Nincs szükség a kínai vakcinára az EU-ban az EP-illetékes szerint, aki tisztába tett néhány félreértést is
Az interjú néhány hangsúlyosabb üzenete, információja:
- Az EU-n belül káoszt hozna a nyitott határok mellett, ha nem összehangoltan rendelnék az egyes tagállamok a vakcinákat az Európai Bizottságon keresztül. „Különösen a kisebb tagállamok járnának rosszul, hiszen nem lenne erős érdekérvényesítő erejük a tárgyalásokon. Magyarország, Szlovákia vagy Észtország egymagában nem tudná elérni azt, amit együtt elértünk.”
- Minden szempontból jobbak az oltási eljárások az EU-ban, mint az Egyesült Királyságban, így nem igaz Orbán Viktor kormányfő december eleji kiszólása, miszerint a britek azért akcióképesebbek a vakcinabeszerzésnél, mert kiléptek az EU-ból. „A gyártókkal sokkal előnyösebb felelősségvállalási feltételeket harcoltunk ki, mint a szigetország. A Pfizer a tárgyalások kezdetén ellenállt, de jól tettük, hogy nem engedtünk. Emellett az unióban jóval sokrétűbb az engedélyezési folyamat. Beszéltem a BioNTech-el, elismerték, hogy az EU-nak jóval több adatot kellett szolgáltatniuk az oltóanyag hatásosságáról és mellékhatásairól, mint a briteknek”.
- „A folyamat az Egyesült Királyságban is lassú, ráadásul egy kockázatos vállalkozásba fogtak: csak az első vakcinát adják be, és jóval tovább várnak a második oltással, mint ahogy a gyártó ajánlja. Lehet, hogy ez működni fog, csakhogy ellentétes az előírásokkal és azzal a veszéllyel járhat, hogy csökkenti az vírussal szembeni ellenálló képességet. Nálunk Németországban a szakemberek határozottan azt javasolják, hogy ragaszkodjunk a szabályokhoz, tároljuk a második dózist és az ajánlásnak megfelelően három hét elteltével adjuk be”.
- „A héten elkezdődnek az oltások a Moderna vakcinájával. Ha minden jól megy, január végén a piacon lesz az AstraZeneca. A Johnson&Johnson várhatóan a jövő hónapban benyújtja az engedélyezési kérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez, és a készítménye remélhetőleg már az első negyedévben megvásárolható lesz. A CureVac oltóanyagát pedig a második negyedévben hozhatják forgalomba. Az EU által tető alá hozott szerződések kétszer annyi vakcinát biztosítanak a közösség számára, mint amennyire szükség lehet minden európai beoltásához. Erre nem lehet azt mondani, hogy nem elég”.
- „Biztos vagyok benne, hogy az európai árak a legkedvezőbbek a világon, mert az EU kemény tárgyalópartner volt. Minden okom megvan feltételezni, hogy az európai országoknak jóval kevesebbet kell fizetniük, mint bárkinek, beleértve az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat”.
- „A kínai vakcina kevésbé biztonságos, mint azok, amelyeket Európában engedélyeztek. A Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyag 94-95 százalékban megbízható, az AstraZeneca pedig azt ígéri, hogy speciális eljárással 90 százalékos védettséget biztosít. Ehhez képest a kínai Sinovacé 50 százalék körüli, ami jobb a semminél, de az európai polgárok számára elérhető készítmények sokkal jobbak.” (Az állami Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet szakértői a Sinopharm kínai gyógyszergyártó vakcináit vizsgálják, de jelzésértékű, hogy ez a gyártó sem kérte eddig az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét – a szerk.)
- „A SzputnyikV mögött komoly technológia áll, hasonló az AstraZeneca és a Johnson&Johnson készítményéhez. Putyin elnök azonban súlyos hibát vétett, amikor augusztusban bejelentette az engedélyezésének hírét. A jóváhagyás egy 100 főn elvégzett klinikai vizsgálatokon alapult, míg például a Pfizer/BioNTech-é 44 ezer fős mintán. Ez nem nevezhető komoly tudományos eljárásnak. De ha a SzputnyikV-vel végigcsinálják a szükséges eljárást, és ugyanolyan eredményeket produkál, mint az AstaZeneca szere, akkor komoly oltóanyag lehet belőle. Az orosz tudósok kiemelkedőek, az orosz politikusok azonban zűrzavart keltettek”.
- Annak a hírnek a hátterét, miszerint Németország saját felhasználásra 30 millió adag Pfizer/BioNTech oltóanyagot vett szabályellenesen, úgy magyarázta, hogy tavaly nyáron több tagállam, köztük kelet-európaiak is vonakodtak még a Pfizer/BioNTech vakcina technológiájától, ezért az Európai Bizottság javaslatára Németország előszerződést kötött 100 millió adagra. Aztán amikor novemberben kiderült, hogy hatásos ez a vakcina, akkor „már mindenki akart belőle, még a kelet-európai országok is”. Mivel a Bizottság azt mondta: minden tagállam a lakossága méretének megfelelően részesüljön a vakcinából, amivel Németország is egyetértett, ezért van ez 30 milliós száma (kétszeri oltás mellett) és „az ügy ezzel lezárult”. Hozzátette: „a nemrégiben megrendelt 300 millióval együtt a tagállamok most már 600 millió adag Pfizer/BioNTech készítményt kötöttek le, ami a többivel kiegészülve több mint elég lesz. Így erre a külön német megrendelésre egyáltalán nem lesz szükség”.
Miután pénteken nagy nyomást helyezett a magyar gyógyszerhatóságra, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézetre (OGYÉI) Orbán Viktor kormányfő, hogy mondjon valamit a kínai Sinopharm koronavírus vakcinájáról, hogy több millió adagot be tudjon szerezni belőle a magyar kormány, a hétvégén összefoglaltuk, hogy mit mondott Duda Ernő virológus professzor a témában. Szerinte a kínai vakcinák elmaradottak, technológiájuk messze van a Pfizer–BioNTech-félétől és a Moderna által gyártott oltásokétól és ráadásul potenciálisan autoimmun folyamatokat képes kiváltani az elölt vírusokat tartalmaztó kínai vakcina. A hétvégén összefoglaltunk mindent az orosz és kínai vakcinákról, amit eddig tudni lehet. Ezután hétfő reggel az OGYÉI illetékese azt jelezte, hogy a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinájának gyártási folyamata biztonságos, igaz a vakcina biztonságosságáról és hatásosságáról nem nyilatkozott, ezen a téren még további vizsgálatok szükségesek.
Címlapkép forrása: Getty Images