A forint árfolyama az elmúlt héten jelentős mozgásokat mutatott, miután az ukrajnai béketárgyalásokkal kapcsolatos remények és az amerikai inflációs adatok felerősítették a piaci volatilitást. A következő napokban a befektetők figyelme az MNB keddi devizatartalék-adatára, valamint a szerdai amerikai jegybanki jegyzőkönyvre irányul, amelyek befolyásolhatják a forint és a dollár árfolyamát. Leginkább a geopolitikai fejlemények rángathatják meg a piacokat.
A gazdasági tevékenységet leíró úgynevezett TEÁOR-kódok lényegében több mint 15 éve nem frissültek, ezért számos, ma már a mindennapjaink részét képező foglalkozás vagy iparág tevékenységét nem lehet igazán specifikusan a nómenklatúrába sorolni. Drónok, okosórák gyártása; internetes videótartalmak közzététele (pl. influenszerek és vloggerek), 3D nyomtatás, e-sport klubok működtetése, elektromos járművek töltőállomásainak üzemeltetése – mind olyan tevékenységek, amelyek még nem szerepeltek a 2008-as tevékenységosztályozásban, viszont az új, 2025. január 1-jén életbe lépő TEÁOR’25-ben már név szerint kapnak helyet. Érdemes azonban odafigyelni, mert a KSH, azért, hogy egyszerűsítse a gazdasági szervezetek feladatát, a rendelkezésére álló adatok alapján új TEÁOR-főtevékenységkódot állít be. Ha ezt valaki nem fogadja el, a NAV-nál 2025. július 1-ig jelentheti be a változtatási igényét.
Magyarországon az MNB kamatdöntése és a hazai kereseti adatok irányt szabhatnak az inflációs és gazdasági trendeknek, míg a nemzetközi színtéren a Fed és a Bank of England döntései, valamint Kína ipari termelési és kiskereskedelmi adatai vethetnek fényt a világgazdaság mozgásirányaira. Az inflációs stabilizáció jelei bíztatóak, de a lassuló növekedés és a geopolitikai bizonytalanságok továbbra is kihívást jelentenek. Az előttünk álló hét tisztább jövőképet rajzolhat ki nekünk.
A magyar uniós elnökség alatt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnököl az Európai Unió Tanácsának statisztikai munkacsoportjában, melynek kiemelt célja az Európai Statisztikai Rendszer jövőbeli célkitűzéseinek kialakítása. Ehhez fontos sarokpont volt az uniós statisztikai jogszabály módosítása, amelyet az Európai Parlament és a Tanács is elfogadott, és amely december 6-án megjelent. A jogszabálymódosításnak köszönhetően a nemzeti statisztikai hivatalok könnyebben hozzáférhetnek majd a vállalkozások és a közigazgatás által tárolt adatokhoz.
A globális részvénypiacok a múlt héten vegyes képet mutattak, miközben a Wall Street választások utáni lendülete némileg alábbhagyott. Az amerikai piacok mérsékelt emelkedést produkáltak, ugyanakkor a magyar forint jelentősen gyengült, különösen a dollárral szemben, új mélypontot érve el az euróhoz képest is. A hét fókuszában a német és amerikai gazdasági adatok, valamint az inflációs mutatók állnak, amelyek meghatározóak lehetnek a monetáris politikai döntések szempontjából. Magyar szempontból pedig a Moody's pénteki hitelminősítői döntése lesz. A hétvégén pedig az OPEC-döntése vihet be mélyütést a piacoknak.
A revíziós politikával, mint fogalommal a legtöbben a történelmi kontextusban találkozhatnak, ugyanakkor ez a kifejezés más, kevéssé ismert jelentéstatalommal is rendelkezik: rendkívül fontos fogalom a statisztika szótárában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) időről időre felülvizsgálja a közzétett statisztikáit, becsléseit és az újonnan rendelkezésre álló források, új módszertani előírások vagy előre nem tervezhető események miatt módosítja a korábbi publikációt. Ezt teljesen transzparensen teszi, hiszen az európai és más nemzeti statisztikai hivatalok körében általánosan bevett és elfogadott gyakorlatról van szó, amely a statisztikák minőségének javítását és ezáltal – a statisztika céljával összhangban – a jellemezni kívánt valóság minél pontosabb tükrözését segíti. Ezek szerint nem pontosak a KSH publikációi? Mikor szükséges revíziót folytatni, és egyáltalán mi értelme a statisztikák utólagos korrekciójának? Mindezekre választ adunk a KSH revíziós politikáját áttekintő cikkünkben.
