A világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete által uralt ország, amely Amerika új Afganisztánja lehet

Kiss Csaba
A több évtizedes polgárháború sújtotta afrikai országban, Szomáliában működik ma a világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete, az al-Shabaab. A csoport a káoszban lévő ország területeinek egy jelentős részét uralja, de már a politikai vezetésbe és az üzleti életbe is beszivárgott. Egyfajta párhuzamos államot tart fenn, amiből jelentős bevételekre tesz szert, miközben folyamatosan bombatámadásokkal igyekszik gyengíteni a központi kormányzatot. Végső célja a hatalom teljes megszerzése és egy szigorú, iszlamista törvénykezésen alapuló állam létrehozása. A szervezet minden erőfeszítés dacára erősebb, mint valaha. Az Egyesült Államok kisszámú kontingenssel van jelen az országban, amely főleg hírszerzést és a helyi erők kiképzését végzi. Amerika hírneve egyre rosszabb, mivel dróncsapásaiban számos szomáliai civil is életét vesztette. Joe Biden kormányzata előtt lényegében két út áll: vagy erősíti jelenlétét az országban, vagy teljesen kivonul. Sokan attól tartanak, hogy az előbbi esetben egy Afganisztánhoz hasonló örök háborúra kellene készülnie, amelynek vége az afganisztánihoz hasonló csúfos kudarc lehet.

A világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete

Al-Shabaab, azaz „a fiatalok” – így hívják röviden az Afrika szarvában, Szomáliában tevékenykedő iszlamista terrorszervezetet, amelynek teljes neve Mudzsahedin Ifjúsági Mozgalom. Az „ifjúsági mozgalom” elnevezés persze erősen megtévesztő, ugyanis a világ egyik legveszélyesebb és leggazdagabb terrorszervezetéről van szó, amelyet 2006-ban alapítottak, az Egyesült Államok 2008-ban nyilvánította terrorszervezetté, 2012 óta pedig az al-Kaida kötelékébe tartozik.

A szervezet Szomália egy jelentős részét uralja, mintegy párhuzamos államot építve ki a több évtizede kaotikus állapotban lévő országban.

Céljuk a hatalom teljes átvétele és egy az iszlám törvénykezésen, a saríán alapuló állam létrehozása. Sokan a tálibokhoz hasonlítják őket, amennyiben tiltják a zenét és a filmeket, és olyan középkori büntetéseket gyakorolnak, mint a megkövezés vagy a tolvajok kezének levágása. Hogy milyen veszélyes szervezetről is van szó, jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedek egyik leghalálosabb terrortámadása is a nevükhöz fűződik: 2017. október 14-én egy robbanóanyagokkal megtöltött teherautó Mogadishuban egy hotelnek hajtott, a támadásban 587-en vesztették életüket.

Az al-Shabaab terroristái, miután megadták magukat az Afrikai Unió szomáliai rendfenntartói erőinek, az AMISOM-nak 2012. szeptember 22-én. Forrás: Wikimedia Commons

Az al-Shabaab legutóbb akkor hallatott magáról, amikor november végén egy robbanóanyaggal megtömött terepjáró egy ENSZ-konvojt vett célba Szomália fővárosában, Mogadishuban. A támadásban az ENSZ-konvoj tagjai közül senki nem sérült meg, de nyolcan meghaltak és tizenheten megsebesültek, köztük 13 iskolás gyerek. A terrorszervezet ugyanis egy iskola közelében hajtotta végre az öngyilkos akciót; a tanintézményben és a közelben lévő kórházban is súlyos károk keletkeztek.

Néhány nappal korábban a Szomáliában jól ismert újságíró, a mogadishui rádió munkatársa, Abdiaziz Mohamud Guled vesztette életét egy öngyilkos támadásban. Az újságíró rendszeresen beszámolt az al-Shabaab rémtetteiről. A szervezet szerint azért kellett meghalnia, mert bűnt követett el az iszlám ellen, és részese volt a mudzsahedin harcosok meggyilkolásának.

