán nem evidencia, hogy a bevételeket könnyű lenne növelni, vagy akár csak szinten tartani.
A Magyar Telekom vezetése az elmúlt években sok mindent bevetett, hogy az iparági sajátosságokból eredő bevételi lemorzsolódás hatásait csökkentse, az egyik leglátványosabb próbálkozás az energia kiskereskedelem üzletág elindítása volt. A vállalkozás első ránézésre logikus volt: a Telekom kiterjedt ügyfélkörrel rendelkezik, backoffice van és még az ügyfeleknek is jó az, ha egy szolgáltatótól kapnak többféle szolgáltatást, főleg, ha a piaci árnál olcsóbban. Bár az energiaszolgáltatás értelmezhető profitot sosem hozott, a bevételeket szépen megtolta, a csúcson a csoport bevételeinek 8 százalékát adta, de ami ennél sokkal fontosabb, kiemelt szerepe volt az ügyfelek lemorzsolódásának csökkentésében. A Telekom azonban nem sokáig örülhetett a remek találmányának, a rezsicsökkentés miatt már nem jött ki a matek, a távközlési cég kénytelen volt leépíteni a tevékenységét, az energiaszolgáltatást 2017. november 1-től megszűntette a Telekom.
Ha össze kellene foglalni, hogy mi tartotta nyomás alatt 2006 óta a Telekom bevételeit, akkor a következőket mondhatnánk el:
A távközlési cégek bevételei jellemzően csökkennek: az ügyfelek természetesnek veszik, hogy az egyre komplexebb és jobb (hangminőség, letöltési sebesség, sávszélesség stb.) távközlési szolgáltatások ára folyamatosan csökken, az éles verseny miatt iparági sajátosság az árak folyamatos eróziója.
Megszorítás: a 2006-os magyarországi megszorítások érzékelhető hatással voltak a lakossági fogyasztás, így a távközlési cégek bevételeinek alakulására is
Válság: a 2008-as globális gazdasági válság és annak későbbi hullámai (2011)
Ágazati különadók: a Magyar Telekom az elmúlt években különadót, távközlési adót és közműadót is fizetett, az elvonás nyilván csökkentette a vállalat mozgásterét a piacépítésre, ügyfélszerzésre, ami hatott a cég bevételeire is
Montenegró elesett
A Magyar Telekom 2016-ig 3 operációból, a magyarból, a macedónból és a montenegróiból állt, amiből a magyar adta a bevételek 86-87 százalékát, a macedón a 8-9, a montenegrói pedig az 5 százalékát, az EBITDA-hoz a két külföldi leánycég 10-11 illetve 5-6 százalékot tett hozzá. 2017 elején azonban sokak meglepetésére a Magyar Telekom eladta montenegrói érdekeltségeit a Hrvatski Telekomnak. A tranzakció a DT csoporton belüli eszközátrendezésként is felfogható, mivel a Hrvatski is a Deutsche Telekom leánycége, vélhetően több szinergiahatást tudnak kiaknázni a horvátok a montenegrói céggel, mint a Magyar Telekom, a lényeg azonban az, hogy Mattheisen irányítása alatt csökkent a Magyar Telekom footprintje.
Átalakul az iparág, fogynak a telekomosok
A változó iparági környezetre reagálva a Telekomnál folyamatos volt a költségcsökkentés, ami az alkalmazotti létszámon is nyomot hagyott (a folyamatos bérfejlesztés miatt a személyi költségek nem csökkentek nagy mértékben), miközben 2006 végén még több mint 12 300-an dolgoztak a Telekomnál, tavaly év végén már kevesebb, mint 9200-an, ráadásul úgy csökkent jelentősen a létszám, hogy 2012-től a korábban kölcsönzés keretében foglalkoztatott alkalmazottak főállású munkavállalóként dolgoztak tovább, a statisztika +1700 fővel módosult.
Összement a profit
A Telekom profitja 2008-ban volt a csúcson, azt követően a válság és a részben arra adott válaszként kivetett különadók miatt alaposan visszaesett a vállalat adózott eredménye, sőt, 2011-ben veszteséges volt a Magyar Telekom.
Piacvezető maradt a Telekom
A Magyar Telekomnak a sok esetben agresszív verseny ellenére a fontosabb szegmensekben sikerült megtartani piacvezető szerepét a magyar távközlési piacon.
