Gondolta-e, hogy ennyiféle belső ellenőrt alkalmaznak a cégek? (x)
Portfolio
A vállalatok működésében egyre fontosabb szerepet töltenek be a kontrollt végző munkatársak. Hazánkban a függetlenített belső ellenőrzésnek régi hagyománya van, a mai kor internal audit intézménye pedig messze meghaladta az egykori szocialista nagyvállalati belső ellenőrzést is. Mára olyan új ellenőrző illetve kontrolláló munkakörök is elterjedtek, mint például a kockázatkezelői munkakör, a szabályszerű működést vizsgáló compliance manager, a belső visszaéléseket feltáró fraud manager, vagy a csalásokat a könyvelésben kutató forensic accountant. Nagyobb vállalatoknál alkalmaznak pénzmosás elleni specialistát (anti money laundering specialist), adatbányászati munkatársat (data analyst), és belső adózási szakértőt (internal tax advisor). Ne feledkezzünk meg továbbá a már hagyományosnak számító controlleri, biztonsági és minőségbiztosítási auditori munkatársak tevékenységéről sem a vállalatoknál.
A Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezete 2016. május 19-20-ára nemzetközi belső ellenőri konferenciát szervez, amely önálló Governance szekciót kap. Az érdeklődő vállalatvezetők megismerhetik a védelmi vonalak 3 lépcsős modelljét (The three lines of defense modell) és diskurzust folytathatnak a vállalati kontrollrendszerek időszerű kérdéseiről. További információ és jegyvásárlás: www.ceekonferencia2016.iia.hu
Gondolnánk, hogy csak tőzsdei cégek és pénzügyi vállalkozások alkalmaznak ennyi féle munkatársat, de valójában ma már minden multinacionális nagyvállalat illetve feltörekvő középvállalkozás kiépíti és működteti a belső védelmi vonalak rendszerét a szervezetén belül. Ennek célja, hogy a csalások, a pazarlás, a nem megfelelő vagyonvédelem, a működési és befektetési kockázatok, a nem hatékony folyamatok, valamint a szabálytalanságok és a beszámolókban kimutatott tévedések lehetőleg azonnal kiderüljenek és erre a vállalatokon belül a szükséges intézkedéseket azonnal megtegyék.
Az ENRON, Lehman Brothers, Volkswagen botrányok, valamint hazánkban a takarékszövetkezeti csődök, a Kulcsár ügy, a Questor botrány és a média által bemutatott különféle korrupciós esetek hatására a társadalom is egyre érzékenyebb e területen és elvárja a vállalatoktól a felelősségvállalást és az etikus működést, valamint azt, hogy működésükkel ne veszélyeztessék a befektetők, a kisrészvényesek érdekeit, illetve a helyi környezetet sem. A Vörösiszap-katasztrófa, a paprikahamisítás, a törökbálinti pirotechnikai raktárban történt halálos tűzeset pedig rávilágítottak arra, hogy a vállalkozások nem pusztán könyvelési vagy pénzügyi csalásokkal tudnak kárt okozni, és nem kizárólagosan politikai kötődésű károkozásról van szó, hanem működésük, alaptevékenységük is vezethet olyan negatív következményekhez, amelyek a tulajdonosoknak, munkavállalóknak, könyvvizsgálóknak, helyi érdekelteknek is egyaránt előnytelenek.
Ma már tehát a felelős és hosszútávon tervező vállalkozások komplex ellenőrzési és integrált kontrollrendszerrel igyekeznek feltárni és minimalizálni milyen olyan kockázatot, mely a vállalkozás jövőjét, működését, stratégiáját veszélyeztetik. Ez a menedzsment, a vezetés érdeke és felelőssége. Ennek érdekében úgynevezett kontroll mixet alkalmaznak, azaz fizikai és automatizált, utólagos és megelőző kontrollokat egyszerre használnak, bevezetik a "több szem elvét", alkalmazzák a vezetésen belüli többszintű jóváhagyási protokollokat, és korszerű szoftveres adatbányászati eszközökkel biztosítják a komplex kontrollrendszer működését, ezáltal a menedzsment munkáját, illetve a döntéshozatalt.
Mindezen vállalati kontrollok jól illeszkednek a felelős vállalatirányítás eszményébe, ill. a jó kormányzás filozófiájába is. Éppen ezért a vállalati "Governance" egyre inkább felértékelődik. Nem véletlen, hogy a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezete által szervezett nemzetközi belső ellenőri konferencia is önálló Governance szekciót kap. A 2016. május 19-20-i rendezvényen belül az érdeklődő vállalatvezetők megismerhetik a védelmi vonalak 3 lépcsős modelljét (The three lines of defense modell) és diskurzust folytathatnak a vállalati kontrollrendszerek időszerű kérdéseiről. A szekció meghívott díszvendégei a téma neves szakértői. Többek között előad Dr. Flemming Ruud professzor is, aki a St. Galleni Egyetem Számvitel, Controlling és Audit intézetének igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára, emellett vendégprofesszor a Torontói és az Oslói Egyetemen. Előadásában a 2013-as COSO keretrendszerbeli változásokat mutatja be, ill. részletesen ismerteti a védelmi vonalak modelljét is.
Milicz Ákos doktorjelölt, Budapesti Corvinus Egyetem