EU-pénzt is költene a kormány a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal fejlesztésére

Portfolio
A kormány támogatja a Szeged-Röszke-országhatár vasúti pálya és biztosítóberendezés korszerűsítését, valamint a szakasz villamosítását magában foglaló fejlesztést és arra adott utasítást az illetékeseknek, hogy vizsgálják meg az uniós források bevonhatóságát is a projektbe - derül ki egy minapi Magyar Közlönyből.
A kormány már korábban is hangsúlyozta, hogy szeretné fejleszteni a Szeged és a Szabadka közötti vasúi összeköttetést amellett, hogy Belgrád és Budapest között egy másik vonalon szintén kiemelt jelentőségű vasútfejlesztést hajt végre a kínaiak finanszírozása segítségével. A minapi kormányhatározat ezek jegyében azt rögzíti, hogy
  • a kormány egyetért a Szeged-Rendező-Röszke-országhatár vasúti pálya és biztosítóberendezés korszerűsítését, valamint a szakasz villamosítását magában foglaló fejlesztéssel
  • a Szeged-Szabadka-Baja vonal kialakításának koordinációjáért felelős kormánybiztos és egyéb magyar illetékesek bevonásával le kell folytatni a Szeged-Szabadka vasútvonal fejlesztésének megvalósítása érdekében a szükséges egyeztetéseket a szerbiai illetékes intézményekkel és szervezetekkel;
  • felhívja az illetékes magyar döntéshozókat, hogy a MÁV Zrt. útján gondoskodjanak az 1. pont szerinti fejlesztés - európai uniós forrásokból történő támogatást is lehetővé tevő - feltételes közbeszerzési eljárásának lefolytatásáról, és annak eredménye alapján készítsenek előterjesztést a Kormány részére a finanszírozásról való döntés érdekében. Utóbbi feladat, azaz a feltételes közbeszerzési eljárás tekintetében 2020. március 31. a feladat határideje.

A fenti határozat alapján tehát a kormány egyelőre abban gondolkodik, hogy a Szeged-Szabadka vasútvonal magyar szakaszának, azaz az országhatárig történő fejlesztéshez vonna be uniós forrásokat, ami egyáltalán nem elképzelhetetlen. Igaz az Integrált Közlekedési Operatív Programban (IKOP) már erőteljes a túlvállalása a 7 évre rendelkezésre álló uniós forrásoknak (június eleji számításaink szerint 144%-os volt), így elképzelhető, hogy egyéb lehetőségekből gondolkodik majd a kormány (vagy a 2021-2027-es ciklus terhére, vagy még a mostani ciklusban a Connecting Europe Facility keretből, esetleg még erőteljesebben túlvállalja az IKOP keretét).
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF