Az MVM vagy a BÉT megy hamarabb tőzsdére?
A pandémia nagy nyertesei a tőzsdék és a befektetési szolgáltatók, a forgalom felpörgött, nőttek a bevételek, a profitok. Meddig tarthat ki a lendület?
Végh Richárd: 2020 extrém kiugró év volt a tőzsdei árfolyamok ingadozása, volatilitása szempontjából, ami nagy forgalmat eredményezett és sok új befektetőt is a piacra vonzott. Bár a pandémiával kapcsolatos bizonytalanságok csökkentek és a gazdaság motorja újra felpörgött, továbbra is nagyon izgalmas gazdasági környezetben működünk. Ezért bízunk benne, hogy a tőzsdei forgalom eddig látott szintje fenntartható és a befektetők továbbra is aktívak lesznek, és vonzónak találják a hazai vállalatokba történő befektetés lehetőségét. Az inflációs kockázatok a világ minden részén nőttek, a jegybankok átgondolják az ehhez kapcsolódó politikájukat, ahogy ezt Magyarországon az MNB tette. A befektetőknek is alkalmazkodni kell a változó környezethez, meg kell találni a megfelelő portfólióstruktúrát, ami eszközosztályok közötti átsúlyozásokat eredményezhet.
Szécsényi Bálint: Sok oka van a forgalom emelkedésének, de nemcsak a tőzsdéké nőtt, hanem pl. a devizáké is, ami eddig alacsonyabb szinten volt. Ennek a pandémiához kapcsolódó okai is vannak, részben közvetlen, részben közvetett módon. Az egyik az, hogy az embereknek az elmúlt hónapokban sokkal több idejük volt a befektetésekkel és a pénzük kezelésével foglalkozni. Az az extrém pénzbőség, ami a gazdaságba áramlott, kereste a helyét a különböző piacokon belül, és a pénzügyi szektorban sokkal könnyebben, hatékonyabban és gyorsabban tudta megtalálni azt. Mivel a pandémiának a korábban említett hatásai nyilvánvalóan csökkenni fognak ezért a monetáris döntéshozóktól jobban fog függeni a jövőben, hogy mennyi pénz lesz a rendszerben, és mennyire tud ez a hatás érvényesülni. Bár vannak jelei, hogy a pénznyomtatás csökkentésével nem igazán akarnak élni a gazdasági döntéshozók, de nagyon jó lenne, ha megfontolnák. Olyan extrém helyzetet tapasztalunk most az EU-ban, hogy szinte alig van pozitív hozamú 5 éves államkötvény. Korábban is azt gondoltuk, hogy ez a helyzet nem fenntartható, de most már inkább kárt fog okozni.
A globális járvány alatt egy új befektetői réteg jelent meg a tőzsdéken, főként az amerikain, jellemzően fiatalok, kevés tapasztalattal, de sok bátorsággal, közösségi oldalakon szerveződve mozgatják az árfolyamokat. Mennyire maradhat tartós a jelenség? A magyar tőzsdén ez mennyire jellemző?
Végh Richárd: Követtük, hogy hogyan ment a válságkezelés Amerikában, ennek részeként jelentős mennyiségű készpénzt adtak az embereknek, amit részben arra használtak, hogy kipróbálják magukat az amerikai részvénypiacon. A közösségi médiás kommunikációban erősödtek fel olyan irányok, amelyek már egy új világot jeleznek: közösségi médiában aktív fiatal befektetői réteg, akik elkezdtek tőzsdézni. Ezért várhatóan előbb-utóbb a szabályozásnak is le kell követnie a megváltozott befektetői viselkedést, mivel a jelenség velünk marad. A magyar piacon ezzel a jelenséggel nem találkoztunk, annak ellenére sem, hogy sok új befektetési számlát nyitottak az elmúlt másfél évben a befektetési szolgáltatók Magyarországon, és továbbra is aktívak a hazai magánbefektetők a BÉT-en is, hiszen stabilan a tőzsdei forgalom egynegyedét ők adják.
