Egymás elől kapkodják el a belvárosi lakásokat a külföldiek
Portfolio
2016-ban éves szinten 13 százalékkal lettek drágábbak a használt lakások, és az új lakások áremelkedése is meghaladta a 10 százalékot. 2017 I. negyedévében folytatódott az áremelkedés az ingatlanpiacon. A használt lakások ára 4,8, az új lakásoké 1,7 százalékkal haladta meg a megelőző negyedévi szintet. A tavalyi évben 146 ezer lakás cserélt gazdát, ami 9 százalékkal volt több, mint az azt megelőző évben. A forgalombővülés ellenére azonban a kisebb településeken az árak emelkedése elmaradt a nagyvárosokra jellemzőtől. Az eladások 5 százaléka, vagyis minden huszadik vásárlás külföldi állampolgárokhoz köthető - derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
A 2016. évi végleges adatok szerint 146 ezer lakást értékesítettek, 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az eladott lakások túlnyomó többsége használt lakás volt. A mintegy 5 ezer új építésű lakás a teljes forgalomnak csak 3,3 százalékát tette ki, azonban már ez is növekedést jelent. 2016-ban összesen 5193 új lakás épült értékesítési céllal, és eközben 4860 újépítésű lakást adtak el.
Ennyit drágultak a lakások
2016-ban a használt lakások piacán a megelőző év átlagos árszintjéhez képest 13 százalékos tiszta áremelkedés következett be. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások, ha ebben az évben ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban. Közben az eladott lakások összetétele az alacsonyabb értékűek felé tolódott, ennek hatására a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára csak kisebb mértékben emelkedett, és 5,2 százalékkal lett magasabb, mint 2015-ben volt.
Nőtt a tranzakciók száma
2016-ban a lakáspiaci értékesítések összesített értéke 1865 milliárd forint volt, 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Budapest részesedése a lakáspiaci összforgalomból 2011-től 2015-ig 39-ről 47 százalékra emelkedett. Ez a folyamat 2016-ban megállt, Budapest részaránya 43 százalékra csökkent.
2016-ban az eladott új lakások összértéke 95 milliárd forint volt, ez a teljes lakáspiac 5 százalékát tette ki. Bár az ország lakásállományának többsége családi ház, a piaci forgalomban a többlakásos épületek lakásai jelennek meg nagyobb súllyal. 2016-ban 899 milliárd forint értékben cseréltek gazdát társasházi lakások, és további 283 milliárd forintot költöttek a háztartások lakótelepi panellakásokra. A családi házak összesített eladási ára 684 milliárd forint volt.
Húszmilliónál is drágább az átlagos budapesti lakás
2016-ban a Budapesten eladott használt lakások átlagosan 21,2 millió forintba kerültek, 3,8 millió forinttal többe, mint 2015-ben. 2017 I. negyedévében az árak további 0,7 millió forinttal emelkedtek.
2016-ban az eladott használt lakások négyzetméterára Budapesten 361 ezer forint volt, ami 2017 I. negyedévében elérte a 400 ezret. Ezzel a fővárosi árszint tovább távolodott az országos átlagtól.
A négyzetméterárak főváros és vidék közötti - 2014 előtt még kétszeres - különbsége 2017 I. negyedévére közel háromszorosára nőtt. 2016-ban a megyeszékhelyeken 1,1 millió forinttal többe került egy lakás, mint egy évvel azelőtt. A kisebb városokban ezalatt átlagosan 700, a községekben 300 ezer forinttal nőtt az eladott lakások ára. 2017 I. negyedévében a nagyvárosokban folytatódott a drágulás. A kisebb városokban az átlagos lakásárak csökkentek, míg a fajlagos árak nem változtak, ami a forgalom kisebb lakások felé tolódására utal. A falvakban az átlagos lakásárak mellett a négyzetméterárak is visszaestek 2017 első három hónapjában.
