Két éve változatlan a lemez: nem az állampapírokat, hanem a befektetési alapokat keresi leginkább a magyarok friss megtakarítása. A sokszor vonzóbb hozamok miatt ez nem annyira meglepő, de nem csak a befektetők nyernek ezzel: az alapkezelők vagyona is kilőtt, különösen a nagyobb szereplőké. A piaci koncentráció alapján az OTP, az Erste és az MBH alapkezelője uralja a piacot, a 10 legnagyobb szolgáltató együttesen 94%-ot képvisel. Megnéztük, hogy alakult át az utóbbi időben a legnagyobbak részesedése.
Három hónapig tartó tőkekiáramlás után úgy tűnik, visszatér a kereslet a kötvényalapok iránt: a BAMOSZ friss statisztikái szerint júliusban mintegy 44 milliárdnyi friss tőkét vonzott a kategória, igaz, így sem ez, hanem a vegyes alapok a legnépszerűbb befektetés most. Mindeközben az erős kereslet és a piaci teljesítménynek a hatására a befektetési alapokban kezelt vagyon új csúcsra tört júliusban, meghaladva a 16 500 milliárd forintot.
Júniusban 2,4%-kal, vagyis 381 milliárd forinttal növekedett a befektetési alapokban kezelt vagyon Magyarországon. A BAMOSZ frissen közzétett adatai szerint nettó 177 milliárd forintnyi tőke áramlott az alapokba, ami sokkal jobb az előző két hónap adatánál. Egyedül a kötvényalapokból áramlott ki tőke, vagyis folytatódik az elmúlt évek slágerének számító kötvényalapok vesszőfutása, miközben a legtöbb friss tőkét a vegyes, az abszolút hozamú és a részvényalapok vonták be.
Az elmúlt hónapokban újabb kormányzati tervek, majd konkrét rendelet látott napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de sok tisztázatlan kérdés maradt, amelyre csak részben kaptak válaszokat az alapkezelők. Megkérdeztük az NGM-et és az MNB-t, mire számíthat a befektetési szakma.
Több százmilliárd eurónyi tőkét vontak ki a befektetők 2022 eleje óta az európai aktívan kezelt befektetési alapokból, miközben a passzívan kezelt alapokba áramlik be a tőke – írja a Financial Times. Azért a hagyományos alapok között se áll minden kategóriának rosszul a szénája, a kötvényalapokba például áramlik be a pénz, miközben itthon már második hónapja látunk tőkekiáramlást.
Kimagasló évet zártak a legnagyobb alapkezelők tavaly: a friss beszámolók szerint az OTP Alapkezelő maradt a legnyereségesebb szolgáltató, nem is akármilyen mértékben növelve profitját, mindeközben az MBH, a Hold és a Raiffeisen Alapkezelő profitja még nagyobb ütemben gyarapodott egy év alatt. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban az OTP Alapkezelő kezeli, ugyanez igaz akkor, ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is figyelembe vesszük.
Két éve nem látott dolog történt a befektetési alapok piacán: csökkent a kezelt vagyon áprilisban, mégpedig közel 6 milliárd forinttal. Ami ennél is nagyobb meglepetésként hathat: 2022 áprilisa óta most először haladta meg a befektetők tőkekivonása a pénzbeáramlást a kötvényalapoknál. Mi folyik itt?
Nemcsak a leggazdagabb, privátbanki ügyfelek, hanem a befektetési alapokat vásárlók esetében is egyre többször hallani olyan véleményekről, miszerint az utóbbi időszakban elkezdték keresni a devizás befektetéseket. Úgy tűnik, a hír részben igaz, a befektetési alapok piacán legalábbis egyre nagyobb érdeklődés övezi a forinttól eltérő devizában lévő alapokat. Különösen az abszolút hozamú és kötvényalapoknál láthattunk nagyobb felfutást az utóbbi három évben, de a részvényalapokból is egyre több a dedikáltan külföldi kitettségű konstrukció. Érdekesség, hogy míg a vizsgált időtávon közel egy százalékponttal nőtt a devizás állomány részaránya, ezt a forintárfolyammal korrigálva már csökkenést kapnánk.