Szécsényi Bálint: Rég vártuk, hogy nagyszámú lakossági befektető jelenjen meg a tőzsdén, és azt is, hogy aktívan kereskedjenek. Az intézményi befektetők is hangsúlyozzák, hogy spekulánsok nélkül nincs likviditás, forgalom. Az intézmény megveszi a részvénycsomagját, és beleül évekre. A lakossági befektetők aktivitását a szabályozás, a 2008 körüli veszteségek erősen visszaszorították. Ezzel párhuzamosan jött egy másik trend, az online kereskedés térhódítása és a social media felfutása. Ennek köszönhetően egyre több emberhez gyorsabban jutnak el az információk, mindez olcsóbb és gyorsabb lehetőségeket teremtett a tőzsdei kereskedésre. Tavaly a híres-hírhedt papírok kereskedésén egyrészt mindenki megdöbbent, és azt találgatta, hogyan történhet meg ilyen, hogyan manipulálják egyes csoportok a piacot. Bizonyos esetekben könnyen lehet sok pénzt keresni, de az is biztos, hogy sokan pedig nagyon sok pénzt fognak veszteni. Ez egy tanulási folyamat, hiszen amikor már 2-3 papíron már nagyon sokat vesztettek, a negyedikbe már nem fognak ilyen lendülettel beleugrani. Mindez ráirányítja a figyelmet arra, hogy a piac valójában hogyan is működik. Rövidebb-hosszabb időszakokra a konzervatívabb papírok árfolyamai is el tudnak szakadni a fundamentumoktól, de mindez ösztönzést adhat, hogy a lakossági befektetők jobban figyeljenek az elemzőkre, újságírókra, próbálják ennek tükrében kialakítani a befektetési döntéseiket. A tőzsdén a racionalitás, az értékalapú befektetés, a momentumok kihasználása és a spekuláció is mind pénzkereseti lehetőséget teremtenek, ami a piac likviditása szempontjából nagyon örvendetes, még ha ez néha extrémnek is tűnik.
Végh Richárd: Egyetértek azzal, hogy a tőzsdézés újra téma lett a fiatalok körében, ez mindenképpen kívánatos, hiszen évek óta mondjuk azt, hogy szépen nőnek a hazai lakossági megtakarítások, de azt is tudjuk, hogy továbbra is nagyon konzervatív a lakossági megtakarítási portfólió. Emiatt nagy gyarapodási lehetőséget hagynak elveszni a befektetők. Ami biztos, hogy ismét elő kell vennie a pénzügyi, tőkepiaci szektornak, köztük nekünk is az edukációt. Ezt tudjuk segíteni jó termékekkel, és edukációval, a BÉT továbbra is szervezi az ingyenes tőzsdei tanfolyamokat az online elérhető BÉT e-Akadémiát, és a Budapest Institute of Banking (BIB) is számos tőkepiaci kurzust indít.
Változott a magyar tőzsdén a befektetők összetétele, a kereskedési időtáv, a kedvenc instrumentumok az elmúlt egy-másfél évben?
Végh Richárd: Markáns változás nem jelentkezett, a legaktívabb magánbefektetői réteg továbbra is a 40-60 év közötti korosztály. Nekik a legnagyobb a megtakarításuk, amivel komoly forgalmat generálnak a tőzsdén is. De természetesen jön fel a fiatalabb generáció is, és ők is egyre jelentősebb szerepet vállalnak. Továbbra is a részvények a legnépszerűbbek a BÉT-en kereskedett befektetési lehetőségek közül, de a szofisztikáltabb befektetők körében népszerűek a tőkeáttételes lehetőségek is, mint a határidős termékek, vagy a certifikátok, warrantok.
Az Equilornál mik a tapasztalatok, mik a kedvenc piacok, népszerű instrumentumok? Kriptovaluták, esetleg mémrészvények?
Szécsényi Bálint: Bár kereskedési felületünkön ETF formában elérhetőek, aktívan nem foglalkozunk kriptovalutákkal és nem is javaslunk ilyen extrém spekulációt az ügyfeleinknek. A trend egyértelmű: az amerikai papírok a legizgalmasabbak, ott van a legtöbb sztori. A pandémia alatt az egészségügyi cégek, a pandémiás helyzethez kapcsolódó szektorok sokkal izgalmasabbá váltak, és jobban lekövethetők voltak a tengerentúlon a változások, mint a kelet-közép-európai piacon. Ezen kívül a devizakereskedés, azon belül is a devizaopciók forgalma nőtt tavaly.
