Van egy kis ország az eurózóna déli részén, amelyről eddig kevés szó esett, holott államháztartási problémái hasonlóan súlyosak, mint a perifériáé. Ez pedig nem más, mint az a Ciprus, amelynek gazdasága tized akkora, mint Portugáliáé.
Közel a perifériához
Az év kezdete óta sorra kapták a leminősítéseket az eurózóna perifériáján levő országok: a múlt héten hivatalosan is az Európai Unió segítségét kérő Portugália és az adósságátstrukturálással kapcsolatos pletykákat elhessegetni igyekvő Görögország mellett a legtöbb leminősítéssel Ciprus "büszkélkedhet". Írország és Spanyolország helyzete valamivel jobb.
A leminősítések és a kedvezőtlen kilátások miatt az állampapírhozamok - csakúgy mint a többi periférikus ország esetében - Cipruson is emelkedtek. A hathónapos papírok hozamai például két hónap alatt több mint 35 százalékot emelkedtek (január és március között 2,02 százalékról 2,74 százalékra).
Már megint a görögök
A Moody’s februárban, az S&P pedig márciusban rontott Ciprus adósság besorolásán, amit egyfelől a kedvezőtlen költségvetési kilátásokkal, másfelől a ciprus bankok jelentős görögországi kitettségével indokoltak. A ciprusi bankok tőke- és likviditási helyzete megfelelő, ám ne feledkezzünk meg róla, hogy a három legnagyobb ciprusi bank görögországi kitettsége jelentős (hitelállományuk 40 százaléka Görögországban van), ami erős kockázatot jelent - figyelmeztetett a Moody’s.
Költségvetési fronton is vannak kockázatok, hiszen minden jel arra utal, hogy a költségvetési mutatókban tavaly tapasztalt javulás mindössze átmenti volt. Az államháztartás rendbetétele persze nem könnyű, főleg úgy, hogy a kiadások több mint kétharmadát a közszolgák bérei és a társadalombiztosítási kiadások teszik ki.
Bevételi oldalon a kormány megpróbált olyan intézkedéseket hozni, amelyeknek köszönhetően javulhatnak az ország költségvetési pozíciói, ám egészen addig, amíg az adókulcsokat a jelenlegi, igen alacsony szinteken tartják, ez mindössze a többletkiadások fedezésére lehet elegendő. Az ezzel kapcsolatos kockázatokra (leminősítés, befektetői bizalomvesztés) a jegybank több ízben is figyelmeztette a kormányt, ám változás egyelőre nem történt.
A ciprusi kormány idénre (1,5 százalékos gazdasági növekedést feltételezve) 4 százalékos GDP arányos költségvetési hiánnyal számol, ami optimistább az Európai Bizottság előrejelzésénél (az őszi kiadvány szerint idénre és jövőre egyaránt 5,7 százalékos hiányt vár Brüsszel).
Hogy lesz ebből tartós növekedés?
Ciprust egyfelől az ingatlanpiacon, másfelől a turizmuson keresztül érintette érzékenyen a válság. A recessziónak ugyan már vége (2009-es 1,7 százalékos visszaesést követően, 2010-ben már 0,5 százalékos növekedést mértek), a munkanélküliség töretlenül emelkedik - egyes becslések szerint hamarosan elérheti a 7 százalékos rekord szintet.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a ciprusi gazdaság csak úgy növekedhet tartósan, és őrizheti meg a nemzetközi üzleti életben betöltött fontos szerepét, ha strukturális reformokat valósít meg. Konkrétan: (1) megakadályozza a bérek emelkedését, és (2) megreformálja a nyugdíjrendszert.
Ha ez irányú elkötelezettségét hamarosan nem jelzi a kormány, akkor nem kizárt, hogy jönnek az újabb leminősítések, aminek következtében Ciprus jó eséllyel pályázik arra, hogy a jövőben a PIIGS országokkal együtt emlegessék.