Portfolio Agrárszektor Konferencia 2025

Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Most 64.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián Siófokon, december 3-4 között.

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.

Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a kistermeloikedvezmeny@portfolio.hu címre.

A levél tárgya: Portfolio Agrárszektor 2025 - kistermelői jelentkezés

Az adatlapot ide kattintva éri el.

A tombola fődíja az Axiál Kft. felajánlásából egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD. Valamint az ABZ Drone Kft. felajánlásából két darab mezőgazdasági és ipari drónpilóta képzés nyerhető, amellyel nemzetközileg elismert drónpilóta jogosítvány szerezhető. 
A tombola nyereményeinek listája folyamatosan bővül.

A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Idei díjkategóriák:

Év női agrárvállalkozója díj, Év fiatal agrárszakembere díj, Év kertészete díj, Év állattenyésztője díj, Év növénytermelője díj, Fenntartható mezőgazdaságért díj, Év agrárinnovációja díj, Év élelmiszeripari vállalkozása díj,  Év agrárberuházása díj, Portfolio Agrárgazdaságért díj.

A Portfolio Csoport az idén alapította, és első ízben hirdeti meg az Év élelmiszeripari vállalkozása díjat, amellyel azokat a hazai iparági szereplőket kívánja jutalmazni, amelyek példamutató üzleti/gazdálkodási eredményeket érnek el, piaci és üzletfejlesztési stratégiájuk mintául szolgálhat a magyar élelmiszergazdaság számára és társadalmi felelősségvállalásukkal is élenjáró szerepet töltenek be.

A Portfolio Agrárgazdaságért díjat életmű jellegű díjként adományozzuk az ágazért végzett, életpályán átívelő magas színvonalú szakmai tevékenységért, míg a többi díj az idei kiemelkedő ágazati szakmai teljesítmények elismeréséül szolgál. 

A díjakat rangos szakmai zsűri ítéli oda. A zsűri tagjai: Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója, Kerezsi Miklós, a Hodler Capital igazgatóságának elnöke, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója, Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója és Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa.

A részvételi díj nem tartalmazza a december 2-i szakmai program regisztrációs díját, illetve az aznapi vacsorát.

A december 2-i programokra a jelentkezés második oldalán tudnak regisztrálni.

A december 2-i program nem sajtónyilvános.

A beszélgetés középpontjában Szabadfi Szabolcs-Szabi a Pék áll, aki az ország legismertebb pékmestereként a természetes alapanyagok, a kovászolás és a minőségi kenyérkultúra elkötelezett nagykövete. Tapasztalataival és őszinte stílusával segít megérteni, miért a prémium búza a jó kenyér alapja, hogyan változik a fogyasztói szokás Magyarországon, illetve miként kapcsolódik össze az agrárium, a malomipar és a kézműves pékmunka egy közös cél érdekében és hogyan tud a hazai búza, a magyar liszt és a magyar pékmunka együtt európai szinten ismét versenyképes lenni. A beszélgetést gasztronómiai élmény is kíséri: Szabi a Pék a frissen készült kézműves termékeiből ad kóstolót a jelenlévőknek, hogy ne csak hallják, hanem meg is ízlelhessék, mit jelent a prémium minőség a gyakorlatban.

Mennyire nehéz ma minőségi alapanyagot beszerezni, és mennyit számít a gabona minősége?

Milyen ma a kapcsolatot a föld és a kenyér között, és mennyire lehet ma még érezni, honnan jön az alapanyag?

A kenyérkultúra mennyire változott meg az elmúlt években? A fogyasztó valóban felismeri-e a prémium termékek értékét?

Igaz-e, hogy a tészta is tud „hisztis” lenni?

Melyik kenyér a közönségkedvenc? A kenyér illata vagy az íze csábítja el jobban az embereket?

A malmok és a pékek közötti kapcsolatban mennyire érzékelhető, hogy a prémium minőség iránti igény nő?

Melyik péktermék mutatja meg leginkább, ha az alapanyag igazán jó - a kenyér, a croissant, a pizza, vagy valami más?

Mi a Karintia Kft.-vel kötött szakmai együttműködés célja, mit jelent a prémium nagykövet szerepkör?

Az egyik legnagyobb probléma a hazai élelmiszergazdaságban, hogy lassan halad a mára megkerülhetetlenné és elengedhetetlenné vált generációváltás. Miközben a kormány a jogszabályi környezet megteremtésével igyekszik könnyíteni és gyorsítani a folyamatokat, kevés az olyan jó példa, amely mintául és eligazodásul szolgálhat a sok szegmensből álló és meglehetősen bonyolult átadás-átvételi folyamatokban. A szekció a hazai baromfiszektorban vezető szerepet betöltő kisvárdai-nyírkércsi Master Good csoport és a debreceni Tranzit Csoport tapasztalatai alapján mutatja be, miként lehet eredményesen és sikeresen végrehajtani a generációváltást egy-egy élelmiszergazdasági vállalatcsoportnál.

Mely területeken okoz súlyos gondokat a lassú generációváltás a hazai agráriumban?

Milyen feltételeket teremt a generációváltás szempontjából a mai jogszabályi környezet?

Hogyan lehet előkészíteni és végrehajtani az átadás-átvételi folyamatokat egy élelmiszergazdasági vállalatnál?

Melyek ma a gazdaságátadás legnagyobb buktatói, és a sikeres generációváltás milyen előnyökkel járhat egy agrárgazdasági társaságnál?

Melyek azok a legfontosabb gazdasági, működési, vezetési-irányítási és érzelmi tényezők, amelyeket figyelembe kell venni a gazdaságátadási folyamatok lebonyolításakor?

