Csúcson a munkaerőhiány - Ez lehetne az egyik megoldás?
Portfolio
A magyarországi cégek komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, így nem csak a munkaerő megszerzése, hanem a megtartása is komoly gondot okoz. A bérek persze dinamikusan nőnek, de a munkáltatók nem csak pénzzel csábíthatják a dolgozókat: egy jól kidolgozott juttatási rendszerrel, megfelelő munkakörnyezettel vagy akár a munkavégzés rugalmasságával is magukhoz csábíthatják az alkalmazottakat.
A legfrissebb statisztikák szerint új mélypontra, 260 ezer főre csökkent októberben az álláskeresők száma, ami 17 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezzel az egy évvel korábbihoz képest 6,3%-kal csökkent az álláskeresők száma, ami jól mutatja, hogy a magyar munkaerőpiac egyre feszesebbé válik.
A hónap során a foglalkoztatók összesen 39500 üres álláshelyet jelentettek be (ezek 53,6%-ához igényeltek támogatást), ami emelkedést jelent az előző év azonos időszakában mért 37 ezerhez képest.
A hivatalos adataink a bejelentett üres álláshelyekről állnak rendelkezésre, ezek azonban nem minden esetben írják le jól a piaci viszonyokat. Az alacsonyabb végzettségű állások esetében jó iránymutatásul szolgálnak, ezzel szemben a magasabb végzettséget vagy speciális szaktudást igénylő állásokra tipikusan nem a munkaügyi központokon keresztül toboroznak embereket.
Számosságában a legnagyobb munkaerőhiány az iparban, ezen belül is a feldolgozóiparban látható, itt 20 ezer betöltetlen állás van, de nagyot ugrott az üres álláshelyek száma a kereskedelemben és az építőiparban is. Az építőiparban 3200 üres álláshelyet tartottak nyilván az idei második negyedév végén, két évvel korábban kevesebb, mint harmadennyi állás volt a szektorban.
A kereskedelmi és gépjárműjavítási szektorba 6000 alkalmazottat kerestek június végén, miközben két éve még majdnem feleennyi állást hagytak betöltetlenül. Az IT-szektorban hivatalosan 3 ezer embert keresnek, ugyanakkor szakmai szervezetek ennél sokkal komolyabb hiányról beszélnek: egyes becslések szerint 20-22 ezer informatikusnak lenne hely a munkaerőpiacon.
Szeptemberben 13,6 százalékos növekedéssel 292 900 forintra nőttek a bruttó keresetek Magyarországon, a reálkeresetek pedig 10,8 százalékkal nőttek, vagyis az emelkedő infláció ellenére kétszámjegyű keresetnövekedést láthattunk. A gyorsan emelkedő bérszint részben persze a munkaerőhiánynak köszönhető.
Mit lehet tenni?
A cégek a magasabban béren túl számos módon próbálják megnyerni és megtartani a jó munkavállalókat. Vannak, akik rugalmas munkaidővel, a home office lehetőségével vagy éppen prémium irodai környezettel (pl. parkoló, könnyű megközelíthetőség, pihenőszobák stb.) növelik a cégük vonzerejét. A részvénytársasági formában működő cégeknél népszerűek a részvényjuttatási programok, ez a típusú juttatás ugyanis adómentesen adható, ha az alkalmazott legalább 3 évig nem adja el a részvényeket.
Egy másik egyre népszerűbb juttatás az egészségbiztosítás, mely adó- és járulékmentes juttatás, vagyis a biztosítás teljes díja költségként elszámolható. A biztosítás keretében elérhető minden egészségügyi szolgáltatás és pénzbeli kifizetés adómentes, és a biztosítás díja nem számít bele az évi 450.000 forintos béren kívüli juttatási keretbe. A cégek szempontjából az is egy fontos előny lehet, hogy a gyors, jó minőségű ellátást kapó alkalmazottak gyorsabban tudnak visszaállni a munkába, így a táppénzre és a termeléskiesésre jutó költségek is csökkenthetők.
A dolgozó pedig úgy érezheti, a cége száméra fontos, így a juttatás növeli a lojalitást, és a megbecsülésérzést. A különböző céges egészségbiztosítási csomagokban szűrővizsgálatok, összegbiztosítás és magánegészségügyi ellátásra jogosító biztosítás is kérhető. Az egészségbiztosításon belül elérhető szűrővizsgálatokkal a komolyabb betegségek könnyebben előzhetők meg, az összegbiztosítás pedig egyszeri kifizetéssel nyújt segítséget az alkalmazottnak, a magánegészségügyi ellátásra szóló szolgáltatás keretén belül szép környezetben történő szakszerű betegellátás és diagnosztikai vizsgálatok érhetők el várólisták és hálapénz nélkül.
Utóbbi jó kiegészítője lehet az állami egészségügyi rendszernek, vagy éppen az egészségpénztárnak. A magánegészségügyi szolgáltató szektor - részben az egészségbiztosításnak, illetve az egyébként is növekvő keresletnek köszönhetően - szédületes sebességgel bővül, így a szolgáltatások színvonala és elérhetősége is folyamatosan javul.
Cikkünk megjelenését a Generali Biztosító támogatta.