Ilyen lesz az E-útdíj
A "Széll Kálmán Terv 2.0" nevet viselő dokumentumból bővebben itt olvashatnak:A Széll Kálmán Terv értelmében a közlekedésben érvényesülnie kell a használó fizet elvnek, annak érdekében, hogy az úthasználóktól származó bevételekből finanszírozhatóvá váljanak a hazai úthálózat költségvetést terhelő működtetési, karbantartási és felújítási feladatai, illetve fedezet képződjön további közlekedési célokra. Az ezen célokra szolgáló költségvetési támogatási kiadások kiváltásával a költségvetési egyensúly javulása következik be. A jelenleg hatályos használati díjas (e-matricás) tarifarendszer nem teszi lehetővé, hogy az úthasználók a ténylegesen okozott működtetési, fenntartási, karbantartási költségek után fizessenek, ezért a Kormány a megtett úttal arányos elektronikus útdíjfizetési rendszer (E-útdíj) legkésőbb 2013. július 1-jétől történő bevezetéséről döntött. A vonatkozó döntés értelmében a többletbevétel éves összege 150 milliárd forintot kell, hogy elérjen.
Egy évvel ezelőtt éves szintem 100 milliárd forint körüli bevétel szerepelt a bevezetendő E-útdíj hatásaként, míg a mostani tervezet már kezdetben is 150 milliárdos összeggel kalkulál, amit magasabb km-enkénti díjjal, vagy a jelenleginél hosszabb díjköteles úthálózattal lehet elérni - változatlan forgalom esetén.
A területért felelős szaktárcának a Kormány által már első olvasatban megtárgyalt előterjesztése szerint a díjszedéssel érintett országos közutak használatáért fizetendő útdíjak mértékét a megtett távolsággal arányosan kell megállapítani, a következők figyelembevételével:
- a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó gépjárművek besorolása tengelyszám alapján történik, J2 a kéttengelyes, J3 a háromtengelyes, J4 a négy- és többtengelyes tehergépjármű,
- a 3,5 tonna megengedett össztömeget el nem érő gépjárművek bármilyen vontatmánnyal is a jelenlegi D1 díjkategóriában maradnak,
- a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó buszok tengelyszámtól és vontatmánytól függetlenül további döntésig B2 díjkategóriába kerülnek besorolásra,
- az E-útdíj bevezetésekor a J2, J3 és J4 kategóriájú tehergépjárművek fizessenek útdíjat a megtett úttal arányosan, a díjszedési rendszerbe integrált díjellenőrzési rendszer fokozatosan kiépülő funkcionalitása mellett,
- a D1 és B2 díjkategóriák vonatkozásában továbbra is érvényben marad az időtartamhoz kötött gyorsforgalmi út használati díjfizetési rendszer, legkorábban az E-útdíj bevezetését követő fél év múlva a megtett úttal arányos díjszedési rendszerhez történő önkéntes csatlakozás lehetőségével,
- induláskor a gyorsforgalmi utakon és az országos közúthálózat külterületi főúti szakaszain kell a J2, J3 és J4 kategóriájú tehergépjárműveknek megtett úttal arányos rendszerben díjat fizetni,
- az induló díjszint az Eurovignetta irányelv szerinti költségszámítás alapján kivethető J4 díjszint,
- a J2 és J3 díjszintjének az Eurovignetta irányelv szerinti költségokozási arányokból adódó kategóriaszorzókkal arányosaknak kell lenniük,