A magyar tőzsdén még mindig a blue chipek a legnépszerűbbek, vagy a midcap-sztorikban is pörögnek az ügyfelek?
Szécsényi Bálint: Minden piacon a blue chipek mennek igazán, csak a piac méretétől függően vannak nagyobb számosságban azok a cégek, amik nagyobb forgalmat tudnak elérni. Kevés azoknak a részvényeknek a száma, amik olyan szemmel látható forgalmat és likviditást tudnak elérni, hogy az intézményi és lakossági befektetők számára is izgalmasak legyenek, de tavaly és idén már voltak olyan mid-cap papírok, melyek mögött jó sztorik voltak, úgyhogy megérdemelten kapták meg a befektetői bizalmat.
Beszélgetésünk apropója a BÉT árupiacának újraindítása, sok változás jött, paritások bővítése, kereskedhető termékek áramvonalasítása, kereskedési idő változása. Mi a cél az átalakításokkal?
Végh Richárd: Az árupiacunk unikumnak számít a régióban, más tőzsdékre ez nem jellemző. Ennek komoly történelmi hagyománya van. A tőzsde 1864-es nyitását követő években Európa egyik meghatározó gabonapiacává vált, aminek az volt a fundamentális alapja, hogy Magyarország egy nagy gabonatermelő ország volt. Mind a mai napig jelentős exportőrök vagyunk bizonyos gabonákban. 1990 után az újkori tőzsdetörténelem indulásakor ismét fontos volt az árupiac, először külön tőzsdeként indult el a Budapesti Árutőzsde, majd 2005-ben történt meg az integráció a BÉT-tel. Az EU-csatlakozáskor kapott egy kis gellert a kereskedés volumene, és onnantól elkezdődött egy lassú ütemű hanyatlás indult, ami aztán oda futott ki, hogy a MIFID szabályok bevezetését követően az árutőzsdei szolgáltatóknak a mozgástere szűkült, az IT- és szabályozói elvárások nőttek, ezt kevésbé tudták megugrani, tehát szűkült a szolgáltatói kör is, és aztán fokozatosan elhalványult ez a piac, egészen addig, amíg az elmúlt években egyáltalán nem voltak kötések. A célunk az most, hogy ezt a dolgot megfordítsuk, és újraélesszük a piacot. A fundamentum rendelkezésünkre áll, Magyarország továbbra is jelentős agrárország, és gabonaexportőr, tehát minden adott arra, hogy újraélesszük árutőzsdei kereskedést. Ehhez meg kellett találni a megfelelő szereplőket. Elsősorban az Equilort, rajtatok keresztül pedig az ügyfeleket, az ügyféligényeket, és azokhoz igazítani a termékeket.
Ki a célközönsége ennek a piacnak?
Szécsényi Bálint: Az Equilor az egyetlen szolgáltató, amelyik az elmúlt években folyamatosan fenntartotta árupiaci tagságát. Ennek oka, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy teljes körű szolgáltatási portfóliót nyújtsuk az ügyfeleknek. Azt azonban mi is érzékeltük, hogy az árupiac korábbi szabályrendszere, struktúrája reformra szorul, mivel 30 évig nem sokat változott, és az uniós csatlakozással a piacok iránya gyökeresen megváltozott. A BÉT-tel közösen egy sokkal piacbarátabb struktúrát alakítottunk ki. Az elsődleges célcsoportunk azok az agrárpiaci szereplők, akik egyébként is folyamatosan kereskednek a tőzsdén kívüli piacon, illetve azok a szereplők, akik szintén aktívan kereskedtek korábban is. Rajtuk keresztül szeretnénk azt a likviditást visszahozni, ami a 90-es évek második felében volt. A tervünk az, hogy legalább évi egymillió tonnás forgalom épüljön föl a tőzsdén, hiszen korábban 3,5-5 millió tonna éves forgalom volt, amit reményeink szerint 5-6 éven belül elérhetünk. Most kb. ötvenezer tonnánál tartunk, de nagyon fontos, , hogy az intézményi befektetők, termelők, integrátorok és a nagy felvásárlók mellett legyen olyan likviditás, hogy akár pénzügyi intézmények és lakossági befektetők is bekapcsolódhassanak a kereskedésbe a későbbiekben. Akkor lesz igazán vonzó mindenki számára az árupiac, ha az ármeghatározást biztosítja, és az elszámolásban is sokkal nagyobb biztonságot jelent majd a szereplőknek, mint az egyéni ügyletek megkötése. Hosszútávú célunk a piac fejlesztése, melynek érdekében a BÉT-tel közösen dolgozunk az edukáción. Június végén ingyenes BÉT-e-Akadémia is volt ebben a témában, ahol a lakosság is megismerkedhetett árupiaci szakértőnk által a piac működésével, de podcast csatornánkon is foglalkoztunk a napokban a témával.
