Bedőlt lakossági hitelek: rég láttunk már ilyet, valami készül itt
Portfolio
A szeptember végi 18,8%-ról 18,0%-ra csökkent a nem teljesítő lakossági hitelek aránya a magyar bankrendszerben 2015 végére - mutatják az MNB friss adatai. Jó hír, hogy nemcsak az arány, hanem a bedőlt tartozások állománya is csökkent, mégpedig 1068 milliárd forintról 998 milliárdra. Apró szépséghiba, hogy a csökkenés viszonylag nagy része mögött a decemberi kedvezményes forintosítás és követelés-eladások állnak. Az MNB igazgatója tegnapi előadásában a lakossági hitelportfólió megtisztításának felgyorsításáról beszélt.
December végén a lakosság banki tartozásának kereken 18%-a volt 90 napon túli késedelemben (NPL-ráta), szemben a szeptember végi 18,8%-kal. A devizahiteles elszámolást leszámítva utoljára másfél évvel ezelőtt láthattunk csökkentést a lakossági NPL-rátában, ráadásul a nem teljesítő hitelek abszolút állománya is csökkent 70 milliárd forinttal.
E csökkenésre azonban jórészt magyarázatot ad, hogy az MNB közleménye alapján a negyedik negyedévben
24,8 milliárd forintnyi tőkekövetelést írtak le a bankok, amit jórészt valószínűleg az autó- és személyi hitelek kedvezményes forintosítása magyaráz (hiszen a piaci árfolyam helyett a 256,5 forinton forintosították őket),
36,7 milliárd forintnyi követelést pedig értékesítettek a bankok, amelynek nagy része nem teljesítő hitel lehetett. Ez az összeg egyébként 2014 közepe óta a legmagasabb, vagyis az elszámolások elmúltával ismét éledezni látszik a követelésvásárlói piac.
Amennyiben tehát nincs az autó- és személyi hiteles forintosítás és a szokásosnál nagyobb banki követelésértékesítés, a 70 milliárd forint helyett jóval kisebb mértékben (20-30 milliárd forinttal) csökkent volna a nem teljesítő hitelek állománya.
2016-ban nemcsak a vállalati hitelek (lásd a MARK Zrt. tavasszal induló követelésvásárlásait), hanem a lakossági hitelportfóliók tisztulása is felgyorsulhat. Mivel egyre több külföldi követelésvásárló érdeklődik a magyar piac iránt, és március 1-jén a kilakoltatási moratórium is megszűnik, akár a jelzáloghitelek érvényesítése, illetve eladása is felgyorsulhat. A várható fejleményekről alábbi cikkünkben részletesen is írtunk:
Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója a Business & Technology háromnapos konferencián tegnap az MTI tudósítása szerint kérdésre válaszolva azt mondta, hogy egy következő lépés a lakossági szektor portfoliótisztításának felgyorsítása lehet, de hozzátette, hogy vannak adminisztratív korlátok a rendszerben, itt a kilakoltatási moratóriumot említette. Úgy vélte, közös megoldásra kell törekedni a bankrendszer, a kormány és a jegybank részvételével.