Hatalmas hazai tudományos és nemzeti sikernek lehettünk tanúi a nyáron, mivel Kapu Tibor kutatóűrhajós személyében ismét magyar asztronauta járt a világűrben. Agrárszempontból a küldetésnek különös jelentőséget ad, hogy a misszió több olyan kísérletet is elvégzett, amelyek a mezőgazdasághoz köthetők. A szekció bemutatja, hogy agrárgazdasági megközelítésben mi volt a jelentősége a mostani űrkutatási programnak, és az elvégzett űrnövénykísérletek milyen tapasztalatokat és eredményeket hoztak. Emellett szó lesz arról is, hogy Magyarországon milyen agrárgazdasági űrkutatási projektek folynak, és ezeknek mi lehet a jelentőségük a jövő agráriumára nézve.

Melyek voltak a Kapu Tibor részvételével zajlott Axiom-4 űrmisszió legfontosabb céljai?

Milyen növényekkel végeztek kísérleteket a nemzetközi űrállomáson?

Milyen eredményeket és tapasztalatokat hoztak a misszió űrnövénykísérletei?

Agrárgazdasági szempontból milyen űrkutatási programok folynak Magyarországon?

A jövő agráriuma szempontjából mi a jelentőségük a különböző űrkutatási projekteknek?

Hogyan változnak Magyarországon a politikai erőviszonyok, és a jövő évi országgyűlési választásoknak milyen jelentősége lehet az agrárgazdaság szempontjából? – ezeket a fő kérdéseket járja körbe a szekció, amely neves szakértők részvételével elemzi szakmai megközelítésben a politikai helyzetet. Szó lesz arról, hogyan jelenik meg az agrárium a politikai palettán, e szempontból milyen változásokat idézhetnek elő a 2026-os parlamenti választások, illetve az országgyűlési referendum kapcsán milyen szerepet tölthetnek be a vidéki térségek. A szakértők értékelik a különböző közvéleménykutatási felmérések eredményeit, illetve azokat a tényezőket és módszertani elemeket, amelyek alapvetően meghatározzák az egyes kutatások végkövetkeztetéseit.

Hogyan változnak a jövő évi parlamenti választások közeledtével a hazai politikai erőviszonyok?

Milyen módon jelenik meg az agrárium és a vidék képviselete a politikai közéletben?

Milyen jelentősége lehet a 2026-os országgyűlési választásoknak az agrárgazdaság szempontjából?

Mit mutatnak a politikai erőviszonyokról a közvéleménykutatási felmérések?

Melyek azok a legfontosabb módszertani kérdések, amelyek meghatározzák a közvéleménykutatások eredményeit?

Hatalmas változások zajlanak a világ kereskedelempolitikai rendszereiben, és ezek az Európai Unió agrárgazdaságát is alapvetően érintik. Donald Trump amerikai elnök vámháborújának ma még kiszámíthatatlan hatásai lehetnek, és jelentősen hathatnak az agrárszektorra az EU által kötött szabadkereskedelmi egyezmények – mindenekelőtt a Mercosur-országokkal kötött megállapodás - is. A szekció azt veszi górcső alá, hogy a kereskedelempolitikai változások rövid és hosszú távon miként befolyásolhatják az uniós agrárium, ezen belül a magyar termelők és élelmiszeripari vállalkozások helyzetét. Emellett a beszélgetés kitér arra is, melyek a legújabb fejlemények és ütemtervek az elhatározott ukrán uniós csatlakozási folyamatban, és arra is, hogy a szomszédos ország belépése milyen veszélyeket, illetve esetleges előnyöket hordozhatna a magyar agrárgazdaságra nézve.

Hogyan hatnak az uniós agrárgazdaságra a világban végbemenő nagy kereskedelempolitikai változások?

Rövid és hosszú távon milyen piaci átrendeződésekre számíthatnak a hazai agrárium szereplői, és ez miként befolyásolhatja gazdálkodásukat?

Mi lehet a közvetett és közvetlen agrárgazdasági következménye az amerikai vámháborúnak, és hogyan értékelhető az USA-EU vámmegállapodás?

Milyen kockázatokat hordoznak agrárszempontból az unió által kötött/preferált szabadkereskedelmi egyezmények, különösen a Mercosur-megállapodás?

Hol tart ma Ukrajna uniós csatlakozási folyamata, és várhatók-e érdemi lépések a következő időszakban?

Milyen veszélyeket, illetve esetleges előnyöket jelenthet a magyar agrárium számára az ukrán uniós csatlakozás?

Sokkhatásként érte az agrárium szereplőit az idén kirobbant száj- és körömfájás járvány, amely ismét felhívta a figyelmet a hazai agrárgazdaságot, illetve az állattenyésztést fenyegető állategészségügyi vészhelyzetekre. A szekció arra fókuszál, milyen tapasztalatok és tanulságok vonhatók le az év eleji járványból, és mit kell tenniük az ágazati szereplőknek a járványveszélyes helyzetek – így például a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis vagy a kiskérődzők pestisének - megelőzés érdekében. A szekció másik nagy témaként értékeli a makrogazdasági helyzetet és prognózist ad a következő időszakban várható folyamatokról. A beszélgetésben szó lesz az agrárhitelezés aktualitásairól, illetve az ágazatot érintő kedvezményes hitelkondíciókról és hitelprogramokról is.

Hogyan jutott be a száj- és körömfájást okozó vírus a hazai állattartó telepekre?

Mire számíthatnak az állattartók a veszélyes állatbetegségek további terjedésével kapcsolatban?

Milyen újabb hatósági intézkedések várhatók a járványveszélyes helyzetek megelőzése érdekében?

Hogyan alakulhat 2026-ban és hosszabb távon a hazai makrogazdasági környezet?