Az al-Shabaab terrorakciói rendszeresek az 1991 óta folyamatosan polgárháború sújtotta országban. A szervezet bombatámadásai mögött egy bizonyos Abdulláhi Oszmán Mohamed áll, akit becenevén Mérnök Iszmailnak neveznek, és akit tavaly az Egyesült Államokban globális terroristának nyilvánítottak. Ahogy a New York Times október végén megjelent riportja írja: Amerika szerint ő az al-Shabaab vezető bombaszakértője, a szervezet propagandaszárnyának feje és a terrorcsoport vezetőjének, Ahmed Dirijének a speciális tanácsadója. Az elektronikai mérnökként végzett terrorista vezér vezetése alatt minden korábbinál hatékonyabbak lett a szervezet bombatámadásai.

Állam az államban

Szomáliát a világ az egyik legkorruptabb országaként tartják számon. A lakosságnak olyannyira nincs bizodalma a központi intézményekben, hogy sokan még Mogadishu jobb módú lakosai közül is az al-Shabaab bíróságaira mennek elintézni vitás ügyeiket. Ezeket a bírósági üléseket a szabadban, fák alatt tartják.

Ha a szomáliai bíróságokhoz fordulsz, hogy igazságot szolgáltassanak, nem fogod megkapni. A korrupció mindenütt jelen van, és a bírák nem tudnak érvényt szerezni döntéseiknek. Az al-Shabaab viszont igen

– mondta egy szomáliai parlamenti képviselő.

Szomáliai kormányerők az al-Shabaab által elrabolt nők kiszabadítását ünneplik 2014-ben. Forrás: Wikimedia Commons

A csoport tagjai beszivárogtak a parlamentbe, az üzleti életbe és a biztonsági szolgálatokba is. A Nyugat által támogatott szomáliai kormány gyenge, a kitűzött választások idejét folyamatosan elhalasztják, mivel konfliktus van az ország elnöke és miniszterelnöke között, akik még csak abban sem tudtak megegyezni, melyiküknek kell kineveznie a nemzeti hírszerző ügynökség vezetőjét. Az elnök, Mohamed Abdulláhi Mohamed áprilisban egyoldalúan úgy döntött, négyéves ciklusát még két évvel kitolja, amely azonban a kormányfő, Mohamed Husszein Roble ellenállásába ütközött. Október végén aztán a két vezetőnek sikerült megegyeznie egymással, aminek köszönhetően felgyorsulhat a választási folyamat.

Bár a szomáliai nemzeti hadsereg hivatalos létszáma 24 ezer fő, egy vezető amerikai tisztviselő szerint a valós szám ennek csak mintegy egyötöde lehet. Az al-Shabaab tagjainak száma valahol 5000 és 10 000 fő között van, de folyamatosan soroznak be reménytelen helyzetű fiatalokat a szegénység és szárazság sújtotta országban. A központi kormányzat gyengeségére jellemző, hogy a terrorszervezet a mogadishui kikötőt arra használja, hogy nagy mennyiségű robbanóanyagot és kínai kioldószerkezeteket csempésszen be. Egy november eleji jelentés szerint állítólag az Irán által a jemeni húti lázadóknak eladott fegyverek egy részét is Szomáliába csempészték tovább.

Új Afganisztán?

Bár a vietnami vagy a mostani afganisztáni kudarchoz nem mérhető, Szomália már egyszer súlyos érvágást okozott az Egyesült Államoknak. 1993. október 3-án ugyanis egy amerikai rajtaütés során két ellenséges szomáliai tisztet akartak elfogni, de az elfogásukra küldött két Black Hawk típusú helikoptert lelőtték, majd a túlélők kiszabadítására küldött mentőakcióval együtt 19 amerikai katona vesztette életét. Az esemény nagy visszhangot váltott ki Amerikában, amely ezután úgy döntött, kivonul Szomáliából. A történteknek többek között Ridley Scott 2001-es filmje, A Sólyom végveszélyben (Black Hawk Down) állít emléket.