Külföldi vásárlók száma
A KSH most először adta közre az EU-n belülről érkező külföldi lakásvásárlók számát, így ezzel pontos képet kapunk arról, hogy pontosan milyen országok állampolgárai vásárolnak legtöbben lakást Magyarországon.
2016-ban az összes lakástranzakció 4,9 százaléka köthető külföldi állampolgárokhoz. A legtöbb külföldi vásárló német, román, kínai és szlovák állampolgár, ők vásárolták meg az összes külföldi tulajdonba került lakás felét. A kínai, izraeli és a vietnámi vásárlók döntően Budapest iránt érdeklődnek, lakásvásárlásaik 85-90 százaléka itt valósul meg. A német, osztrák, holland, belga, svájci, román és szlovák állampolgárok ezzel szemben 80 százalék fölötti arányban a vidéki lakásokat részesítik előnyben. A különböző országokból érkezők ráfordításai ennek megfelelően széles skálán mozognak. Egy Romániából érkezett vevő átlagosan 10 millió forintért vásárolt, a hollandok 12, a németek átlagosan 17 millió forintot költöttek erre a célra. A befektetési szándékkal megjelenő kínai vevők ezzel szemben a kiemelkedően nagy értékű ingatlanokat keresték, vásárlásaik átlagos értéke elérte a 39 millió forintot. Meghaladta a 30 millió forintot továbbá az orosz és az amerikai állampolgárok vásárlásainak átlagos értéke is.
Abban, hogy a kínaiak által vásárolt lakások ennyivel drágábbak az átlagnál, a befektetők mellett feltételezhetően a letelepedési kötvényt vásárló kínaiak magas száma is szerepet játszhatott.
A külföldiek által megvásárolt lakások átlagos ára 21 millió forint, ami jelentősen meghaladja a magyar lakáspiaci forgalom 13 millió forintos átlagárát. Ennek következtében a külföldiek részesedése a lakáspiaci forgalom összes volumenéből nagyobb, mint ami az értékesítések száma alapján megállapítható: eléri a teljes piaci forgalom 8,4 százalékát. A helyi lakáspiaci folyamatokat is befolyásoló részesedése van a külföldieknek Budapest és a községek lakáspiacán, ahol a teljes lakásvásárlásra fordított összeg 14, illetve 11%-a tőlük származik. A megyeszékhelyek átlagában ez 2, a kisebb városokban 4 százalék. Budapesten az V. és a VI. kerületben a tranzakciók közel egyharmadában, a VII. kerületben mintegy negyedében külföldi állampolgár volt a vevő, de 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó volt a részesedésük az I., a II., a VIII., és a IX. kerületben is. A balatoni térségben a lakásvásárlások 11, az eladott lakások összértékének 16 százaléka származik külföldi forrásból.
2017 I. negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi érték 106,6 százalékát tette ki, míg az eurózónán belül a lakásárindex az EU átlaga alatt volt (105,5 százalék). 2014 I. negyedéve óta a magyar lakásárindex meredeken emelkedett, és 2015-ben átlépte a 2010. évit, valamint az EU átlagát is. 2017 I. negyedévében az Eurostat módszertana szerinti összevont lakásárindex magyarországi értéke 122,5 százalék volt.
Forrás: KSH
2017 I. negyedévében a legtöbb európai országban tovább emelkedtek a lakásárak. A megelőző negyedévhez viszonyított áremelkedés Magyarországon és Izlandon kiemelkedően magas volt (4,7, illetve 4,6 százalék), de 2 százalékot meghaladó áremelkedés következett be Spanyolországban, Csehországban, Svédországban, Norvégiában és Lettországban is. Számottevő árcsökkenést csak Szlovákia, Málta és Ciprus jelentett ebben az időszakban. Németországban mérsékeltebb, 1 százalékos árcsökkenés következett be. A környező országokban - a már említett Szlovákia kivételével - általában emelkedtek a lakásárak.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