- a környezetvédelmi alkategóriák J2 és J3 díjkategóriákban ±15, a J4 díjkategóriában ±20% díjeltérítéssel indulnak, a későbbiekben a hazai járműállomány összetételének függvényében félévente módosítva 6-10 év alatt éri el az Eurovignetta irányelv szerinti maximális 100%-os díjeltérítési értéket,
- a díjszintek minden év január 1-jén és július 1-jén reálértékben is emelkednek,
- az E-útdíj bevezetését követő fél év múlva a maximális 13%-os mértékkel elindul egy gyakori használói kedvezményrendszer,
Az E-útdíj kormányzati felügyeletének kialakításával a Kormány a közlekedésért felelős, nemzeti fejlesztési minisztert bízza meg. A rendszer 2013. július 1-jei indulását megalapozandó, a Korm. előterjesztés elfogadását követően a nemzeti fejlesztési miniszter - haladéktalanul gondoskodik az E-útdíj megvalósításához szükséges szerződés előkészítéséről és a kormányzati felügyelet ellátásához szükséges auditor kiválasztásáról, az E-útdíj rendszer beszerzésének versenyeztetési eljáráshoz szükséges részletes díjpolitikai adatszolgáltatásról, a díjszedéshez és díjellenőrzéshez szükséges szolgáltatási szintek meghatározásáról;
- május 31-ig intézkedik az ellenőrzést is magában foglaló integrált E-útdíj rendszer kiépítéséhez szükséges eszközök beszerzésével, működtetésével és a tanácsadással kapcsolatos közbeszerzési gyorsított eljárás megindításáról;
- június 30-ig előkészíti az ellenőrzést is magában foglaló integrált E-útdíj rendszer szervezeti finanszírozási modelljét, továbbá az ellenőrzés feladatainak szabályozásához szükséges koncepciókat és jogszabály-tervezeteket; valamint intézkedik az elektronikus díjszedéshez és ellenőrzéshez kapcsolódó intézmények kijelöléséről;
- december 31-ig előkészíti - az E-útdíj bevezetésével egyidejűleg - Magyarország csatlakozását az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatáshoz (EETS) az Európai Parlament és Tanács 2004/52/EK irányelve szerint, előkészíti az ezzel kapcsolatos jogszabály-tervezeteket; felállítja az EETS-szolgáltatók és a hazai díjszedő közötti vitás esetekben közvetítő Elektronikus Díjszedési Egyeztető Bizottságot. A megtett úttal arányos tarifarendszer bevezetésének eredményeként a hazai úthálózati rendszer használatának költségei arányossá válnak a terheléssel. A használatarányos elektronikus útdíjrendszer bevezetésével csökkenthető a közúti közlekedés vasúti közlekedéssel szembeni előnye. Ha az új elektronikus útdíjfizetési rendszer a megadott határidőre nem épülne ki, az e-útdíj bevezetéséig a jelenlegi matricás rendszer érdemi kiterjesztésével is jelentős többletbevétel garantálható.
Egy évvel ezelőtt éves szintem 100 milliárd forint körüli bevétel szerepelt a bevezetendő E-útdíj hatásaként, míg a mostani tervezet már kezdetben is 150 milliárdos összeggel kalkulál, amit magasabb km-enkénti díjjal, vagy a jelenleginél hosszabb díjköteles úthálózattal lehet elérni - változatlan forgalom esetén.