Miként változhatnak az agrárfinanszírozás feltételei és az agrárgazdaság hitelhez jutási lehetőségei/kondíciói?

Milyen újabb kedvezményes hitelprogramokra számíthatnak az ágazati szereplők?

Hogyan alakíthatják a takarmányárakat a szántóföldi növények idei betakarítási eredményei, illetve a legfontosabb takarmányösszetevők keresleti-kínálati viszonyai és minőségi jellemzőit? – erre adhat válaszokat a szekció, amely a meghatározó hazai takarmányipari cégek vezetőinek részvételével elemzi az iparágat befolyásoló folyamatokat. A szakértők kitérnek arra, hogy az állattenyésztési termékpályákat érő állategészségügyi, piaci és egyéb események miként hatnak a takarmánygyártásra, illetve milyen megoldásokkal javíthatják takarmányfelhasználásuk hatékonyságát az állattartók. Ennek kapcsán a szekció bemutatja azokat a legújabb takarmányozási termékeket és technológiákat is, amelyek alapvetően hozzájárulhatnak az állattenyésztés eredményességének javításához.

Hogyan befolyásolhatják a takarmányárakat a szántóföldi növények idei hazai, regionális és világpiaci betakarítási eredményei?

A különböző takarmánykomponensek keresleti-kínálati viszonyai miként hathatnak a belföldi takarmányárakra?

Beszerezhetők-e hazai és a nemzetközi piacról a minőségi takarmány-alapanyagok?

Milyen megoldásokkal javíthatják takarmány-felhasználásuk hatékonyságát az állattartó gazdaságok?

Melyek a takarmányozás legújabb termék- és technológiai fejlesztései?

Milyen új lehetőségeket teremthet az agráriumban a mesterséges intelligencia, és az MI alkalmazásának vannak-e különös kockázatai és veszélyei? – ez lesz az egyik fő témája a szekciónak, amely részletesen bemutatja az MI-alapú agrárgazdasági megoldásokat. Ezzel összefüggésben a szekció foglalkozik a precíziós gazdálkodáshoz, a digitalizációhoz, a robotikához és az automatizáláshoz köthető legfrissebb modernizációs technikai és technológiai fejlesztésekkel és termékekkel, és bemutatja ezek felhasználási előnyeit a mezőgazdasági üzemekben. Szó lesz arról, várhatók-e gépvásárlásokat könnyítő pályázatos és egyéb támogatási pályázatok és programok, illetve lesznek-e újabb kedvező hitel- és lízingkonstrukciók, és arról is, hogy az utóbbi időszak mélyrepülése után mi várható a mezőgazdasági géppiacon és alkatrész-kereskedelemben.

Milyen szerepet tölthet be a mesterséges intelligencia a mezőgazdasági üzemekben?

Az MI alkalmazásának vannak-e jelentős kockázatai és veszélyei?

Melyek a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció legújabb fejlesztési eredményei és termékei?

Hogyan alkalmazhatják gazdaságaikban a robotizációs megoldásokat a mezőgazdasági termelők?

Lesznek-e pályázatos támogatási lehetőségek a mezőgazdasági gépvásárlásokhoz?

Az utóbbi időszak mélyrepülése után milyen irányt vehet a hazai mezőgazdasági géppiac?

A szekció rendhagyó, meghívásos, illetve limitált részvételt biztosító exkluzív kerekasztal-beszélgetéssel kezdődik, amely arra vállalkozik, hogy őszintén, kendőzetlenül tárja fel a magyar agrárgazdaság jelenlegi problémáit, illetve bemutassa a szektor előtt álló megkerülhetetlen feladatokat és kiaknázatlan lehetőségeket. A panelbeszélgetés hiánypótlónak számít olyan értelemben, hogy lobbiérdekektől mentes, reális képet igyekszik nyújtani az agrárium jelenlegi helyzetéről és jövőbeni kilátásairól. A szekció másik izgalmas kerekasztal-beszélgetése azokat a kihívásokat tűzi napirendre, amelyek a növényvédelmet jellemzik. A szakértők azokat az innovatív és fenntartható korszerű megoldásokat veszik sorra, amelyek válaszokat adhatnak az éghajlati, a szabályozási és a gazdasági változások miatt sokasodó növényegészségügyi/növényvédelmi kérdésekre.

Milyen valós kép rajzolható meg a magyar agráriumról, ha a szektort lobbiérdekektől mentesen vizsgáljuk?

Milyen helyzetben vannak ma a hazai termelők és élelmiszerfeldolgozók, és hosszabb távon kik maradhatnak talpon az agrárpiacon?

A jövő szempontjából melyek a legnagyobb veszélyforrások az agráriumra nézve, és ki lehet-e védeni a növekvő kockázatokat?

Milyen kiaknázatlan lehetőségek állnak az ágazati szereplők előtt, és hogyan lehetne profitálni a kínálkozó piaci/gazdasági esélyekből?

Mely agrárgazdasági ágazatok lehetnek perspektivikusak Magyarországon, és melyek nem?

Melyek ma a fenntartható növényvédelem legnagyobb kihívásai?

Hogyan lehet védekezni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, illetve az új növénykárosítók ellen?

Miként lehet kiváltani a hagyományos növényvédő szereket a fenntarthatóság érdekében, és milyen további szabályozási változások/szerkivonások várhatók az Európai Unióban?

