Áprilisban 137 milliárd forinttal (0,7%-kal) növekedett a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon. Ez félig a friss tőke beáramlásnak, félig a hozamoknak köszönhető, ugyanis az amerikai vámintézkedések okozta április eleji tőzsdei zuhanás ellenére a magyar befektetési alapok pluszos teljesítményt produkáltak. Az egyes alapkategóriák között találni nagy nyerteseket és veszteseket egyaránt: a rövid kötvényalapok újabb jelentős pénzkivonást szenvedtek el a múlt hónapban, az abszolút hozamú alapok ismét nagy összegű értékesítést könyveltek el, a vegyes alapokból pedig hosszú idő után először kifelé vonták a pénzt a befektetők. A rekordösszegű PMÁP-kifizetések érdekes folyamatokat hoztak az év első négy hónapjában, a számok alapján a befektetési alapok nem lehetnek maradéktalanul elégedettek.
Az utóbbi hetek tőzsdei hullámvasútja ellenére a magyar befektetési alapok igen jól muzsikáltak, feltéve, hogy valaki az ajánlott időtávra fektetett be az egyes alapokba. Természetesen a kockázatvállalási szint kulcsfontosságú tényező: a kötvényalapoknál 5-6% körüli évesített hozammal kellett beérniük a befektetőknek, míg a részvényalapoknál és abszolút hozamú alapoknál 15-20%-os hozamokkal is találkozhattunk. Összegyűjtöttük, mekkora nyereséget zsebelhettek be a legnagyobb magyar alapok befektetői, és ehhez mekkora kockázatot kellett elviselniük. Fontos, hogy az alapok múltbeli teljesítménye egyáltalán nem jelent garanciát a jövőre nézve.
Az Európai Alap- és Vagyonkezelői Szövetségének (EFAMA) friss jelentése szerint a fenntarthatósági irányelvek szerint működő befektetési alapok felemás évet zártak tavaly az EU-ban: míg az enyhébb fenntarthatósági célokat kitűző alapok iránti kereslet stabil maradt, a legszigorúbb ESG-célokat képviselő társaik folyamatos pénzkiáramlást szenvedtek el. A jelentés arra is rámutat, hogy ennek hátterében minden bizonnyal a befektetők preferenciáinak eltolódása és az ETF-ek állnak. Már készül az SFDR-rendelet felülvizsgálata az EU-ban, ez pedig változást hozhat az ESG-alapok megítélésben is.
2022 vége óta nem látott, nettó 15,64 milliárd dolláros tőkekivonás történt az amerikai kötvényalapokból az április 9-ét megelőző hét napban a recessziótól való félelem és a vámháborúval összefüggő inflációs aggodalmak miatt – írja a Reuters.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány azt a jogszabálytervezetet, amely szigorúbb állampapírtartást írna elő egyes befektetési alapoknak, ami már a második, befektetési alapokra vonatkozó módosítás két éven belül, holott az állampapírtartást ösztönző lépések a számok alapján eddig annyira nem jöttek be. Sőt, a tervek szerint visszamenőlegesen módosítaná a kormány, hogy melyik alap minősül forintos és devizás alapnak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium friss közlése szerint a hazai állampapír vásárlásának további ösztönzése érdekében a kormány arról döntött, hogy 2025 októberétől az 5%-nyi éven túli állampapír tartását meghaladóan a befektetési alapoknak eszközeik további legalább 3%-át rövid lejáratú állampapírban kell tartaniuk. A befektetési alapok tartási kötelezettsége 2026 áprilisától 6+4%-ra nő. Ez a kötvényalapok esetében jelentősebben, 10+5%-os mértékre emelkedik - közölte az NGM.
Februárban a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon 117 milliárd forinttal (0,6%-kal) növekedett. Ez szinte teljes egészében a friss tőke beáramlásának köszönhető, a hozamok gyakorlatilag nem játszottak szerepet a növekedésben. Az egyes kategóriák között azonban találni nagy nyerteseket és veszteseket egyaránt: a kötvényalapok rég nem látott gyomrost kaptak a múlt hónapban, míg a vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok rendkívül nagy volumenű új értékesítést produkáltak.
344 milliárdos vagyonnövekménnyel indították az évet a befektetési alapok, ebből több mint 200 milliárdot tett ki a friss tőkebeáramlás januárban, ami új rekordot is hozott a befektetésialap-piac kezelt vagyonában. A legtöbb pénz a vegyes alapokba, majd az abszolút hozamú alapokba érkezett, a keresletnek minden bizonnyal jót tettek a múlt hónapban érkező állampapír kamatfizetések. A vagyonarányos hozamokat tekintve az év első hónapjában már az árupiaci alapok emelkedtek ki.