Az Equiloron kívül más befektetési szolgáltatók is érdeklődnek a hazai árutőzsde iránt?
Végh Richárd: Az első kapavágást, ha lehet mondani, hiszen agrárpiacról van szó, két éve tettük meg a termékátalakítási folyamatban, amikor elkezdtünk erről beszélgetni. Sok ügyfélegyeztetés volt, mindig vannak termelők, akik eladni akarnak, meg a felhasználók, akik vevők. Olyan termékstruktúrát akartunk kialakítani, amely semleges, sem az eladókat, sem a vevőket nem hozza preferált helyzetbe. Ez a hosszú előkészítő folyamat azt eredményezte, hogy sikerült megtalálni egy jó egyensúlyt. A növekvő piaci aktivitása többi tőzsdetag érdeklődését is fel fogja kelteni, számítok rá, hogy meg fognak jelenni érdeklődők. Több magyarországi kereskedelmi bank számára fontos ügyfélkört jelentenek az agráriumban tevékenykedő vállalatok, ezért számukra fontos lehet, hogy árutőzsdei szolgáltatásokat is tudjanak kínálni az ügyfeleiknek.
Középtávon mekkora lehet a forgalom, hány szolgáltató lehet aktív az árupiacon?
Végh Richárd: Én elégedett lennék, 1-1,5 millió tonna éves forgalommal néhány éves időtávon, ami további egy-két tőzsdetag megjelenését eredményezheti, középtávon pedig a 3-4 millió tonna elérése komoly eredmény lenne, ami már valódi vonzerőt jelentene sok bank és befektetési szolgáltató számára.
Mennyiben lesz kvázi magyar, „belterjes” piac a hazai árutőzsde? Akár a régióból is bekapcsolódhatnak szereplők?
Végh Richárd: Az a célunk, hogy azok a hazai agrárpiaci szereplők, akik jelenleg a francia árutőzsdét használják fedezeti ügyletek kötésére, elkezdjék használni a budapesti árupiacot is. A kellő likviditás kialakulásával aztán egyéb pénzügyi szereplők megjelenésére is lehet számítani.
A megfelelő likviditás kialakulása esetén újabb szereplők számára is érdekessé válhat a budapesti gabonatőzsde, hiszen a földrajzi közelség számos befektető számára vonzóbb fedezeti lehetőséget jelenthet a párizsi jegyzéshez képest.
Jelenleg arra szeretnénk fókuszálni, hogy az árutőzsde működésével, előnyeivel kapcsolatos információkat minél több hazai agrárpiaci szereplőhöz juttassuk el. A tőzsdei kereskedés előnye, hogy nagyon transzparens módon zajlik, ugyanakkor, nagyon rugalmas is, akár napon belül is lehet pozíciót nyitni és zárni. A lejárat végén van lehetőség fizikai szállításra, de amennyiben erre nincs szükség, akkor van lehetőség arra is, hogy a lejárat előtt lezárjuk a pozíciót és pénzügyileg számoljuk el a különbséget. Nagyon sok új lehetőséget megnyit a tőzsdei kereskedés a szereplők számára, a tőzsdén például anonim módon zajlik az ügyletkötés nem tudom, hogy ki van a tranzakció másik oldalán. Míg a fizikai piacon néhány jól bevált partnerrel kereskednek a szereplők, addig a tőzsdén ebből a szempontból kinyílik a piac, anonim módon tudnak kockázatokat kezelni.
