Megkezdenék az EU-csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával
A brüsszeli testület már többször javaslatot tett a csatlakozási folyamat megkezdésére, de egyes EU-tagállamok - például Dánia, Franciaország, illetve Hollandia - ellenállása miatt eddig ezt nem hagyták jóvá.
Rámutatott, hogy hosszú folyamatról van szó, példaként hozva fel Horvátországot, amellyel nyolc évig tartottak a tárgyalások. Hasonló véleményének adott hangot Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő is, aki szerint a labda a tagállamok térfelén pattog.
Albánia 2014, Észak-Macedónia pedig már 2005 óta tagjelölti státussal rendelkezik.
A kérdés napirenden lesz a tagállamok európai ügyekért felelős minisztereinek június 18-i találkozóján.
Az éves értékelésben a bizottság a szintén tagjelölt Törökországgal kapcsolatban rámutatott, hogy Ankara kulcsfontosságú partnere az Európai Uniónak, amellyel például a migráció és a menekültek támogatása terén is fontos a jelenlegi együttműködés, Ankara ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre csak távolodik a közösségtől. Az országban tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete, az alkotmánymódosítások nyomán jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere - húzták alá, kitérve az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólás- és gyülekezési szabadság, az emberi jogok és az önkormányzatiság terén végbement változásokra is, illetve bírálva az isztambuli helyhatósági választás eredményének érvénytelenítését.
Kiemelték emellett, hogy a török kormány "negatívan befolyásolta" a pénzügyi piacokat. "Komoly visszalépések történtek a török gazdaságban, amelyek egyre mélyebb aggodalmakhoz vezettek az ország piacgazdaságának működésével kapcsolatban" - olvasható a dokumentumban.
Az Európai Unió 2016-ban gyakorlatilag befagyasztotta a török csatlakozási tárgyalásokat, és a bizottság szerint az erre okot adó tényezők máig fennállnak.
A friss bővítési jelentésben Montenegró és Szerbia kapcsán azt írták, hogy a két országnak sürgősen fokoznia kell erőfeszítéseit a jogállamisági reformok terén.
Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal megindultak a csatlakozási tárgyalások, Észak-Macedónia és Albánia tagjelöltek, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig potenciális tagjelölt ország.
Mindkét ország végrehajtott reformokat, különösképp a tagállamok kormányait tömörítő tanács által tavaly júniusban meghatározott területeken, ezért a bizottság azt tanácsolja, hogy a hitelesség megőrzése érdekében az EU is tegyen most eleget vállalásainak
- hangoztatta Johannes Hahn uniós bővítési biztos, a balkáni régióban erősödő kínai befolyásra figyelmeztetve.Rámutatott, hogy hosszú folyamatról van szó, példaként hozva fel Horvátországot, amellyel nyolc évig tartottak a tárgyalások. Hasonló véleményének adott hangot Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő is, aki szerint a labda a tagállamok térfelén pattog.
Albánia 2014, Észak-Macedónia pedig már 2005 óta tagjelölti státussal rendelkezik.
A kérdés napirenden lesz a tagállamok európai ügyekért felelős minisztereinek június 18-i találkozóján.
Az éves értékelésben a bizottság a szintén tagjelölt Törökországgal kapcsolatban rámutatott, hogy Ankara kulcsfontosságú partnere az Európai Uniónak, amellyel például a migráció és a menekültek támogatása terén is fontos a jelenlegi együttműködés, Ankara ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre csak távolodik a közösségtől. Az országban tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete, az alkotmánymódosítások nyomán jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere - húzták alá, kitérve az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólás- és gyülekezési szabadság, az emberi jogok és az önkormányzatiság terén végbement változásokra is, illetve bírálva az isztambuli helyhatósági választás eredményének érvénytelenítését.
Kiemelték emellett, hogy a török kormány "negatívan befolyásolta" a pénzügyi piacokat. "Komoly visszalépések történtek a török gazdaságban, amelyek egyre mélyebb aggodalmakhoz vezettek az ország piacgazdaságának működésével kapcsolatban" - olvasható a dokumentumban.
Az Európai Unió 2016-ban gyakorlatilag befagyasztotta a török csatlakozási tárgyalásokat, és a bizottság szerint az erre okot adó tényezők máig fennállnak.
A friss bővítési jelentésben Montenegró és Szerbia kapcsán azt írták, hogy a két országnak sürgősen fokoznia kell erőfeszítéseit a jogállamisági reformok terén.
Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal megindultak a csatlakozási tárgyalások, Észak-Macedónia és Albánia tagjelöltek, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig potenciális tagjelölt ország.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.