Nem most haragudtak meg ránk az amerikaiak, a gazdasági kapcsolataink évek óta egyre fagyosabbak. Az elmúlt három évben az amerikai működőtőke folyamatosan apadt az országban, és meglehet, az idén is tovább csökken.
Egyelőre lehetetlen megmondani, hogy milyen gazdasági következményei vannak a kitiltási botránynak, hiszen nem látni, hogy a konfliktus tovább mélyül-e, vagy esetleg sikerül kármentést végrehajtani. Az azonban valószínűnek látszik, hogy az Egyesült Államok által "megbélyegzett" ország iránti bizalom sérülhet, ami különböző csatornákon keresztül költségeket okozhat. Rengeteg ilyen csatorna lehet, a forint- és kötvénypiacra gyakorolt hatást például csak találgathatjuk, ezért célszerű a leginkább nyilvánvalóbbal kezdeni. Mint látni fogjuk, ebben sincsen könnyű dolgunk.
A legfájóbb nyilván az lenne, ha az ügy kapcsán a külföldi működőtőke (FDI) még óvatosabbá válna a magyarországi befektetések kapcsán. Annál is inkább, hiszen a nettó tőkebeáramlás már így is negatív, ami a közép távú növekedési kilátásokat is beárnyékolja. Érezhető ez a probléma a diplomácia irányváltásában is, ami az új kormányzati ciklusban központi kérdéssé emelte a vállalatok Magyarországra csábítását. Ebben a mostani kitiltási botrány erős akadályt jelenthet.
Ha megnézzük az amerikai befektetők érdeklődését, láthatjuk, hogy az elmúlt években már látványosan apadt a bizalom. 2013-ban a teljes FDI-állománynak már csak a 2,1%-a egyesült államokbeli, hat évvel korábban még 5%-ot közelítette az arány. A kedvezőtlen folyamatok az idén is folytatódhatnak, legalábbis az első fél év adatai (a kényszerű banki feltőkésítéseket leszámítva) negatív tőkeáramlási egyenleget jeleznek. Igaz, itt még nem áll rendelkezésre ország szerinti bontás.
Az anekdotikus információk is arra utaltak, hogy a gazdasági unortodoxiát már az elmúlt években is az amerikai vállalatok tolerálták a legkevésbé. A kereskedelmi kamarájuk alig találkozott befektetői érdeklődéssel, az itteni leányvállalatok vezetői fejlesztési tervekkel nem is mernek előállni az anyacégeknél, a válsághoz való alkalmazkodás gyakran a vállalati funkciók régiós országokba telepítését jelentette.
Látványosan megmutatkozik ez a tőkeáramlásban is. Mint az alábbi ábrán látható, az elmúlt három évben az USA FDI-aktivitása igen gyenge volt (érdeklődők az MNB fizetési mérleg statisztikáiban találhatják meg, a "közvetlentőke-befektetések Magyarországon, forgalmak egyenlege országbontásban" soron), konkrétan az elmúlt három évben negatív számot láthatunk. Valószínűleg sokan fogadnának arra is, hogy az idén sem vált előjelet a mutató.
Mindehhez érdemes azért megjegyezni, hogy a fenti összefüggésben az USA súlya sokkal nagyobb lehet a kimutatottnál. A globalizált világban az amerikai vállalatok jó része már egy európai leányon keresztül fektet be, de az már évekkel ezelőtt is ismert volt, hogy például a holland tőkebeáramlás egy része mögött adózási megfontolások miatt amerikai befektetők állnak.