Az egyértelmű, hogy a szabályozott árupiacnak mik az előnyei a szabályozatlan, OTC-vel szemben, de mi lesz Budapest előnye mondjuk Párizzsal szemben?
Szécsényi Bálint: Például az elérhetősége. Nem mindenkinek van számlája olyan szolgáltatónál, aki kereskedik a francia tőzsdén. Magyarországon ez sokkal könnyebben megoldható. Lokálisak a szereplők, lehet velük beszélni, ráadásul magyar nyelven. A helyi piac sok szempontból érthetőbb, komfortosabb, olcsóbb és véleményem szerint biztonságosabb is. A másik, hogy eltérhetnek az árak. A gabona egy mezőgazdasági termék, rengeteg minden befolyásolja az árát, és egy francia gabonajegyzésnél ezek a meghatározó szempontok nem biztos, hogy ugyanazok, mint Magyarországon. Akár jelentősen is eltérhetnek bizonyos időszakokban az árak. Ha valaki az árupiacot fedezésre akarja használni, akkor az az érdeke, hogy minél közelebbi helyen tudja ezt megtenni.
A BÉT nem csak az árupiacot, de párhuzamosan több másik piaci szegmenst is fejleszt. Az Xbond piacon folyamatos a fejlődés, egymás után jelennek meg a kibocsátók.
Végh Richárd: Az Xbond olyan tekintetben különleges történet, hogy ott van egy mögöttes jegybanki program, a Növekedési Kötvényprogram, ami a kötvénykibocsátási folyamatokat ösztönzi Magyarországon. Ez nagyon sikeresen halad, a jegybank már növelte ennek a programnak a maximális méretét annak érdekében, hogy a növekvő igényt ki tudja elégíteni. Ezek a kibocsátók megjelennek az Xbond piacunkon. Folyamatosan beszélünk az új kibocsátóinkkal, és nagyon pozitívak a tapasztalataink a programról. Az ökoszisztéma képes arra, hogy hatékonyan kiszolgálja ezeket a kibocsátásokat, ami egy nagyon fontos eredmény. A másik, hogy edukálja ezeket a cégeket arra, hogy hogyan működik a tőkepiac, hogyan kell elkészíteni egy információs dokumentumot, utána megfelelni a transzparenciakövetelményeknek. Ezek a cégek gyakorlatilag készen vannak a tőzsdére azzal, hogy végigcsinálják ezt a folyamatot. A mi további növekedési lehetőségeink szempontjából ez nagyon fontos alapvetés.
Szécsényi Bálint: Ezt meg tudom erősíteni, az Equilor az egyik legaktívabb szereplő a belföldi kötvénykibocsátások területén. Mi is azt tapasztaljuk, hogy az NKP egy nagy hatású tőkepiac-ösztönző program annak ellenére, hogy a tőzsdei kereskedésben, forgalomban a kötvények jelenléte nem látszik. Ezek jellemzően 10-15 éves futamidejű kötvények, és a kibocsátás után 1-2 hónappal vezetik be őket a BÉT-re. Az viszont látszik, hogy olyan vállalatok váltak így a tőzsde kibocsátóivá, amelyeknek a száma, ha a program így halad tovább, akár meghaladhatja a részvénypiacon bejegyzett vállalatokét. Ezek a vállalatok már egészen más szemmel néznek a tőkepiacra, mint 3-4 évvel ezelőtt, látják egy értékpapír típusú finanszírozás előnyeit. Innen már csak egy lépés, hogy elgondolkodjanak a részvény típusú forrásbevonáson is. Annak ellenére, hogy bizonyos helyzetekben egy vállalat akár olcsóbban is forráshoz tudna jutni, de az értékpapír-alapú finanszírozással járó összes egyéb pozitívum, amit el lehet érni, bőven kompenzálja a finanszírozás költségeinek esetleges különbségét. Jó példa erre a Richter, ami szintén bocsátott ki kötvényt az NKP keretein belül úgy, hogy ezen kívül nincs is hitele, és jelentős cashtartalékkal rendelkezik. Mégis úgy érezte, hogy ezzel valami pluszt tud biztosítani a részvényesek és a cég számára.