Sorra születtek az utóbbi időszakban a támogatási döntések a hazai élelmiszeripar számára kiírt agrár- és vidékfejlesztési pályázatokon, így a sikeres beruházási tervek megvalósítási fázisba léptek. A szekció áttekinti a pályázatok kivitelezésével, a támogatáskifizetésekkel és az ellenőrzésekkel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, illetve az iparág fejlesztését és támogatását célzó további elképzeléseket. A kereskedelmet érintő témák kapcsán szó lesz arról, milyen hatást gyakorol az élelmiszeriparra és -kereskedelemre az árrésstop, illetve hogyan változnak a kereskedelmi láncok iparággal szemben támasztott beszállítói elvárásai és követelményei. A szekció másik nagy témaként azt részletezi, hogy az élelmiszergazdasági vállalkozások milyen hatékony csomagolási megoldásokat alkalmazhatnak, melyek a fenntartható élelmiszercsomagolási termékfejlesztések legfontosabb eredményei, illetve milyen aktualitások jellemzik az élelmiszercsomagoláshoz kötődő szabályozási környezetet.

Milyen döntések születtek az élelmiszeripar számára meghirdetett agrár- és vidékfejlesztési pályázatokon?

Mire kell figyelni a pályázatok megvalósítása során, melyek a támogatáskifizetések és ellenőrzések fő kritériumai?

Számíthatnak-e további fejlesztési forrásokra az élelmiszeripari vállalkozások?

Miként hat az iparágra és a kereskedelemre az árrésstop?

Hogyan változnak a beszállító élelmiszeripari vállalkozásokkal szemben támasztott kereskedelmi követelmények?

Melyek a leghatékonyabb csomagolási megoldások az élelmiszerpiacon?

Mi jellemzi a fenntartható és innovatív csomagolási termékfejlesztéseket?

Melyek az élelmiszercsomagolást érintő jogszabályi környezet legfontosabb aktualitásai?

Létkérdéssé vált mára a hazai kertészetekben, hogy alkalmazkodjanak az éghajlatváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülményekhez. A szekció értékeli a zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalkozó termékpályák helyzetét, és összefoglalja azokat a lépéseket, amelyekkel csökkenthetők vagy kivédhetők az időjárási kockázatok. Ennek kapcsán a szekció foglalkozik a kertészetek számára megjelent pályázatos lehetőségekkel, a megvalósítható fejlesztésekkel és a várható támogatási kifizetésekkel. A szakértők elemzik az egyes termékpályák piaci és értékesítési pozícióit és a zöldség-gyümölcs feldolgozás fejlesztésében rejlő további lehetőségeket, illetve kitérnek arra is, hogy a munkaerőpiaci szigorítások miként hatnak a külföldi munkavállalók alkalmazására és az egyszerűsített foglalkoztatásra a kertészetekben.

Hogyan alkalmazkodhatnak a kertészetek az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülményekhez?

Miként lehet csökkenteni az időjárási kockázatokat a zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalkozó termékpályákon?

Hogyan valósíthatók meg az agrár- és vidékfejlesztési pályázatokon nyertes fejlesztések?

Milyen támogatásokat használhat fel az ágazat, és hogyan alakulnak a támogatási kifizetések?

Milyen keresleti-kínálati tendenciák érvényesülnek a hazai zöldség-gyümölcs piacon?

Melyek lehetnek a zöldség-gyümölcs feldolgozás fő fejlesztési irányai?

Hogyan hatnak a munkaügyi szabályozási szigorítások a külföldi munkaerő alkalmazására és az egyszerűsített foglalkoztatásra a kertészetekben?

Az állategészségügyi kockázatok ellenére viszonylag kiegyensúlyozott ár- és költségviszonyok jellemezték idén a meghatározó állattenyésztési ágazatokat, de kérdés, miként alakulhat a jövedelmezőség a következő időszakban. Emellett az is fontos tényező, hogyan valósulhatnak meg a vidékfejlesztési pályázatokon nyertes fejlesztési elképzelések, illetve mikor és milyen támogatásokat használhatnak fel az állattartó gazdaságok 2026-ban. A szekció áttekinti a fő állattenyésztési ágazatok piaci és jövedelmezőségi kilátásait, beruházási lehetőségeit és a legújabb tenyésztési és állatgenetikai eredményeket, illetve – a III. Portfolio Tejgazdasági Fórum keretében – részletesen elemzi a hazai tejszektor legnagyobb kihívásait a következő időszakban.

Milyen ár- és költségviszonyok jellemezhetik a meghatározó hazai állattenyésztési ágazatokat a következő időszakban?

Milyen támogatásokra számíthatnak az állattartók 2026-ban?

Hogyan valósulhatnak meg a vidékfejlesztési pályázatokon nyertes állattenyésztési fejlesztések?

Mely tényezők befolyásolhatják a felvásárlási árakat az állattenyésztési szektorban, és milyen piaci és kereskedelmi trendek várhatók?

Melyek azok a hazai és nemzetközi tényezők, amelyekre leginkább figyelni kell a tejágazati stabilitás szempontjából?

Milyen kockázatokkal és veszélyforrásokkal kell számolniuk a hazai tejtermelőknek és tejfeldolgozóknak a következő időszakban?

Az elmúlt években az agráriumban használatos drónok és a kapcsolódó szabályozási intézkedések gyökeresen formálták át a magyar agráriumot. Az akkreditált képzések, a gazdálkodói tapasztalatok és a hazai fejlesztések ma már egy kiforrottabb rendszert alkotnak. Az idei évben azonban új dimenzió is belépett: a fejlett algoritmusok és intelligens megoldások egyre inkább meghatározzák a drónok hatékonyságát, adatelemzési és döntéstámogató képességeit. A szekcióban áttekintjük az aktuális hazai tapasztalatokat, a szabályozási változásokat és a drónok agrárgazdasági használatának jelenlegi előnyeit, valamint a jövő lehetőségeit.

Melyek a 2025-ös év tapasztalatai a drónok felhasználása terén?

Milyen drónfelhasználási módokat említhetünk a permetezésen kívül?

A drón lehet a fertőtlenítés új eszköze?

