Idén sokan kihullanak a rostán: 10 évet lépünk vissza ezen a téren
A megváltozott kamatkörnyezetben sokkal szigorúbb bírálatnak vetik alá a termelőket a mezőgazdasági integrátorok a finanszírozás elbírálásakor, sokkal jobban megnézik, hogy kinek szavaznak bizalmat.
Mindez azt eredményezheti, hogy sokan kieshetnek a finanszírozásból
- mondta el a Portfolio-nak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke kifejtette: a magas kamatok mellett az integrátorok, vagyis a mezőgazdaság inputköltségeit a termelő helyett megfinanszírozó, a terményekre szerződést kötő, különböző konstrukciókban az értékesítést, a tudásátadást, szaktanácsadást is gyakran is magukra vállaló cégek sokkal szigorúbban döntenek arról, hogy mely termelők mögé állnak be.
A kisebbeket elutasítják
„A jó hitelképességgel rendelkező, egyébként is tőkeerős, évek óta eredményesen gazdálkodó termelőket nem fenyegeti az a veszély, hogy finanszírozó partner nélkül maradnak, náluk ugyanis sorban állnak az integrátorok, versengenek értük” – mondta el Petőházi Tamás.
A kisebb, kevésbé hitelképes, nem elég erős termelőket viszont most sokkal nagyobb eséllyel fogják elutasítani, mint a korábbi években.
Utóbbiak számára egy banki partner ugyan megoldást jelenthet, ám félő, hogy a bankok is szigorúbb szemmel bírálnak, mint korábban, nagyobb fedezetet kérhetnek, vagy akár könnyebben mondhatnak nemet. Ha ez megtörténik, akkor a termelőnek a saját erőben kell bíznia, vagy át kell szerveznie a tevékenységét.
Az elnök szerint mindez oda vezethet, hogy az elmúlt évek gyakorlatához képest 5-10 éves visszarendeződés jöhet idén az agrárfinanszírozásban.
Több napraforgó, duplázhat a cirok
A 2023-as év várakozásairól szólva Petőházi Tamás kijelentette: a téli csapadék kielégítő mennyiségű volt, téli aszályról nincs szó, sőt, 100-200 ezer hektáron belvíz is keletkezhet, amely azonban nem okoz országos problémát. „A legtöbb helyen normálisan telítődtek a talajok, ilyen esetekben bizonyos mennyiségű belvíz elkerülhetetlen.”
A tavalyi, rendkívül súlyos aszály nyomán azonban várható, hogy a kukorica vetésterülete csökkenni fog, vagyis a jelenleg tervezgető gazdák április és május folyamán kevesebb kukoricát vetnek majd. A kukorica részbeni alternatívájaként alkalmazható, ám annál sokkal aszálytűrőbb, más országokban már bizonyított cirok területe viszont nagyot nőhet idén.
A tavalyi 35 ezer hektár után idén valószínűleg 50-70 ezer hektáron vetnek ebből, így akár egy év alatt megduplázódhat a cirok vetésterülete Magyarországon.
A kukorica helyett ezen felül sokhelyütt napraforgót fognak termelni a gazdák – valószínűsítette az elnök.
Az őszi vetésű növények esetében a búza vetésterülete is nőtt, és újra meghaladta az egymillió hektárt, árpát több mint 330 ezer, tritikálét több mint 70 ezer hektáron vetettek a termelők.
Fotó: Getty Images