Mindenhol látjuk őket, de mégsem foglalkozunk vele. Mi az? Föld, méghozzá rengeteg. Az építkezési láz termékeként nemcsak új lakások, irodák és más építmények kerülnek piacra, a köztes munkafolyamatok megannyi olyan termék mozgatását is magába foglalják, amiről csak azoknak van fogalma, akik valójában meg is tapasztalják. Adott egy építkezés, legyen szó akár kertrendezésről, egy vidéki ház építéséről vagy egy több ezer négyzetméteres irodaházról a fővárosban, a tervezésen túli első lépések hasonlóan kezdődnek. Alapot ásnak, esetleg bontanak és az így kitermelt építési hulladékot valahová elszállítják. Megnéztük, hogyan is zajlik ez a gyakorlatban.
Bár nem tűnik meghatározó lépésnek, mégis érdekes kérdést vet fel, hogy hova viszik és mit csinálnak a rengeteg felhasználatlan termőfölddel, amely egy építkezésnél kiásásra kerül. A nagy ingatlanfejlesztők általában egy megbízott cégen keresztül, míg a magánemberek akár a helyi hulladéklerakót felkeresve vagy az építkezést vezető céggel egyeztetve intézhetik a néhány száz, vagy nagyobb építkezések esetén több tízezer köbméter föld elszállítását.
Ahhoz, hogy követhessük a föld útját, elsőként a kötelező dokumentációkból indulunk ki. A hulladékgazdálkodási törvényben rendelkeznek arról, hogy miként lehet az építési és bontási hulladékokat kezelni és újrahasznosítani. Formai követelmény, hogy egy építési hulladék nyilvántartó lapon csoportosításra kerüljenek az építkezés során előkerülő anyagok, mint a kitermelt talaj, beton- vagy aszfalttörmelék, műanyag, vegyes, ásványi eredetű, fa-, illetve fémhulladék. Ezt végül a környezetvédelmi hatóságnak kell benyújtania az építtetőnek, a hulladékot kezelő átvételi igazolásával együtt.
Mennyi az annyi?
Az építési-bontási hulladékok egyik közvetlenül hasznosítható típusa a kitermelt föld. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint, az építkezéseken a korábbi évek erős becslése alapján, mintegy 6 millió tonna körül alakul évente a bontásból, vagy építkezésből származó hulladék Magyarországon, amelynek az egyik legnagyobb része föld és kövek, mintegy 30 százalékban (KSH adatai alapján ez a szám a 4,7 millió tonnára tehető ugyanebben az évben, az eltérés feltételezhetően a különböző adatgyűjtési módszerből fakad). A közvetlen hasznosítás mértéke függ a talaj minőségétől és attól, hogy milyen lehetőségek adottak a régióban, általában a vidéki építkezéseknél több hasznosításra van lehetőség, és a kiásott föld minősége is jobb, mint a fővárosban.
Az ezredforduló utáni években még közel 10 millió tonnára becsülték az építkezéseknél előkerülő éves hulladékot, és ennek mintegy 70 százaléka kitermelt föld volt. Bár nőtt a fejlesztések száma és volumene az elmúlt időszakban, a hatékonyabb technológiai megoldások alkalmazásával és az újrahasznosításra való törekvéssel valamelyest ellensúlyozható az építési hulladékok mennyisége.
A nagyságrendileg 6 millió tonnára becsült 2016-os adatokból természetesen hiányoznak az adatszolgáltatásban nem jelentkező, vagyis nem bejelentett mennyiségek, éppen ezért hangsúlyozzuk, hogy az eredmény csupán erős becslésként kezelendő. A korábbi 70, majd az elmúlt évek 30 százalékos föld típusú építési hulladékra vonatkozó arányszámokból azonban arra is következtethetünk, hogy a termőföld egyre nagyobb része kerül az építkezéseken újrahasznosításra, így nem szerepel a nyilvántartásban. Ennek oka, hogy amennyiben a kitermelés helyén fel tudják használni, a földet nem hulladékként fogják kezelni, így a bejelentett hulladékkezelési adatok között sem jelenik meg.