Milyen új előírások könnyíthetik a permetező drónok alkalmazását a következő években?

Hogyan befolyásolja a költséghatékonyságot és a jövedelmezőséget a drónhasználat , az adat és az információ integrációja?

Milyen előnyöket kínálhat a precíziós drónos növényvédelem?

Milyen új dróntípusok, szoftverek és fejlesztési irányok jelennek meg a piacon?

A gazdálkodói gyakorlatban mely tevékenységekben hozhat áttörést a drónok használata?

Melyek a drónhasználat legérdekesebb területei?

Differenciált kijuttatás, folt permetezés: mit takarnak ezek a fogalmak?

Hogyan javíthatják energiafelhasználásuk hatékonyságát az agrárgazdasági vállalkozások, és ehhez milyen támogatásokat és fejlesztési lehetőségeket használhatnak fel? – ez lesz az egyik kiemelt témája a szekciónak, amely a hagyományos energiahordozók és a fenntartható zöldenergiaforrások agráriumot (is) érintő kérdéseire egyaránt kitér. A beszélgetésben szó lesz a fosszilis energiahordozók beszerzését övező piaci bizonytalanságról és a várható ártendenciákról, illetve arról, hogy a hagyományos energiaforrásokat miként válthatják ki alternatív megoldásokkal az agrárpiaci szereplők. A szekció másik kerekasztal-beszélgetése azt veszi górcső alá, hogy vetőmagfelhasználásukban mire kell figyelniük a gazdálkodóknak, és hogyan tompíthatják az egyre szélsőségesebbé váló időjárás – így a durva aszályos periódusok – kedvezőtlen hatásait. Ennek kapcsán a szakértők bemutatják az új nemesítési irányokat, a jövőre várható fajtakínálatot és a vetés eredményességét növelő hatékony agrotechnikai megoldásokat is.

Milyen támogatásokkal és fejlesztési lehetőségekkel javíthatják energiafelhasználásuk hatékonyságát az agrárpiaci szereplők?

Marad-e a bizonytalanság a hagyományos energiahordozók piacán, és milyen ártendenciákra lehet számítani 2026-ban?

Milyen alternatív energiaforrásokkal válthatják ki a hagyományos energiahordozókat az agrárgazdasági vállalkozások, és ehhez milyen beruházásokat kell végrehajtaniuk?

Vetőmagválasztásukkor hogyan védekezhetnek a szélsőséges időjárás – a durva aszályos időszakok – ellen a mezőgazdasági termelők?

A klímaváltozás miként befolyásolja a vetőmagnemesítési irányokat és a fajtakínálatot?

Milyen agrotechnikai megoldásokkal fokozhatják a szántóföldi vetések hatékonyságát a gazdálkodók?

Az élelmiszergazdasági vállalkozások értékesítési esélyeivel foglalkozik a szekció, amely a kül- és belföldi piaci lehetőségeket, illetve azok változását egyaránt bemutatja. Az első kerekasztal értékeli az idei OMÉK tapasztalatait, és kitér a fő exportfejlesztési irányokra, illetve a hazai élelmiszerkereslet alakulására és a 2026-ban várható közösségi marketingprogramokra. A szekció másik kerekasztal-beszélgetése pedig – az Agrárszektor Konferencia új témájaként – a mentes élelmiszerek egyre növekvő piaci értékesítési lehetőségeit elemzi. A szakértők többek között kitérnek a mentes élelmiszerekkel kapcsolatos követelményekre és szabályozási témákra, a fogyasztói/kereskedelmi igényekre és a mentes élelmiszerek előállításához szükséges fejlesztési és beruházási kérdésekre.

Milyen élelmiszerpiaci tapasztalatokat hozott az idei OMÉK és a kísérőrendezvényeként megtartott Hungarian Food Summit a hazai élelmiszeripari cégek számára?

Melyek lehetnek az élelmiszeripari vállalkozások fő exportfejlesztési irányai, és ehhez a cégek milyen állami és finanszírozási segítséget vehetnek igénybe?

Hogyan változik az élelmiszerek iránti kereslet a hazai piacon, és rövid és hosszabb távon milyen tendenciák prognosztizálhatók?

Milyen bel- és külföldi közösségi marketingprogramok várhatók 2026-ra?

Mi jellemzi Magyarországon a mentes élelmiszerek piacát, és hogyan változnak a fogyasztói igények?

Milyen fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy az élelmiszeripari cégek mentes élelmiszereket állíthassanak elő?

Melyek a mentes élelmiszerekre vonatkozó legfontosabb szabályozási követelmények, és a következő időszakban milyen további szabályozási korrekciók várhatók?

Folyamatosan növekszik Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba vont mezőgazdasági területek aránya, és az ökogazdálkodás fejlesztése kiemelt célként jelenik meg az Európai Unió agrárszabályozásában is. A szekció áttekinti, megéri-e átállni az ökológiai gazdálkodásra és melyek a sikeres és eredményes ökogazdálkodás feltételei. A szakértők beszámolnak az ökotermékek piaci értékesítési lehetőségeiről, az ökotámogatások kifizetésének helyzetéről és az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó speciális jogszabályok változásairól. A szekció másik kiemelt témaként azzal foglalkozik, melyek a mezőgazdasági gazdaságátadás támogatására kiírt agrár- és vidékfejlesztési pályázat tapasztalatai, hogyan kell benyújtani sikeres pályázatokat. Emellett szó lesz arról is, mennyire segíti a generációváltást az utóbbi időszakban jelentősen átalakított jogszabályi környezet, és szükség van-e további módosításokra a folyamatok felgyorsítása érdekében.

Milyen költség- és jövedelmezőségi viszonyok jellemzik az ökogazdálkodást Magyarországon?

Melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyeket mérlegelni kell az átálláshoz?

Hogyan alakul az ökotermékek iránti hazai fizetőképes kereslet, és a következő időszakban milyen változások várhatók?

Milyen ütemezésben fizeti ki az ökológiai termelők támogatásait a Magyar Államkincstár?

Melyek a gazdaságátadás támogatására kiírt vidékfejlesztési pályázat eddigi tapasztalatai?

Hogyan lehet benyújtani eredményes pályázatokat, és mekkora támogatás nyerhető el?

Mennyire segíti a hazai generációváltást az utóbbi időszakban átdolgozott szabályozási környezet, és szükség van-e további jogszabályi változtatásokra?

Örök dilemma a magyar agrárgazdaságban, hogy a vállalkozásoknak eredményességük javítása érdekében milyen típusú és irányú fejlesztéseket érdemes végrehajtaniuk. A szekció áttekinti, melyek az agrárium legperspektivikusabb ágazatai, illetve melyek azokat a területek, ahol érdemes megvalósítani további beruházásokat. Szó lesz a fejlesztéseket befolyásoló gazdasági, piaci, támogatási és finanszírozási feltételekről, illetve az agrárgazdaság szerepét és súlyát meghatározó, beruházási döntések szempontjából fontos hosszabb távú uniós és hazai stratégiai elképzelésekről. Emellett a szakértők kitérnek arra is, hogy az elmúlt időszakhoz hasonlóan továbbra is jó befektetésnek számíthat-e a termőföld, és a jövőben főként mely tényezők alakíthatják az EU-s és a hazai földpiaci folyamatokat.

Az uniós és a hazai stratégiai tervek szerint milyen irányban fejlődhet az agrárium?

Melyek lehetnek a magyar agrárium legperspektivikusabb ágazatai, hol érdemes fejlesztéseket végrehajtani?

Mekkora ma a gazdaságos üzemméret, és mi kell a vállalati életképesség javításához?

Milyen agrárgazdasági befektetéseknek kedvez a piaci, a gazdasági és a szabályozási környezet?

Milyen finanszírozási feltételekre van szükség az agrárgazdasági befektetésekhez?

Továbbra is jó befektetési lehetőség marad-e a termőföld?

Idén 10 kategóriában ismerjük el a legkiemelkedőbb hazai teljesítményeket!

A Portfolio Csoport idén is díjazza a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket, és az év egyik legfontosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián. A nyerteseket rangos szakmai zsűri választja ki, akik döntenek:

az év női agrárvállalkozójáról,
az év fiatal agrárszakemberéről,
az év kertészetéről,
az év állattenyésztőjéről,
az év növénytermelőjéről,
az év agrárinnovációjáról,
az év élelmiszeripari vállalkozásáról,
a Fenntartható mezőgazdaságért díj győzteséről,
az év agrárberuházásáról,
a Portfolio Agrárgazdaságért díj győzteséről.

A zsűri tagjai: Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója, Kerezsi Miklós, a Hodler Capital igazgatóságának elnöke, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója, Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója és Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa.

A díjátadót követő oldott hangulatban minden adott lesz, hogy résztvevőink megvitathassák a legizgalmasabb szakmai kérdéseket és új partneri-üzleti kapcsolatok köttethessenek, vagy a meglévőket ápolják.

Az esti szórakozásról hagyományosan többféle programmal is gondoskodunk.

Hatalmas megdöbbenést és tiltakozást váltottak ki az agráriumban azok a brüsszeli reformtervek, amelyek jelentősen átalakítanák a mai uniós Közös Agrárpolitika (KAP) szabályozási gyakorlatát, és a jelenlegi területalapú támogatási rendszer durva reformjához, illetve megszüntetéshez vezetnének. A szekció azt mutatja be, hogy a mostanáig megismert elképzelések valójában milyen támogatási változásokat idéznének elő, és a különböző mértékadó kalkulációk szerint ezek hogyan érintenék az egyes agrárgazdasági szereplőket. A szakértők a szekció másik kerekasztal-beszélgetésében azt is áttekintik, hogy az elmúlt időszak dömpingje után milyen fontos események várhatók az agrár- és vidékfejlesztési pályázatoknál, melyek a megvalósítás/kritériumteljesítés, a támogatáskifizetések és az ellenőrzések legfontosabb szempontjai, illetve lehetnek-e még további pályázati kiírások a mostani uniós költségvetési ciklusban. A szekció harmadik kerekasztal-beszélgetése arra ad válaszokat, hogyan lehet korszerűen és versenyképesen kezelni az élelmiszergazdasági termékpályák szintjén a fejlesztési igényeket és az egyes termelési technológiai folyamatokat. A hatékonyság növelése elsősorban a „Farmtól az egészségig” terjedő élelmiszer termékpályák integrált fejlesztésével érhető el. Ennek egyik lehetséges eszköze a digitalizáció és az adat alapú döntéshozás előnyeinek felhasználása, illetve a digitális rövid ellátási láncok kialakítása lehet. A cél az, hogy a szempontrendszer alapja a teljes termékpálya komplex kezelése legyen, és eszerint lehessen fejleszteni az egyes részegységeket, mint amilyen például a csomagolástechnika, a nyomon követés, a kíméletes tartósítástechnológia vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása. Fontos, hogy az egyes technológiák és megoldási javaslatok ne célként, hanem eszközként szolgáljanak az élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztése kapcsán annak érdekében, hogy a fogyasztói igényeknek megfelelő termékek kerüljenek be a kereskedelembe.

Az uniós reformelképzelések alapján pontosan mi várható a KAP első pillérébe tartozó közvetlen kifizetéseknél 2028 után?

