Sokak számára vonzóbbá válhat a pénztári takarékoskodás és így az öngondoskodás felé vezető út a járulékcsökkentésnek köszönhetően. A munkáltatók ugyanis az ideinél kedvezőbb adózás mellett, közel 44 százalék helyett alig több mint 40 százalékos adóteherrel járulhatnak hozzá a dolgozók megtakarításához. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerint ez egy lényeges lépés a pénztárak szempontjából - többek között erről beszélt a Portfólió.hu-nak Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke. Azt is elárulta, hogy van egy javaslatuk, amelynek bevezetése esetén a jövőben még népszerűbbé válhatnak a pénztári megoldások.
Jó hírt kaptak a pénztártagok a napokban. A munkáltatók a korábbinál olcsóbban támogathatják a dolgozóik önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarításait. Miről is van szó pontosan? Örömteli változás jön 2018-tól. Egy új jogszabály szerint ugyanis a béren kívüli juttatások, köztük a pénztári megoldásokhoz nyújtott munkáltatói támogatások, adókulcsa 40,71 százalékra mérséklődik az idei közel 44 százalékos szintről. Az alacsonyabb adóterhelés miatt pedig az eddiginél jobban megéri a munkáltatók számára, ha hozzájárulnak dolgozóik önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarításához. Az idén bevezetett közel 44 százalékos kulcs miatt a munkáltatók visszafogták ezeket a támogatásokat. Az látható volt az idei adatokból, hogy például az egészségpénztáraknál drasztikusan, 39 százalékkal csökkentek a munkáltatói támogatások.
Akkor megfordulhat az idei kedvezőtlen trend? A 2018-tól életbe lépő adócsökkentés mindenképp kedvező lépés ezen a téren. Készített az ÖPOSZ egy felmérést a munkáltatók megkérdezésével, amely arra az eredményre jutott, hogy a munkáltatók 30 százalékánál fontos ez a szempont, sokan veszik figyelembe az adózási szempontokat juttatási rendszerük kialakításakor. Beszédes az az eredmény is, mely szerint a pénztárakkal kapcsolatban álló munkaadók többsége szinten tartja, sőt sok esetben még közvetlenül is növeli jövőre az öngondoskodás támogatását. Már a szinten tartás is azt jelentheti ugyanis, hogy például egy bruttó keretből adott kiegészítés után több kerül a pénztártag megtakarításába. Egy átlagos cafetériakeretnél akár többezer forintról lehet szó, ami figyelemreméltó. Emiatt is nagyon bizakodó vagyok, nem számítok további visszaesésre. Ráadásul a pénztári megtakarításokhoz adható hozzájárulásnak más szempontból, a sok ágazatban kialakult súlyos munkaerőhiány miatt is kiemelkedő jelentősége, megtartó ereje van.
Pontosabban? Az említett kutatásunk rávilágított arra, hogy a béren kívüli juttatások, ezen belül például a pénztári megoldásokhoz adható támogatások, a munkatársak toborzásában és megtartásában is nagy szerepet játszanak. A munkáltatók 61 százaléka mondta azt, hogy a béren kívüli juttatásoknak szerepe van mindkettőben. Ráadásul a nagyobb cégeknél, köztük multinacionális vállalatoknál 74 százalékos volt azoknak az aránya, akik a béren kívüli juttatásoknak munkahely-megtartó szerepet tulajdonítanak. A munkaerőhiány kezelése tehát kapcsolódik a béren kívüli juttatások kérdéséhez, melyek közül például a pénztári megoldások kiválóan hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a dolgozókat ne tudják elcsábítani más vállalatok.
Bár az adócsökkentés kedvező változás, az ÖPOSZ készített egy javaslatot, amely alapjaiban változtathatja meg az öngondoskodási piacot és a mostaninál sokkal több ember számára tehetné vonzóvá az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítások lehetőségét. Mit tartalmaz pontosan ez a javaslat, és hogy áll a helyzet? Az ÖPOSZ korábban is és most is hangsúlyozza, hogy az öngondoskodás, az egészségmegőrzés és a biztos anyagi alapokon nyugvó időskor három szereplő, a munkáltatók, az állam és a munkavállalók közös felelőssége. Ennek fényében készítettük el a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel a javaslatunkat, amely egy most is meglevő kedvezmény kiterjesztése révén fontos változást hozhat, amennyiben a döntéshozók elfogadják. Arról van szó, hogy a jelenlegi kedvezmények módosításával a munkáltatói pénztári juttatás után is adókedvezményben részesülnének a munkavállalók, ha a munkáltatótól kapott juttatás mellett egyéni befizetést vállalva maguk is takarékoskodnak. Ez a kedvezmény a cafetérián belül, vagy azon kívül is érvényesíthető lenne. Fontos, hogy bár a javaslat átalakítaná a jelenlegi rendszert, de a mostani, egyéni befizetésekre járó 20 százalékos, évi maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítés természetesen továbbra is megmaradna. Megkérdeztük a kutatásunk keretében a munkáltatókat, hogy mit szólnának ehhez a megoldáshoz és a végeredmény itt is beszédes lett. A munkáltatók közel 60 százaléka örülne és szívesen bevezetné ezt a konstrukciót. A munkáltatók többsége tehát nyitott erre a javaslatra, az ÖPOSZ-nál pedig abban bízunk, hogy a pénzügyi tudatosságot fejlesztő és ösztönző kormányzati stratégiában szerepelni fog ez a megoldás. Ha pedig életbe lépne ez a rendszer, akkor több millió munkavállaló léphet a pénztári takarékoskodás útjára, még azok is, akik egyelőre anyagi okokból ezt esetleg nem tették meg.