A tragikus akció után az Egyesült Államok több mint egy évtizedig nem volt jelen az afrikai országban, de 2001. szeptember 11-i utáni világszintű terrorellenes küzdelem során felvetődött, hogy térjenek vissza Szomáliába. Az amerikai visszatérés kis lépésekben és nem túl látványosan zajlott: előbb CIA-ügynökök, majd kisszámú katona, végül diplomaták jelentek meg az országban. A mogadishui amerikai nagykövetség 2018-ban nyitotta meg kapuit, amely egy ablaktalan, fegyházszerű épület a mogadishui repülőtéren. Nem messze onnan található a CIA főhadiszállása, ahol szomáliai paramilitáris erőket képeznek ki az al-Shabaab elleni harcra. Jelenleg egy kevesebb mint száz fős amerikai csapat tartózkodik Szomáliában, akik többnyire hírszerzői és támogatói feladatokat végeznek. Korábban egy jóval nagyobb, 700 fős amerikai csapat volt jelen az országban, de a volt elnök, Donald Trump ezek nagy részét januárban kivonta.

Az afganisztáni kivonulás után azonban Szomáliában is megjelent a félelem, hogy ez az alacsony létszámú amerikai misszió is távozhat az országból. Azonban az Egyesült Államok reputációja is csorbát szenvedett az utóbbi időben, mivel a 2017-től megerősödő amerikai dróncsapásokban számos szomáliai civil is életét vesztette. Az amerikai hadsereg elismerte ezt, azonban kártérítést nem fizetett az áldozatoknak, szemben Afganisztánnal és Irakkal, ahol csak 2019-ben 1,5 millió dollárt adott ki ilyen célokra. Az amerikai hadsereg egyik súlyos tévedése az volt, mikor 2020 februárjában arról tudósított, hogy légicsapásban megölt egy terroristát, majd hónapokkal később be kellett ismernie, hogy az áldozat egy 18 éves diáklány volt. Ráadásul hiába adott Washington tavaly 500 millió dolláros segélyt az országnak, a szomáliai partnerszervezetek titkolják az amerikai kapcsolatot az al-Shabaab megtorlásától való félelem miatt. Már az élelmiszersegélyt tartalmazó zsákokon sem szerepel az amerikai logó.

A Joe Biden-féle amerikai vezetés most azon gondolkozik, hogy a Trump által kivont csapatok egy részét visszavezényeli Szomáliába. Mások viszont azt mondják, az al-Shabaab léte az Egyesült Államok számára nem jelent veszélyt, mivel szinte kizárólag Szomáliában és a szomszédos országokban tevékenykedik, ezért Amerikának nem éri meg a jelentősebb ottani jelenlét. Sőt, az amerikai misszió éppen arra ösztönözheti a terrorszervezetet, hogy máshol is támadják az Egyesült Államokat. Egyes elemzők szerint Amerikának teljesen más megközelítést kellene fölvennie Szomáliával szemben, amely akár az al-Shabaabbal való politikai rendezést is tartalmazhatná, különben egy dicstelen véget nem érő örök háború csapdájába kerül, mint Afganisztánban.

Minden amerikai erőfeszítés dacára azonban az al-Shabaab ma erősebb, mint valaha.

Amerikai becslések szerint az egyfajta árnyékállamként is működő terrorszervezet csak tavaly 120 millió dollár bevételhez jutott. A Biden-kormányzat tisztviselői tagadják, hogy a szomáliai misszió kudarcot vallott volna, de azt mondják, tisztában vannak a hiányosságokkal. Egyes tisztviselők szerint a kormányzat hamarosan új Szomália-politikát mutathat be.

Címlapkép: Súlyosan sérült ház az al-Shabaab egy 2019. március 1-jei terrortámadása után. Forrás: Getty Images

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF