Megmenekülhetnek a fizetésképtelen cégek? Hamarosan jön az új szabályozás
Régóta várt a szakma egy olyan jogszabályra, mint a 2022 júliusában életbe lépő szerkezetátalakítási törvény, amely alapjaiban változtathatja meg a fizetésképtelenség közelébe sodródó cégek sorsát. Míg eddig a problémákkal küzdő vállalkozások számára végső soron csak a csődeljárás és a felszámolás maradt, az új jogszabály még időben lehetőséget ad a helyzet rendezésére és a megbicsaklott cégek talpra állítására.
„Jelenleg a cégek nagyon sokszor már visszafordíthatatlan szituációkban indítanak csődöt vagy felszámolást. Tény, hogy a csődeljárások egy részében is pozitív eredmény születik, van ilyen tapasztalatunk is, de ebben a folyamatban már nagyon nehéz elérni, hogy sikerüljön megmenteni a vállalkozást és elkerülhető legyen a felszámolás.
A szerkezetátalakítási törvény ugyanakkor reális esélyt ad a cégeknek a túlélésre
– mondta el a Portfolio-nak Papp Erika, a CMS ügyvédi iroda vezető partnere, a CMS magyarországi irodájának, továbbá a közép-kelet-európai régióban, valamint a FÁK országokban található CMS irodák pénzügyi csoportjainak vezetője.
Egységesebb uniós jog
A jogszabály abban is újat hoz, hogy a korábbi keretekhez képest sokkal egységesebb jogalkalmazást tesz lehetővé az Európai Unióban. „A csőd és a felszámolás uniós szinten eddig nem volt egy kifejezetten harmonizált téma, minden országban egyedi csőd- és felszámolási eljárások, jogszabályok léteznek, amelyek meglehetősen nagy különbségeket rejtenek magukban. A mostani szerkezetátalakítási törvény is magában foglal tagállami különbségeket, de alapvetően egy uniós direktívára épül, ennek következményeként egy harmonizáltabb jogi keretrendszer alakulhat ki az EU-ban.”
Egyelőre nem egyértelmű, hogy az egyes tagállami törvények között milyen eltérések lesznek, hiszen Magyarország az elsők között halad a régióban a direktívaimplementációval.
A magyar jogszabály egyébként próbálta leképezni a direktívát, amennyire lehet, és ahol az mozgásteret enged, ott is az uniós irányelv szellemét követte.
Mivel a magyar és minden tagállami törvény alapja egy keretjogszabály, a részleteket tekintve a tagországoknak vannak lehetőségeik az eltérésekre, de a legfontosabb elvek kötelezően vannak rögzítve.
A többség dönt
Ezek közül az egyik legfontosabb, legnagyobb változást hozó újdonság, hogy a direktíva egész Európában bevezeti a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezséget
– emelte ki Papp Erika. Többek közt Magyarországon is eddig az a helyzet állt fenn, hogy a csőd sikeres lezárultához az összes hitelezői osztály jóváhagyására szükség volt. Ezt a gyakorlatban sokszor nagyon nehéz elérni, mert a hitelezőknek gyakran ellentétes az érdekük, és nem mindig lehetett olyan megállapodást kialakítani, amelyhez minden hitelezői osztály hozzájárult.
Most azonban a szerkezetátalakítási törvény alapjául szolgáló direktíva egész Európában kötelező elemként bevezeti azt, hogy bizonyos esetekben nem kell egy adott hitelezői osztálynak a hozzájárulása a sikeres szerkezetátalakításhoz. Ilyenkor a többi osztálybeli szavazatarány, illetve a saját osztályában érvényes szavazati arány lehetővé teszi azt, hogy akkor is sikeres legyen az eljárás, ha nem mindegyik osztály járult hozzá a kialakított megállapodáshoz.
Ez egy kimondottan adósbarát rendelkezés, amely a korábbiakhoz képest lényegesen egyszerűbbé fogja tenni a kompromisszum elérését ezekben az eljárásokban
– véli a szakértő. Lényegében tehát a hitelezői osztályok többségének a jóváhagyásával tulajdonképpen létrejön a kényszeregyezség, amely az azt el nem fogadó hitelezőkre nézve is kötelező lesz.
Legvégső esetben a bíróság mondhatja ki, hogy megfelelő a kényszeregyezség. Fontos tudni azonban, hogy a bíróság nem vizsgál gazdasági szempontokat, nem alkot értékítéletet az üzleti döntésekkel kapcsolatban. A felülvizsgálat során mindössze azt ellenőrzi, hogy érvényesültek-e a jogszabályban meghatározott feltételek és megvalósult-e az egyenlő elbánás elve.
Népszerűbb lehet a csődeljárásnál
Az új, előzmények nélküli jogszabály gyakorlata még persze nem tudható, de valószínűleg érdemi alternatívát kínál majd a csődeljárások helyett – véli Söptei Szabina, a CMS fizetésképtelenségi szakértője. „A csődeljárás nem jelent igazi választást a cégek számára, amelyet jól jelez az is, hogymeglehetősen ritka: évente mindössze néhány tucat ilyen eljárás zajlik Magyarországon. Ennek oka, hogy egyfajta stigmatizációt hordoz egy (kötelezően) nyilvános eljárás, eleve túlságosan bürokratikus, és nemritkán szatelit-cégeken keresztül kreált követelésekkel is élnek az adósok.”
A szerkezetátalakítás több lényeges pontban is különbözik a csődeljárástól.
Mindenekelőtt vélhetően azok a cégek fogják kérni, amelyek még menthető állapotban vannak és reális esélyük van arra, hogy egy megfelelő forgatókönyv megvalósítása után újra rendezett, működő vállalkozássá váljanak. A szerkezetátalakítási kérelemhez ráadásul már csatolni kell egy rendezési tervet is, amely tartalmazza, hogy milyen lépéseket kíván tenni az adott cég a helyzete konszolidálásáért.