Valóban megszűnhetnek-e a területalapú támogatások, és mi jöhet helyettük?

Az eddig megismert változtatási tervek hogyan érintenék a kis-, a közepes és a nagyméretű hazai agrárgazdaságokat?

A most igénybevehető agrártámogatásnál milyen kifizetési ütemezéssel számolhatunk 2026-ban?

Hogyan értékelhető és milyen tapasztalatokot hozott az elmúlt időszak agrár- és vidékfejlesztési pályázati dömpingje?

Melyek a pályázatok legfontosabb megvalósítási, támogatáskifizetési és ellenőrzési kritériumai?

Várhatók-e újabb agrár- és vidékfejlesztési pályázatok a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban?

Hogyan valósulhat meg a „Farmtól az egészségig” terjedő élelmiszergazdasági termékpályák átfogó fejlesztése?

Milyen előnyöket nyújthat a fejlesztésekhez a digitalizáció és az adat alapú döntéshozatal?

Mit nyújthatnak a piaci szereplőknek a digitális rövid ellátási láncok?

Megkerülhetetlenné váltak a fenntarthatósági célok és szempontok a mezőgazdaságban, és a gazdálkodóknak is alapvető érdekük, hogy változtassanak eddigi szemléletmódjukon. A szekció – komplex módon közelítve a kérdéshez – azt járja körbe, mit jelent a körforgásos gazdálkodási modell kialakítása az agráriumban, hogyan törekedhetnek ennek kialakítására a termelők és melyek erre a legjobb példák a hazai agráriumban. A mezőgazdasági tevékenységek között az egyik legneuralgikusabb terület a talajgazdálkodás, ezért a szekció szakértői áttekintik, melyek a fenntartható talajgazdálkodás fő jellemzői, illetve a fenntarthatósági követelményeket miként érvényesíthetik saját gazdálkodásukban az agrárüzemek az átlaghozamok és a jövedelmezőség csökkenése nélkül.

Hogyan érvényesíthetik a fenntarthatósági szempontokat saját gazdálkodásukban a mezőgazdasági termelők?

Mit jelent a körforgásos gazdálkodás a mezőgazdaságban, és ez hogyan valósítható meg?

Melyek a körforgásos gazdálkodás legjobb példái a hazai agráriumban, hogyan működnek ezek a komplex rendszerek?

Melyek a fenntartható talajművelés alapvető szempontjai?

Miként helyezhetik előtérbe a fenntarthatósági szempontokat talajgazdálkodásukban a termelők a hozamok és a jövedelmezőség csökkenése nélkül?

Elérte az agrárgazdaságot is a felgyorsult technikai és technológiai fejlődési hullám, ezért ma már szinte dömpingszerűen születnek olyan újítások, amelyek látványosan javíthatják a gazdálkodási körülményeket, segíthetik az alkalmazkodást a rohamosan változó környezeti feltételekhez és növelhetik az egyes agrártevékenységek eredményességét. A szekció azokat a kiemelkedő idei innovációs eredményeket foglalja össze, amelyek megismerése és alkalmazása fontos lehet a hazai agrárium számára is. A szekcióban hat, egyenként tízperces előadás hangzik el.

Mit kell tenniük a hazai kukoricaágazat szereplőinek ahhoz, hogy ki tudják szolgálni a növekvő humánélelmezési, takarmányozási és ipari felhasználási igényeket? – elsősorban e kérdés megválaszolására fókuszál a szekció, amely komplex módon tekinti át a termékpálya legnagyobb problémáit és lehetőségeit. A technológiai és gazdaságossági szempontok mellett szó lesz arról, hogy a változó éghajlati körülmények mellett a kukoricatermelés milyen szerepet tölthet be a hazai vetésszerkezetben, illetve a gazdálkodók milyen hibrideket és agrotechnikai megoldásokat használhatnak fel az időjárási kockázatok csökkentése érdekében. A szekció bemutatja a kukoricapiacot meghatározó nemzetközi és regionális keresleti-kínálati trendeket, illetve kiutat keres arra, hogyan küzdhetnek meg eredményesen az időről időre visszatérő toxinproblémákkal az ágazati szereplők.

Milyen humánélelmezési, takarmányozási és ipari igényekkel lehet számolni a kukoricapiacon?

Hogyan elégíthetik ki a kukorica iránti növekvő szükségletet az ágazat szereplői?

A rohamosan változó és szélsőségesebbé váló időjárási körülmények között milyen lehet a kukoricatermelés jövője Magyarországon?

Miként változhatnak a kukoricatermelés feltételei és lehetőségei az egyes magyarországi régiókban?

Milyen hibridekkel és agrotechnológiai megoldásokkal védekezhetnek a gazdálkodók a súlyos aszályhelyzetek ellen?

Milyen beruházásokra van szükség az öntözés fejlesztéséhez a kukoricaszektorban?

Mely tényezők határozzák meg a kukoricapiaci keresleti-kínálati viszonyokat világszinten és a régióban, és milyen ártendenciákra számíthatnak a hazai gazdálkodók?

Mit kell tenniük a gazdálkodóknak annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a gombatoxinok miatti kockázatokat?

Óriási szerepük van az innovációs fejlesztéseknek abban, hogy az agrárgazdasági vállalkozások sikeres válaszokat adhassanak a gazdasági, a piaci és a környezeti kihívásokra, és ezzel javíthassák versenyképességüket. A kutatások és fejlesztések révén futószalagon születnek olyan innovációs eredmények, amelyeket érdemes megismerniük és felhasználniuk a hazai agrárgazdaság szereplőinek is. A szekció összefoglalja, melyek az innovációs folyamatok agrárgazdaságra gyakorolt legfontosabb hatásai, illetve melyek a fejlesztések és kutatások kiemelt célterületei a világban és Magyarországon.

Hogyan segítik az alkalmazkodást a változó gazdálkodási körülményekhez az innovációs fejlesztések?

Miként használhatják fel versenyképességük növeléséhez az innovációs eredményeket az agrárgazdasági vállalkozások?

Melyek azagrárgazdasági innováció fő trendjei a világban, és az elért eredményeket hogyan kamatoztathatja a hazai agrárium?

Melyek az innovációs fejlesztések és kutatások legfontosabb célterületei Magyarországon?

Az innovációs trendekről miként tájékozódhatnak a hazai gazdálkodók, és mit kell tenniük annak érdekében, hogy minél hamarabb megismerhessék és alkalmazhassák a legújabb technológiákat és termékeket?

Milyen műtrágyaárak várhatók a következő időszakban a hazai piacon? – többek között erre a lényegbevágó kérdésre igyekszik választ adni a szekció, amely sorra veszi a műtrágyapiaci viszonyokat leginkább befolyásoló tényezőket. Ma (is) nagy a bizonytalanság a gazdálkodók körében, mivel az uniós orosz műtrágyákkal szembeni kereskedelempolitikai lépései, az orosz-ukrán háború energiahordozókra gyakorolt hatásai és az itthon vezető szerepet betöltő pétfürdői Nitrogénművek Zrt. működését nehezítő körülmények egyaránt növelik a kiszámíthatatlanságot. Ezért fontos, hogy a termelők megfelelően tájékozódjanak műtrágyabeszerzéseik előtt. Ráadásul az egyre szélsőségesebb időjárási hatások is fokozzák a növénytermelési kockázatokat, ezért elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a műtrágyázás hatékonyságát javító termékekkel és technológiai megoldásokkal is.

Melyek a hazai műtrágyaárakra ható legfontosabb tényezők?

Milyen műtrágyaárakra számíthatnak a gazdálkodók 2026-ban?

Hogyan befolyásolhatják a műtrágyapiacot az uniós kereskedelempolitikai intézkedések és az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai?

Mi várható a hazai piacon vezető szerepet betöltő Nitrogénművek Zrt. termelésében és gazdálkodásában?

Miként hatnak a szélsőségesebbé váló időjárási helyzetek a műtrágyázásra?

Milyen új termékekkel és technológiákkal javítható a műtrágyázás hatékonysága?

Folyamatban van az uniós állatjóléti jogszabályok felülvizsgálata, amelynek célja, hogy tovább javítsák a haszonállatok jólétére vonatkozó előírásokat és korszerűsítsék a szabályozási környezetet. A témában az Európai Bizottság a nyáron nyilvános konzultációt is indított, 2026-ban pedig átfogó jogalkotási javaslat összeállítása várható. A szekció azt tekinti át, milyen változtatásokra számíthatnak a hazai állattenyésztő vállalkozások, és ez milyen további kötelezettségeket róhat rájuk. A szakértők elemzik azt is, növekedhetnek-e az állatjóléti intézkedések kapcsán folyósított uniós támogatások, illetve ezek megszerzéséhez kell-e plusz követelményeket is teljesíteniük az állattartóknak akár rövid távon, akár a 2028-2034 közötti új uniós költségvetési ciklusban.

Hol tart ma az állatjóléti szabályozás uniós felülvizsgálata, és mikorra várható átfogó módosítási javaslat?

Milyen eredményt hozott az állatjóléti kérdésekben indított idei nyilvános uniós konzultáció?

Szigorodhatnak-e az uniós állatjóléti előírások, illetve milyen újabb kötelezettségek várhatnak az állattartókra?

Betiltják-e teljes mértékben a ketreces állattartást az EU-ban?

Állatjóléti követelményekhez társítják-e az állattartást érintő termeléshez kötött támogatásokat?

Megmaradnak-e az eddigi állatjóléti támogatások, illetve lehet-e szó a források növeléséről?

Az importált állati eredetű termékeknek is meg kell-e felelniük az uniós állatjóléti normáknak?

Rengeteg kérdés fogalmazódik meg a gabonaszektor szereplőinek körében azzal kapcsolatban, milyen tendenciák és ártrendek várhatók rövid és hosszabb távon a gabonapiacon. A szekció bemutatja a termelési és értékesítési lehetőségeket befolyásoló folyamatokat, és azokat a lényeges hatásokat, amelyek meghatározzák a keresleti és kínálati viszonyokat Magyarországon, a régióban és a világpiacon. A beszélgetés választ adhat arra, hogyan lehet stabilizálni a búzatermelés jövedelmezőségét, ehhez milyen változtatásokat kell végrehajtaniuk a gazdálkodóknak, illetve a tömegtermelés helyett milyen lehetőségeket nyújthatnak a prémiumbúzák a mezőgazdasági vállalkozások számára.

Milyen piaci tendenciák érvényesülhetnek a gabonaszektorban 2026-ban?

Hogyan változhatnak az árak a gabona-, illetve a búzapiacon?

Mekkorák a felhalmozott árukészletek Magyarországon és a világban?

Miként stabilizálhatják a búzatermelés jövedelmezőségét a gazdálkodók?

Milyen kitörési lehetőséget nyújthatnak a prémiumbúzák az eddig megszokott tömegtermelés helyett?

Számtalan értékes nyereménnyel várjuk Önöket a szakmai program és az élmények zárásaként.

- A tombola fődíja: az Axiál Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lehet gazdagabb.

- Az ABZ Drone Kft. felajánlásából két darab mezőgazdasági és ipari drónpilóta képzés nyerhető, amellyel nemzetközileg elismert drónpilóta jogosítvány szerezhető. 

A tombola nyereményeinek listája folyamatosan bővül.