Az Xtend piac viszont mintha belassult volna.
Végh Richárd: Nagyon szépen indult el ez a piac, jó példákat látunk arra, hogy különböző életfázisban, de a középvállalati körből hogyan lehet a tőkepiacot arra használni, hogy növekedési terveket váltsanak valóra. 2020 ilyen szempontból nem volt könnyű év, mert bár jelentek meg új cégek az Xtenden, de a pandémia időszakában úgy láttuk, hogy sok cég fókuszát más problémák viszik el. De újraindultak a felkészülések. Az Xtendhez vezető szolgáltatásaink, a BÉT-ELITE Program, a Mentor Program, folyamatban vannak azok a tárgyalások, amelyek a végén reményeink szerint az Xtenden való megjelenésben fognak testet ölteni. Ez az ökoszisztéma is épül tovább, és itt a legjobb promóciós lehetőség a jó példa. Azoknak a sikertörténete, akik használják az Xtendet. Minél nagyobb ez a szám, annál gyorsabban fog ez terjedni. A kritikus méretet előbb-utóbb el fogjuk érni, és minden egyes új kibocsátóval közelítünk ehhez a ponthoz.
Mikor jöhet az a pont, ahol elpattan a kibocsátások száma? Virág Ferenc a BÉT50 konferencián még 2018-ban 5 év alatt 300 új papírt jósolt a magyar tőzsdén. Ettől azért egyre távolabb vagyunk.
Végh Richárd: Nem lehet kiszámítani, hogy mikor következik be a fordulópont. Az elemzéseink szerint nő a tőzsdeképes középvállalatok száma, míg 2016-ban körülbelül 300 ilyen céget láttunk, addig tavaly már közelebb volt ez a szám az ötszázhoz. De a 300-as szám még mindig ambiciózusnak tűnik.
Szécsényi Bálint: A BÉT jelentős ellenszélben dolgozik ezeken a fejlesztési terveken. A tőzsdén piaci forrásokat lehet bevonni piaci árazással, piaci struktúrában. Amikor nem piaci módon nyílnak meg elképesztő forráslehetőségek a vállalatok számára tőkebefektetési, vagy hiteloldalon, kamattámogatott struktúrákkal, ráadásul nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon, akkor sokkal nehezebb ezt a döntést meghozni a tőzsdei jelenléttel járó előnyök ellenére. Ez lassítja a vállalatok döntéseit abban a tekintetben, hogy miért menjenek a piacra, ha sokkal olcsóbban, rugalmasabban tudnak máshol forrásokhoz jutni. Nem érdemes a tőzsdén számon kérni, hogy miért lassult le ez a folyamat, miközben sokkal nagyobb erők mozdultak meg Magyarországon és Európában is abban a tekintetben, hogy kevésbé tegyék vonzóvá a tőzsdére lépést.
Végh Richárd: 2016-ban, amikor az első stratégiai időszakot terveztük, az volt a várakozás, hogy ez a Kánaán, ami a támogatott, illetve vissza nem térítendő pénzeknek a korát jelentette, 2019-20 környékén le fog csengeni. Most látjuk, hogy nem ez történt, sőt még több kedvezményes forrás érhető el. Ebben a környezetben kell a piaci körülmények, a tőzsdei piaci forrást is népszerűsíteni. Azt eljuttatni minél több vállalathoz, hogy hosszú távon az jó neki, ha olyan feltételek mellett működik, hogy a piacon is bármikor tud forrást bevonni, és ki tudja használni a tőzsde egyéb előnyeit is. De ha a matek nem azt mondja, hogy ebben a pillanatban nekem nem ez a legjobb finanszírozási lehetőség, hanem van ennél olcsóbb, akkor ezt a hosszú távon jó döntést nem biztos, hogy olyan gyorsan meglépik. Így viszont várhatóan néhány év múlva annál erősebb és jobb cégek fognak a tőzsdére belépni ezeknek a támogatásoknak és ösztönzőknek a hatására.
Hány új részvénykibocsátás lehet idén és jövőre a magyar tőzsdén?
Végh Richárd: Idén hat új részvénykibocsátóval számolunk, és várhatóan 2022-ben legalább ugyanennyi új kibocsátót üdvözölhetünk a BÉT-en.