Bár az adásvételek számában és a lakásárak emelkedésében már látszik a piaci fordulat, ez továbbra sem mondható el a tavaly ötéves mélypontra jutott lakásépítésekről. A KSH szakértői szerint ehhez a dráguló lakásépítés mellett a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei is hozzájárultak, de 2024 I. félévében már egy számjegyűre lassult a lakásépítés drágulása, sőt az anyagköltségek esetében kismértékű árcsökkenés is bekövetkezett. Hiába élénkül már tavaly év vége óta a kereslet, a kiadott új építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján az látható, hogy a második félévvel együtt is várhatóan gyengébb lesz az idei év a tavalyinál.
Folytatódik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közös kísérleti statisztikáinak sorozata. Az építőiparról szóló elemzés újszerű szemlélettel, a KSH és az Eurostat adatbázisaiban meglévő adatok eddig nem alkalmazott összekapcsolásával, az értéklánchosszra és a területi koncentráltságra fókuszálva mutatja be az ágazatot.
Megjelent a jogszabálytervezet a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán. Ez rögzíti, hogy a rendszeres kereset 50%-át kell elérnie a legkisebb béreknek. Érdekesség, hogy nemcsak a minimálbérre, hanem a bérminimumra is vonatkozik a kitétel, ami azt jelzi, hogy a bérminimum kapcsán nem várható el, hogy magasabb legyen a minimálbérnél.
A gazdasági bizonytalanságok közepette is magas maradt a foglalkoztatás és alacsony a munkanélküliség Magyarországon.
Az adatjártasság ma már nemcsak az üzleti életben jelent előnyt, hanem mindenki számára fontos ahhoz, hogy el tudjon igazodni az adatvezérelt világban, és helyesen tudja értelmezni az információkat. Ennek elősegítése érdekében a Központi Statisztikai Hivatal KSH Stat Akadémia néven idén is elindította ismeretterjesztő programsorozatait, amelyek a gazdasági élet szereplői mellett a diákokat is igyekeznek megismertetni a statisztika és az adatkezelés világával.
Az egész világ egyetlen eseményre készül: a Fed kamatdöntése áll a középpontban, amely a forintot is elsodorhatja. Magyarországról viszonylag kevés adatközlésre figyelünk, de Európából és a tengerentúlról számos fontos indikátort frissítenek.
Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták.
A 21. század aranya, az új évezred kőolaja, napjaink legértékesebb valutája: hangzatos, és széles körben elterjedt fogalmak, amelyek mind az adatok fontosságát, már-már létszükségét igyekeznek hangsúlyozni. A közbeszéd, ha talán túloz is, sokat mégsem téved, az adatokból olyan prognózisok, korrelációk és a gazdasági- társadalmi berendezkedést alapjaiban meghatározó információk nyerhetők ki, amelyek nélkülözhetetlenné váltak a helyes döntéshozatalhoz és hatékony gazdasági-, társadalmi működéshez. Magyarország legnagyobb adatvagyon-kezelője a Központi Statisztikai Hivatal, amely idén februártól a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség tulajdonosi jogait is gyakorolja. A két szervezet együttműködése új informatikai fejlesztésekkel, mesterséges intelligencia-alapú adatelemzési módszerekkel, és a Nemzeti Adatplatform létrehozásával a legkorszerűbb európai gyakorlatokat követi.
A júniusi 0,5%-os, biztatónak tűnő havi növekedés után júliusban stagnált az ipari termelés Magyarországon – tette közzé az előzetes adatot a KSH.
Miközben alig nő a fogyasztás, gyengélkedik az ipar, csökken az export, visszaesik a GDP, a foglalkoztatás és a munkanélküliség területén jól alakulnak a dolgok. Tartósan magas foglalkoztatás mellett az év elején látott csúcshoz képest csökken a munkanélküliségi ráta, ami szépen lassan közelít a teljes foglalkoztatást tükröző szinthez.
A Randstad vezérének cikke.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Szijjártó Péter jelentette be.
Elégedetlenek a befektetők.
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