A főváros viszi a prímet hulladékban
A bejelentett és dokumentált mennyiségeket nézve jócskán eltérő nagyságrendekkel találkozhatunk országosan. Az egyes régiók között nem meglepő, hogy a közép-magyarországi térségben regisztrálták a legtöbb földet és követ az építésből, vagy bontásból származó hulladékok közül. 2016-ban közel 900 ezer tonna ennek a mennyisége, amely az egész ország kitermelt földjének a felét teszi ki.
És most nézzük, mi is történik a gyakorlatban
Bármilyen építkezésről is legyen szó, a gépi földmunka, az alapozás és a tereprendezés az alapvető munkafolyamatok közé tartozik, amelyek során a kitermelt talajjal valamit kezdeniük kell az építtetőknek. Két különböző eset állhat fent, az egyik, hogy az építési tevékenység helyén kerül felhasználásra, a másik esetben kikerül innen és a kezelést követően válik termékké a hasznosított föld. A felhasználás mértéke rendkívül eltérő lehet, attól függően, hogy mennyire szennyezett a talaj és milyen lehetőségek adottak a környéken.
A hasznosítás egyik lehetséges módja a feltöltés. Vannak olyan típusú fejlesztések, amik nagy mennyiségben tudják felhasználni a föld és kő hulladéktípust, például gátak, töltések, vagy autópályák építésénél. Amennyiben az adott régióban van ilyen nagyobb volumenű építkezés, jelentősen megnőhet a kitermelt talaj hasznosításának lehetőse.
A törvénykezésben igyekeznek a minél magasabb arányú hasznosítást bátorítani, a bontási-építési hulladékok esetében azonban sokszor nem valódi hasznosításokat dokumentálnak, hanem ezzel próbálják elkerülni a lerakás magas díjait. Hallani olyan esetekről is, ahol egyszerűen a ténylegesnél jóval kevesebb mennyiség után fizetik ki ezt a díjat.
Megnéztük néhány hulladékkezelő telep árait az országban, hogy milyen lerakási díjakkal dolgoznak, ha föld elhelyezéséről van szó. (Több helyen a föld típusa alapján is eltérő árazást gyakorolnak, például termőföld, töltőföld, stb.) Egy-egy konkrét példát kiragadva, Székesfehérváron és Győr környékén például 1600, illetve 700 forintba kerül egy köbméter termőföld elhelyezése, ez azonban csupán a lerakás díja, a szállítási költséget nem tartalmazza. Szegeden például 3200 forintba kerül szállítással együtt egy köbméter föld lerakása, míg a fővárosban 5-6 ezer forintos árakkal találkozhatunk.
A magas lerakási költségek akár elegendő ösztönzők lehetnek a fejlesztők számára, hogy minél nagyobb mennyiségben hasznosítsák újra az építkezések során keletkezett hulladékokat, főleg ha több párhuzamosan épülő projekten is dolgoznak. Ugyanakkor a magas díjak nem teszik érdekeltté az építkezőket, hogy a valódi hasznosításokat dokumentálják.
Az ingatlanpiac szárnyalása 2017-ben is folytatódott, de a gyors felívelés újfajta kockázatokat is hozott. Az építőipari kapacitással és a munkabérekkel kapcsolatos problémák miatt a projektek folyamatosan drágulnak, ami gyakran a fejlesztőket is újratervezésre kényszeríti. Ez azonban nem szab gátat a beruházásoknak, a következő években több tízezer új építésű lakás, félmillió négyzetméternél is több modern irodaterület, ezret meghaladó 4 és 5 csillagos szállodai szoba, logisztikai csarnokok és hatalmas új székházak - Telekom, MOL, OTP - készülhetnek el. Az 50 legbefolyásosabb ingatlanpiaci szereplő között most is jelen vannak a legnagyobb cégek képviselői, az ismert nevek mellé azonban egyre több új versenytárs zárkózik fel.
A legfrissebb számot keresd a Portfolio Könyvesboltban vagy a nagyobb újságárusoknál!