Az MVM vagy a BÉT lesz hamarabb tőzsdén?
Végh Richárd: Mi 2022 első negyedévében szeretnénk a tőzsdén lenni.
A magyar tőzsde új tagja az Interactive Brokers. Mennyire erős versenytársat kaptak az IB-vel a már jelenlévő szolgáltatók?
Szécsényi Bálint: Abban bízom, hogy azért jöttek be a magyar piacra, hogy új befektetőket hozzanak be, és nem azért, hogy a piacon lévő szolgáltatók ügyfeleinek forgalmát tereljék át a saját külföldi platformjukra. Egy óriási vállalatról beszélünk, óriási ügyfélkörrel, most kezdtek el egy Amerikán kívüli növekedési stratégiát, ennek lehet hozzáadott értéke a magyar piachoz. Ami nagyon fontos, hogy új szereplők, miközben a tőzsdetagok jelentős része hosszú évtizedek óta itt van a piacon. Ehhez kapcsolódik az a garanciarendszer, amit a BEVA biztosít. A határon átnyúló szolgáltatók versenyelőnnyel rendelkeznek a magyarokkal szemben azáltal, hogy nem fizetik ezeket a díjakat, nem olyan típusú költségszerkezetük van, mint a hazai bankoknak vagy befektetési szolgáltatóknak. Azzal, hogy az IB helyi céget alapított, belépett ebbe a garanciarendszerbe, de nagyon fontos, hogy ezt kiemelten figyeljük, mert ez egy hosszú évtizedek alatt felépült vagyontömeg, amit a szolgáltatók egyfajta szolidaritási alapon tettek össze és finanszíroznak. Az IB új szereplőként nyilván nem tud ehhez visszamenőlegesen hozzájárulni. Belépésük új piaci struktúrát eredményezhet, amire nem volt példa az elmúlt években. Az IB egy online diszkont bróker, nagyon kevés személyes támogatást nyújtanak az ügyfeleknek, így emiatt nem tekintjük őket versenytársnak. De nyilván egy ilyen méretű és technológiai fejlettségű szereplőre mindig oda kell figyelni.
Végh Richárd: Az, hogy az Interactive Brokers Budapestet választja regionális központnak, egy nagyon fontos előrelépés a budapesti ökoszisztémának, mert nemcsak egy service centerként, hanem magyar tőzsdetagként és a régió más tőzsdéin is tőzsdetagként aktív szereplői kívánnak lenni a helyi ökoszisztémának. Ez egy nagyon fontos mérföldkő lehet a piac fejlődése szempontjából. A globális működésből kifolyólag nekik rengeteg nemzetközi ügyfelük van, ha megnézzük, hogy a magyar ügyfelek mekkora súlyt képviselnek, valószínűleg az ország súlyának megfelelően ez marginális. Ez azt jelenti, hogy ezeket a termékeket, amiket mi kínálunk, ők nagyon hatékony módon el fogják tudni juttatni ehhez a globális ügyfélkörhöz. Péterffy úr a sajtótájékoztatón is kiemelte, hogy nagy lehetőséget lát ebben a régióban, mint befektetési eszköz, úgy látta, hogy régiókhoz képest ez egy alulértékelt piac. Úgy láttam, mintha ő ajánlaná globálisan az ügyfélkörében, hogy ebben a régióban befektessenek. A cég méretéből kifolyólag ebből a BÉT, a teljes magyar ökoszisztéma és az egész régió tud profitálni. Arról nem is beszélve, hogy komoly növekedési tervei is vannak az USA-n kívül, és az egyik központja Budapest.
Egy korábbi interjúnkban már elhangzott, hogy a BÉT terjeszkedne a régióban. Ebben van-e változás?
Végh Richárd: Továbbra is egy fontos cél, hogy ebben előre menjünk, ez része a hosszú távú stratégiánknak. Részben a tőzsdei megjelenésünk is egy fontos lépcső ehhez, hiszen, ha együttműködést akarunk végrehajtani másokkal, akkor az a tény, hogy mi tőzsdén vagyunk, ebben a tekintetben fontos.
Fotók: Pictorial Collective