Az enyhén zsugorodó hazai mobilpiacon a Telekom részesedése 48 százalék (tavaly szeptemberben),
a nagyjából stagnáló vezetékes hang piacnak még mindig több mint fele a Telekomé (52,3% tavaly év végén),
az éves szinten 5 százalék felett bővülő szélessávú vezetékes internetpiac 37,6 százaléka a vállalaté,
a TV piacon 28,9 a Magyar Telekom részesedése.
Nem engedik ki az osztalékot
A távközlési cégek, így a Magyar Telekom részvényét is jellemzően osztalékfizető papírként tartják nyilván, a befektetők az árfolyamemelkedés reményén túl a hosszú állampapírok hozamát meghaladó osztaléka miatt veszik ezeket a részvényeket. A Telekom menedzsmentje korábban elsősorban az eladósodottság mértékéhez kötötte az osztalék szintjét, ebből a szempontból a Mattheisen-éra eleje kegyelmi állapot volt, utólag visszanézve kifejezetten alacsonyan állt a nettó eladósodottság, utána viszont több tényező eredőjeként (különadók, beruházási programok, frenvenciavásárlások stb.) alaposan megugrott a vállalat eladósodottsága, csak az utóbbi két évben tért vissza abba a 30-40 százalékos sávba, amit a menedzsment megcélzott.
Két évig nem is fizetett osztalékot a vállalat, az azt követő években pedig a korábbinál jóval alacsonyabb osztalékkal kellett beérniük a befektetőknek, ráadásul úgy, hogy a szabad cash flow alakulása alapján most már évek óta jóval nagyobb mozgástere lenne ebben a menedzsmentnek, azonban különböző tényezőkre, például a várhatóan tovább erősödő versenyre (állami mobilcég, Digi, Telenor új vezetés alatt stb.), vagy a várható frekvenciavásárlásokra hivatkozva a Telekom akkor sem fizet magasabb osztalékot, ha arra lenne lehetősége. A teljes képhez azonban az is hozzá tartozik, hogy a részvényenként 25 forintos osztalékkal 5,5 százalékos osztalékhozam adódik, ami magasabb, mint az egyfajta benchmarkként szolgáló hosszú magyar állampapaírok hozama, és az európai távközlési vállalatok részvényei között is inkább a vonzóbb papírok közé tartozik a Magyar Telekom.
Összeesett az árfolyam
Ha van szektor, amelyben a vállalatok részvényárfolyamai még mindig messze elmaradnak a válság előtti szintjüktől, az a távközlési szektor, ebből a szempontból a Telekom sem lóg ki a trendből. Christopher Mattheisen irányítása alatt (egészen pontosan 2007 eleje óta) a Magyar Telekom árfolyama 57 százalékkal került lejjebb. Különösen a 2009 és 2013 közötti szakasz csúnya, hiszen ezekben az években elképesztő rali zajlott a világ tőkepiacain, a Telekom árfolyama pedig csak esett. De nem lennénk igazságosak, ha a vezérigazgató nyakába varrnánk a közel 60 százalékos áresést, főleg, ha egy igencsak fontos szempontot nem vennénk figyelembe: 2007 óta részvényenként 482 forint osztalékot fizetett ki a Telekom, ha ezekkel korrigáljuk a grafikont, akkor már egészen más a kép, akkor már csak 11 százalékkal áll alacsonyabban most az árfolyam, mint 2007 elején.
Marad az osztalék
Nem lenne teljes a Mattheisen-éráról alkotott kép, ha nem beszélnénk a kilátásokról, mivel a 2018-as célokat is az előző vezérigazgató irányítása alatt fogalmazta meg a Telekom vezetése. Idén 611-ről 600 milliárd forintra csökkenhetnek a bevételek, az EBITDA viszont 186-ról 190 milliárd forintra javulhat, a szabad cash flow pedig a tavalyi 58,4 milliárd forint után közel 60 milliárd forint lehet, ami alapján a vállalat 1 milliárd darab részvényével számolva akár 60 forintos osztalék is kijönne részvényenként. De persze nem fog, a menedzsment újra 25 forint kifizetését célozta meg. Szóval egyelőre marad az óvatosság, a nagy várakozás a Digi mobilpiaci belépésére, egy állami mobilcég elindulására, vagy a cseh tulajdonos alatt a Telenor agresszívebb támadásaira. Kérdés, ezt a vonalat viszi-e tovább az új vezérigazgató, Rékasi Tibor.