Két éve változatlan a lemez: nem az állampapírokat, hanem a befektetési alapokat keresi leginkább a magyarok friss megtakarítása. A sokszor vonzóbb hozamok miatt ez nem annyira meglepő, de nem csak a befektetők nyernek ezzel: az alapkezelők vagyona is kilőtt, különösen a nagyobb szereplőké. A piaci koncentráció alapján az OTP, az Erste és az MBH alapkezelője uralja a piacot, a 10 legnagyobb szolgáltató együttesen 94%-ot képvisel. Megnéztük, hogy alakult át az utóbbi időben a legnagyobbak részesedése.
Megvan a győztese annak az ádáz csatának, amely a befektetési alapok piacán dúlt 2024-ben: az abszolút hozamú alapok lettek a tavalyi év kedvencei a befektetők körében, ezekbe áramlott ugyanis a legtöbb friss megtakarítás. Összességében tavaly is kiugró évet zártak a befektetési alapok, a szektor kezelt vagyona közel 30%-kal 18 000 milliárd forint közelébe ugrott egy év leforgása alatt. Mindeközben a hozamok is kilőttek, mutatjuk, mi lett a kategóriák közötti verseny végeredménye.
A globális pénzpiacok jelentős mozgásokat tapasztaltak az év első hetében, amit elsősorban az amerikai kormányváltással kapcsolatos várakozások és a közelgő munkaerőpiaci adatok befolyásoltak. A befektetők óvatossága megmutatkozott a pénzpiaci alapokba történő masszív tőkebeáramlásban is, miközben a részvény- és kötvényalapok is élénk forgalmat bonyolítottak - írja a Reuters.
Jól tartották magukat tavaly a részvénypiacok, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb éves hozamok 30% felett kezdődtek, nagyot mentek az abszolút hozamú-, árupiaci- és részvényalapok, míg az eddig nagy kedvencnek számító kötvényalapok hozama elmaradt a 2023-as teljesítményektől. A jövőt tekintve érdemes lesz még a vegyes alapokra is figyelni, amelyek között szintén bőven találunk 15% felett teljesítő alapokat. Alábbi cikkünkben összeszedtük a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat 2024-ből.
Rázós éven vannak túl a hazai kötvényalapok, az ide-oda ugró hozamok nem könnyítették meg tavaly a hozamszerzést. Az erős ellenszél ellenére azért voltak olyan kötvény- és pénzpiaci alapok, amelyeknek éves teljesítménye bőven verte az ugyanezen időtávon lakossági állampapírokkal elérhető kamatokat. Az viszont kijelenthető: a 2024-es év slágerei nem a kötvényalapok lettek, amit a visszaeső hozamok és kereslet mellett az alapkezelők értékesítési súlypontjának áthelyezése is magyarázhat.
Tavaly nőtt, idén pedig még nagyobbat ugorhat az európai alapkezelők által kezelt vagyon a szektort tömörítő európai egyesület szerint, és mégis, a profitok folyamatosan zsugorodnak az iparágban. A friss adatok alapján hat országban koncentrálódik az európai vagyonkezelés, de Közép- és Kelet-Európában Magyarország is fontos vagyonkezelési központnak számít. A tanulmány rámutat arra is, hogy Európában Magyarországon az egyik legmagasabb a befektetési alapokon belül a lakossági ügyfeleknek kezelt vagyon aránya.
Ahogy tavaly, úgy idén is több pénz folyt be a befektetési alapokba, mint az állampapírokba. A befektetési alapokon belül azonban ádáz csatát látni: szinte hónapról hónapra változik, hogy az abszolút hozamú alapokba vagy a vegyes alapokba áramlik éppen a legtöbb friss megtakarítás, novemberben az utóbbi kategória győzött. Mindeközben a hozamok is kilőttek, a részvényalapok vagyonarányos hozama már közelíti a 20%-ot.
Tavaly kezdődött, idén folytatódott a trend: nem az állampapírokat, hanem a befektetési alapokat keresi leginkább a magyarok friss megtakarítása. A sokszor vonzóbb hozamok miatt ez nem annyira meglepő, de nem csak a befektetők nyernek ezzel: az alapkezelők vagyona is kilőtt, különösen a nagyobb szereplőké. A piaci koncentráció alapján az OTP, az Erste és az MBH alapkezelője uralja a piacot, a 10 legnagyobb szolgáltató együttesen 95%-ot képvisel. Megnéztük, hogy alakult át az utóbbi időben a legnagyobbak részesedése.
Nem lesznek újabb tárgyalások.
De a vámok mégsem lesznek olyan pusztítóak.
27-ből 26 tagállam támogatta.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
