A kötvényalapokba érkezett a legtöbb pénz az utóbbi két évben, a lakosság 620 milliárd forintot helyezett el az alapokban a június végével záródó időszakban. A legnagyobb vételek 2013 első félévére estek, de 2014 eleje is nagyon jól sikerült értékesítési szempontból. Ez nem is lehet csoda, hiszen az alapok visszatekintő hozamai kimagaslók, fél év alatt akár 12%-ot is meg lehetett keresni egy feltörekvő piacokra fókuszáló alappal. Miközben ahhoz sem férhet kétség, hogy aki az utóbbi években kötvényalapban tartotta a pénzét, az nagyon jól járt. Nem árt azonban az óvatosság, az abszolút hozamú alapokhoz hasonlóan itt is óriási különbségek voltak az alapkezelők között. Ráadásul a hozamcsökkenési lehetőségek is korlátozottak, a kétszámjegyű teljesítményeket elfelejthetjük.
A magyar kötvénypiac az utóbbi három évben kifejezetten jó befektetési területnek bizonyult, a jegybanki kamatcsökkentés jóvoltából olyan hozamesés zajlott le a piacon, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Az alapkamat 2011 közepén 6%-on állt, miközben most 2,3%-on, és még van tér további ereszkedésnek az inflációs folyamatok alapján. Az alapkamattal együtt a hozamgörbe is esést mutatott az elmúlt években, miközben a görbe alakja is meredekebbé vált. Per pillanat ott tartunk, hogy néhány hónapos időtávon 2% körüli referenciahozammal kell megelégednünk, míg ha 4% feletti hozamot szeretnénk, akkor egy évtizednél is hosszabb időre kellene elköteleződnünk.
A hozamesés hatására évesítve kétszámjegyű hozamokat minden további nélkül el lehetett érni a kötvénypiacon, ez a trend azonban nem folytatódhat a végtelenségig, ami azt jelenti, hogy most nagy óvatossággal kell meghozni egy befektetési döntést. El kell fogadni, hogy egy időszaknak vége van, egyre inkább abban kell gondolkozni, hogy mihez kezdünk, ha a hozamcsökkenési tendencia Magyarországon is megfordul. A befektetőknek a kötvénypiactól elvárt hozamaikat vissza kell vágniuk, bármennyire is nehéz ezt a MAX index féléves 8%-os teljesítményét látva megtenni.
Megkérdőjelezhetetlen, hogy a lakosság körében egészen ezidáig a kötvényalapok voltak az egyik leginkább keresett termékek a befektetési piacon, két év leforgása alatt az alapokban kezelt vagyon 364 milliárd forintról 1084 milliárd forintra emelkedett (éves szinten 73%-kal). A legnagyobb felfutást 2013 első félévében érzékeltük, de ezt követően sem tudott erőteljesen visszaesni a vételi kedv. Ismerve a magyar lakosság befektetési stratégiáját, nagy szerepet játszott a vagyonnövekedésben az, hogy ennyire kimagasló hozamokat tudtak az alapkezelők közzétenni. De azt sem felejthetjük el, hogy ezzel egy időben nem is találhattunk olyan betéti konstrukciót, amely a hozamvadász befektetőket maradásra késztette volna.
Két év alatt a kötvényalapokba 620 milliárd forint érkezett a befektetőktől, ami azt jelenti, hogy a 720 milliárd forintos vagyonnövekedés döntő részben a lakosságtól érkezett, méghozzá befektetési jegy vásárlás formájában. Korántsem tűnik úgy, hogy csillapodott volna a vételi szándék, csak ebben az évben a BAMOSZ adatai alapján 189 milliárd forint áramlott a szektorba. Nyom nélkül nem múlt el a tőkebeáramlás, ma már ott tartunk, hogy az alapokban lévő minden ötödik forint kötvényalapokban van, ennél nagyobb részesedéssel csak a pénzpiaci alapok bírnak a szektorban. Dinamikájában az abszolút hozamú alapok tudtak csak ezzel lépést tartani.