Érdekes számokat hozott a múlt hónap a befektetési alapok piacán: bár a kötvényalapok iránti kereslet továbbra is magas, márciusban már a vegyes és az abszolút hozamú alapok is megelőzték az eddigi kedvencet. A legjobb hozamot a kategóriák szintjén a részvényalapok tudják felmutatni, miközben a kedvező piaci környezetnek is köszönhetően a befektetési alapokban kezelt vagyon egy hónap alatt közel 3%-kal 15 600 milliárd forint fölé ugrott.
Közleményben reagált a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének Portfolio-n megjelent felvetéseire a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Csak részben sikerült célt érnie a jogalkotónak a befektetési alapok szabályozásáról szóló új rendelettel, és bár a szakma többször is jelezte az illetékes minisztériumnak a szakmai kifogásokat, lényeges elemek maradtak ki a friss szabályozásból. A legaggasztóbbnak a részvény- és tőkevédett alapokra vonatkozó korlátozások tűnnek: egyik esetben ott írnak elő kötelező állampapír-kvótát, ahol nem indokolt, a másik esetben pedig éppen az állampapír-felhalmozás lehetőségét veszi el a jogalkotó. Az új szabályokról Vízkeleti Sándorral, a BAMOSZ elnökével beszélgettünk.
Sose kezdték még olyan erősen az évet a magyar befektetési alapok, mint most januárban: közel 400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel a teljes kezelt vagyon meghaladta a 14 500 milliárd forintot.
Újra belenyúl a befektetési alapok piacára a kormány, ezúttal újrakategorizálják a befektetési alapokat az általuk tartott elsődleges eszközök alapján – derül ki az NGM közleményéből.
Magas inflációs környezetben nem meglepő, hogy a befektetők a kockázatosabb, legalábbis magasabb hozamígéretű eszközök felé irányítják a figyelmüket. Magyarországon ezt tovább tetézte az alacsonyan ragadó betéti kamatszint, ami ahhoz vezetett, hogy a háztartások és a vállalatok egy év alatt 2000 milliárd forintot vontak ki a bankbetétekből. Ugyanebben az időszakban a befektetési alapokba soha nem látott, 3400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, amelynek jelentős része bankbetétekből származhat. Ha ez utóbbi igaz, abból a banki hátterű alapkezelők profitálhattak a leginkább, hiszen náluk a bank betétállományát hatékonyan lehetett befektetési alapokba csoportosítani. Négy nagy pénzügyi csoport példáján megnéztük, így van-e.
Kiemelkedő évet zártak tavaly a hazai befektetési alapok: a kezelt vagyonuk soha nem látott ütemben növekedett, év végére pedig a hozamok sem alakultak rosszul. Mindez annak ellenére történt, hogy július 1-i hatállyal a kormány új, 13%-os adót vetett ki az állampapírok és az ingatlanalapok kivételével a befektetések hozamaira, így a befektetési alapokra is - ez júniusban rekordértékesítést eredményezett, de hiába vártunk ezután hanyatló keresletet, a befektetési alapok év végéig népszerűek maradtak a magyar befektetők körében. Ennek köszönhetően csak a tavalyi évben 4700 milliárddal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon.
Befektetési szempontból kifejezetten jól alakult 2023, az árupiacokon mégsem lehetett nagyot kaszálni: a befektetési alapok rendre jóval az infláció alatt teljesítettek, igaz, hároméves időtávon azért voltak értékelhető hozamok. Az árupiaci alapok javarészt az arany 2023 végi áremelkedésnek köszönhetik a pozitív hozamot, bár az első három helyezettben van egy kakukktojás is. Az árupiacok összességében stagnáltak tavaly, jó beszállókkal az aranyon kívül is lehetett magas hozamokat elérni.
A kontinens egyszerre fegyverkezne és támogatná a gazdákat.
Mégis fontos nekik a készpénz megtartása.
Éjfélig még teljesíthető a bevallás.
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza volt a vendégünk.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