A területért felelős szaktárcának a Kormány által már első olvasatban megtárgyalt előterjesztése szerint a díjszedéssel érintett országos közutak használatáért fizetendő útdíjak mértékét a megtett távolsággal arányosan kell megállapítani, a következők figyelembevételével:
- a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó gépjárművek besorolása tengelyszám alapján történik, J2 a kéttengelyes, J3 a háromtengelyes, J4 a négy- és többtengelyes tehergépjármű,
- a 3,5 tonna megengedett össztömeget el nem érő gépjárművek bármilyen vontatmánnyal is a jelenlegi D1 díjkategóriában maradnak,
- a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó buszok tengelyszámtól és vontatmánytól függetlenül további döntésig B2 díjkategóriába kerülnek besorolásra,
- az E-útdíj bevezetésekor a J2, J3 és J4 kategóriájú tehergépjárművek fizessenek útdíjat a megtett úttal arányosan, a díjszedési rendszerbe integrált díjellenőrzési rendszer fokozatosan kiépülő funkcionalitása mellett,
- a D1 és B2 díjkategóriák vonatkozásában továbbra is érvényben marad az időtartamhoz kötött gyorsforgalmi út használati díjfizetési rendszer, legkorábban az E-útdíj bevezetését követő fél év múlva a megtett úttal arányos díjszedési rendszerhez történő önkéntes csatlakozás lehetőségével,
- induláskor a gyorsforgalmi utakon és az országos közúthálózat külterületi főúti szakaszain kell a J2, J3 és J4 kategóriájú tehergépjárműveknek megtett úttal arányos rendszerben díjat fizetni,
- az induló díjszint az Eurovignetta irányelv szerinti költségszámítás alapján kivethető J4 díjszint,
- a J2 és J3 díjszintjének az Eurovignetta irányelv szerinti költségokozási arányokból adódó kategóriaszorzókkal arányosaknak kell lenniük,
- a környezetvédelmi alkategóriák J2 és J3 díjkategóriákban ±15, a J4 díjkategóriában ±20% díjeltérítéssel indulnak, a későbbiekben a hazai járműállomány összetételének függvényében félévente módosítva 6-10 év alatt éri el az Eurovignetta irányelv szerinti maximális 100%-os díjeltérítési értéket,
- a díjszintek minden év január 1-jén és július 1-jén reálértékben is emelkednek,
- az E-útdíj bevezetését követő fél év múlva a maximális 13%-os mértékkel elindul egy gyakori használói kedvezményrendszer,
Az E-útdíj kormányzati felügyeletének kialakításával a Kormány a közlekedésért felelős, nemzeti fejlesztési minisztert bízza meg. A rendszer 2013. július 1-jei indulását megalapozandó, a Korm. előterjesztés elfogadását követően a nemzeti fejlesztési miniszter - haladéktalanul gondoskodik az E-útdíj megvalósításához szükséges szerződés előkészítéséről és a kormányzati felügyelet ellátásához szükséges auditor kiválasztásáról, az E-útdíj rendszer beszerzésének versenyeztetési eljáráshoz szükséges részletes díjpolitikai adatszolgáltatásról, a díjszedéshez és díjellenőrzéshez szükséges szolgáltatási szintek meghatározásáról;
- május 31-ig intézkedik az ellenőrzést is magában foglaló integrált E-útdíj rendszer kiépítéséhez szükséges eszközök beszerzésével, működtetésével és a tanácsadással kapcsolatos közbeszerzési gyorsított eljárás megindításáról;
- június 30-ig előkészíti az ellenőrzést is magában foglaló integrált E-útdíj rendszer szervezeti finanszírozási modelljét, továbbá az ellenőrzés feladatainak szabályozásához szükséges koncepciókat és jogszabály-tervezeteket; valamint intézkedik az elektronikus díjszedéshez és ellenőrzéshez kapcsolódó intézmények kijelöléséről;
- december 31-ig előkészíti - az E-útdíj bevezetésével egyidejűleg - Magyarország csatlakozását az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatáshoz (EETS) az Európai Parlament és Tanács 2004/52/EK irányelve szerint, előkészíti az ezzel kapcsolatos jogszabály-tervezeteket; felállítja az EETS-szolgáltatók és a hazai díjszedő közötti vitás esetekben közvetítő Elektronikus Díjszedési Egyeztető Bizottságot. A megtett úttal arányos tarifarendszer bevezetésének eredményeként a hazai úthálózati rendszer használatának költségei arányossá válnak a terheléssel. A használatarányos elektronikus útdíjrendszer bevezetésével csökkenthető a közúti közlekedés vasúti közlekedéssel szembeni előnye. Ha az új elektronikus útdíjfizetési rendszer a megadott határidőre nem épülne ki, az e-útdíj bevezetéséig a jelenlegi matricás rendszer érdemi kiterjesztésével is jelentős többletbevétel garantálható.