Már megszokhattuk, hogy az egyes alapkategóriákat nagyfokú koncentráció jellemzi, ez a kötvényalapokra is igaz. 2014 közepén a legnagyobb 15 alapban volt a kezelt vagyon 84,3%-a, vagyis aki a következő táblázatra pillant, az nagy valószínűséggel megtalálja a saját kötvényalapját is. A 15-ös listára 13,6 milliárd forintos vagyonnal lehetett felkerülni, a legnagyobb 3 alap az OTP, az Erste és a Budapest kötelekébe tartozik. Az OTP Optima mind közül kiemelkedik, lassan 400 milliárd forintot kezel, és a friss állás szerint a legnagyobb alap Magyarországon. Féléves időtávon a legnagyobb növekedést a K&H Állampapír mutatta, amelyet tavaly szeptemberben az eho bevezetésére válaszul indított el az alapkezelő.
Kötvényekkel is megcsinálhattuk a szerencsénket
A hozamcsökkenés tudatában nem lehetett kétségünk afelől, hogy egészen jó teljesítményeket érhettek el az utóbbi fél évben is a kötvényalapok. Meglepő lehet, de a legnagyobb hozamot 6 hónap alatt nem egy magyar piacon aktív alap érte el, hanem egy feltörekvő piaci kötvényalap, méghozzá egy GE Money alap. Sőt az első hat helyezett között több nemzetközi kötvényalapot találunk, mint hazait, vagyis nem volt rossz ötlet a határainkon kívül is körbenézni. Éves alapon viszont már nem lehetett kétséges, hogy egy hazai hosszú kötvényalappal lehetett a legtöbbet keresni. De ez általánosságban is igaz volt, megérte itthon a hosszabb átlagidejű portfóliót tartó kötvényalapot vásárolni.
A BAMOSZ adatai alapján egyéves időtávon meglehetősen nagy eltérés volt az alapok között, ami arra vezethető vissza, hogy nagyon eltérő befektetési politikájú alapok szerepelnek a gyűjtésben. Viszont még ezt is figyelembe véve jókora hozambeli eltérésekre figyelhettünk fel, korántsem volt mindegy, hogy melyik alapkezelőnek szavaztunk bizalmat. A szerencsésebbek akár 17% körüli hozamot is bezsebelhettek, de voltak olyan rövid kötvényalapok, amelyek 3% körüli teljesítményre voltak képesek. Az összehasonlítások szerint igazán megérte kötvényalapba fektetni, még akkor is, ha csak a kamatadóval csökkentett összeget számoljuk, ámbár ezek a teljesítmények nem fenntarthatók, a hozamesésre egyre kisebb tér van.
A kötvényalapok között eltérő kockázatvállalási hajlandóságú ügyfelek is megtalálhatják a számításukat, viszont mivel a többéves tartási periódus itt sem baj (sőt ajánlott is egyes esetekben), megnéztük, hogy ezen az időtávon mit hoztak az alapok. Rögtön feltűnik, hogy ekkora időtávon is nagy jelentőséggel bírt az alap kiválasztása, azonban sokkal jobban elkülöníthető a két nagyobb alapkategória, a rövid és a hosszú kötvényalapok köre. A kétszámjegyű hozamok itt is gyakoriak voltak, de becsúszott 4%-hoz közel eső teljesítmény, vagy akár ennél is alacsonyabb hozam. Összességében azonban nem lehetett a kötvényalapokra panasz, akik kitartottak a válság legsötétebb óráit követően is, azok kimagasló reálhozamot érhettek el 2011-2014 között.
Az elérhető adatbázisokban 74 alapról találtunk adatokat, viszont mindössze 39-ről volt legalább 3 éves idősor. Ezeknél az alapoknál megnéztük a Sharpe-mutatót is, ami azt mutatja meg, hogy egy alap mekkora szórásegységre jutó extrahozamot termelt. A viszonyítási alapnak az RMAX indexet vettük, amely hároméves időtávon 6%-ot hozott évente. A számításaink szerint 32 alap tudta ezt a lécet megugrani, a dobogón az Aegon régiós vállalati kötvényalapja, valamint az Erste és a Concorde rövid kötvényalapja végzett. Az OTP Optima a Sharpe-mutató alapján a lista második felében végzett, a különbséget nem az alap szórásában, hanem inkább az extrahozamban kellett keresnünk.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