Azt reméljük, hogy a kkv-k számára is elérhető eszköz lesz a szerkezetátalakítás lehetősége.
A törvény ráadásul bevezeti a direktíva alapján a korai előrejelző rendszert is. A kormány ennek megfelelően kiépít egy olyan online platformot, amelyen a megfelelő paraméterek bevitele után a rendszer értékelést ad arra nézve, hogy az adott cég esetében fennáll-e a fizetésképtelenség valószínűsége, vagy ellenkezőleg: megnyugtató a szituáció” – mondta el Söptei Szabina.
Amennyiben az érintett vállalkozás úgy látja, hogy közelít a fizetésképtelenség felé, vagy már ebben az állapotban van, maga kérheti a szerkezetátalakítást.
Ebben az esetben az adósnak választási lehetősége van, hogy egy általános moratóriumot kér az összes hitelezőre, vagy ezt azokra korlátozza, akiknek a vonatkozásában úgy látja, hogy ha velük megegyezik, akkor visszakerül arra a pályára, amelyen eredményesen tovább működhet. Ez utóbbi az eljárás olyan verziója, amely nem az összes hitelezővel, hanem csak egy vagy egy meghatározott hitelezői csoporttal szemben biztosít moratóriumot. Ez a folyamat valóban egyfajta titkos eljárás, nem kerül közzétételre a Cégközlönyben, így az érintett vállalkozás elkerülheti a negatív reputációból eredő stigmatizációt és hitelességi deficitet.
A szerkezetalakítási eljárásnak egy fontos sajátossága, hogy amennyiben sikertelen, nem fordul át automatikusan felszámolási eljárásba.
Újratervezés szakértőkkel
Természetesen jelenleg is vannak restrukturálási eljárások, ám mindeddig – jogszabályi keretek hiányában – kevéssé formalizált formában történtek. Ha például a bankok tárgyalnak adósokkal, és elérkezik egy olyan pont, amikor mindkét fél úgy látja, hogy egy kikényszeríthető megállapodással szeretnék lezárni az egyeztetésüket, akkor kölcsönösen előnyös lehet a szerkezetátalakítási eljárás kezdeményezése.
Igénybe vehetnek ennek során szerkezetalakítási szakértőt, aki tanácsokkal, javaslatokkal segíthet. A megfelelő tervet a bíróság jóváhagyja.
Bár a törvénytervezet előkészítése során még szóba jöttek más szakértők is, végül a jogszabály azt köti ki, hogy a szerkezetátalakítási szakértő a felszámolók közül kerülhet ki, ők tölthetik be ezt a pozíciót. Mivel egy-egy érintett cég működésének újratervezése komoly szakértelmet, iparági tudást és adott esetben menedzsment-tapasztalatokat is igényel, ezért jó hír, hogy a jogszabály nem tiltja meg, hogy iparági szakértőt vonjanak be a felek. Alapvetően elmondható, hogy nincs formakényszer, és nem kell feltétlenül minden eljárásba bevonni szerkezetátalakítási szakértőt sem, a jogszabály felsorolja azokat az eseteket, amikor kötelező bevonni ilyen szakembert – például, ha kialakul az osztályokon átívelő kényszeregyezség.
Van néhány tabu
Fontos kitétel, hogy egy ilyen folyamatban a munkavállalók jogai széles körben védettek, valamint a szerkezetátalakítási eljárás nem érinthet áfa- és egyéb tb-követeléseket, valamint költségvetési - és uniós támogatásokat.
Az is újdonság, hogy kifejezetten pozitív diszkrimináció illeti meg azt a szereplőt, aki megmentő finanszírozást (rescue financing) nyújt a folyamatban.
Ez is azt szolgálja, hogy lehetőség szerint az érintett vállalkozás talpra álljon. Eddig, ha valaki megmentő finanszírozást nyújtott, akkor a következő ranghelyre került, mint biztosított hitelező a meglévő finanszírozás mögé. Mindez persze éppen a megmentő finanszírozó megtérülését nem biztosította, nem véletlen, hogy nem volt népszerű lehetőség az ilyesmi. A szerkezetátalakítás ebben is változást hozhat.
Igaz, a megmentő finanszírozást nyújtó nem kerül első ranghelyre, nem élvez valamiféle szuperpozíciót, azonban kedvezőbb pozíciót fog élvezni, mert a jelenleg hatályos szabályok alapján a fizetésképtelenség időpontjához közeli időpontban adott új finanszírozás vagy új biztosíték a hitelező jogtalan előnyben részesítésének minősülhet. Ezt a szabályt helyezi háttérbe az új direktíva.
Ha valaki megmentő finanszírozást nyújt, nem kell aggódnia, hogy a többi hitelező megtámadja ezt.
Az új szabályok szerint kézenfekvő lenne az adós számára, ha ilyen esetben rögtön megmentő finanszírozást kérne egy banktól, amelyre természetesen van lehetősége, de a szerkezetátalakítási eljárásban is, hasonlóan a jelenlegi fizetésképtelenségi eljárásokhoz, az ügyvezetőkre nézve szigorú felelősségi szabályok vonatkoznak. Ha megszegi ezeket, akkor személyes vagyonával felel. Ez is arra sarkallja a folyamatban résztvevő vállalkozásokat, hogy lehetőség szerint a fizetőképesség helyreállítására törekedjenek a hitelezők minél szélesebb, de legalábbis releváns körének érdekeit szem előtt tartva.
A cikk megjelenését a CMS támogatta