Kínában tavaly 8,0 százalékkal esett a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) értéke éves összevetésben, miután az első tizenegy hónapban 10,0 százalékos csökkenést mértek.
A keleti nyitás politikája miatt a magyar export a GDP 100 százalékára emelkedhet 2030-ig, miközben megduplázódik a jelenleg 100 milliárd eurót kitevő FDI állomány – jelezte a Davosi Világgazdasági Fórumon tartott pénteki beszédében Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter további előnyöket is kiemelt a közönségnek a keleti nyitás kapcsán, és újfent bírálta azt az uniós megközelítést, hogy visszatér a szigorú költségvetési szabályrendszerhez ahelyett, hogy költekezéssel élénkítene, és felvenné a versenyt az amerikai és kínai lazább fiskális, illetve támogatási politikával.
A klímaváltozás, a Föld túlnépesedésének réme, az élelmiszerbiztonság egyre inkább ráirányítja a figyelmet a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor fejlesztésének fontosságára, melynek forráshiányos helyzetére már az ENSZ is rámutatott. Bár az átfogó hitelezési kedv fellendítésére egyre több ösztönző indul, a magyar agráriumra vonatkozó statisztikák már most bizakodásra adnak okot. Számos példa mutatja, hogy banki hitelek mellett, de annak hiányában a tőkebevonás is jó alternatíva lehet egy vállalkozás helyzetének megerősítésére, terjeszkedésének támogatására. Az agrárszektor fejlődése pedig nemzetgazdasági szempontból is meghatározó, hiszen érdemben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez és a hazai élelmiszer-önellátás megerősítéséhez.
Jelentősen csökkent idén az ingatlanbefektetési forgalom és gyenge évet zár idén a globális ingatlanfejlesztési piac is, de a magyar piac az átlagnál kevésbé zuhant. A hazai 43 %-os visszaesés kisebb, mint a nagy, nyugat-európai piacokon, és a mostani mélypontról jövőre megkezdődhet a lassú kilábalás, amit 2025-26-ban felpattanás követhet – mondta el Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a XI. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából tartott hagyományos évértékelő tájékoztatóján.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Audi Hungária 30 éves jubileumi rendezvényén és új elektromotor-gyáregységének termelésindításán vett részt, Győrben. A tárcavezető elmondta, hogy a kormány célja az, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi működőtőke állománya (FDI).
Magyarország továbbra is a kínai befektetők első számú célpontja szeretne lenni a régióban - mondta el Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a hatodik Kínai Nemzetközi Import Expón,Sanghajban. Kitért arra is, hogy a jelenlegi 100 milliárd eurós teljes FDI-állomány 2030-ra akár megduplázódhat.
Egyetemi és vállalati együttműködésen alapuló, innovációs fókuszú gazdaságpolitikára van szükség Magyarország versenyképességének javításához – véli Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. Az ambiciózus innovációs célok eléréshez szükséges lépésekről, a hamarosan elstartoló, alaposan megújított 35 milliárd forintos piaci pályázati programról és az innovációs ökoszisztéma szereplői közötti együttműködésről is kérdeztük az NKFIH március elején kinevezett elnökét.
A kínai államtanács vasárnap iránymutatásokat adott ki a külföldi befektetések növelésének és a külföldi befektetési környezet optimalizálásának érdekében. A 24 iránymutatást tartalmazó dokumentum hangsúlyozza a külföldi befektetők jogainak és érdekeinek fokozott védelmének szükségességét, beleértve a szellemi tulajdonjogok érvényesítését is. A külföldi befektetésekkel rendelkező vállalatok számára adótámogatást és adókedvezményeket is javasol, például a nyereség Kínában történő újrabefektetése esetén a forrásadó alóli ideiglenes mentességet.
Az adatsor 25 évvel ezelőtti indulása óta idén a második negyedévben volt a legalacsonyabb, mindössze 4,9 milliárd dollár, a közvetlen külföldi működőtőke-befektetés Kínába, ami óriási átalakulást jelent, és ez még komolyan megviselheti a kínai fizetőeszközt is, amelynek az FDI volt az egyik fontos támasza – mutat rá körképében a Reuters. A blokkosodás, a Kína és a Nyugat közti szembenállás, illetve a kemény kínai politikai fellépés együtt vezetett ehhez az eredményhez, és a hírügynökség által megszólaltatott egyik ügyvédi iroda szakértője azt mondta: egyetlen ügyfelük sincs most, amely kínai befektetést tervez, sőt az összes ügyfelük kifelé gondolkodik Kínából, ez pedig drámai változást jelent a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest is. Közben a kínai cégek külföldi tőkebefektetése nőtt, és ez a nettó FDI-egyenleget rekordméretű mínuszba tolta, fokozva a jüanra nehezedő leértékelődési nyomást.
Már az idei első hat hónapban több beruházás érkezett Magyarországra, mint a tavalyi rekordév egészében, így jó esély van a 2022-es adatok duplázására - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Nyírbátorban.
Annak ellenére, hogy az Európai Unió egyre szkeptikusabb és keményebb álláspontot képvisel Kínával szemben. Bár még intenzív a kereskedelem a felek között, egyre több EU-s cég fordít hátat az ázsiai országnak, de Peking gyorsan változtatna ezen.
A Kínai Európai Kereskedelmi Kamara jelentése szerint a kínai és a világgazdaság lassulása a legjelentősebb probléma, amely az európai cégeket Kínában érinti, megelőzve az Egyesült Államokkal kapcsolatos politikai feszültségeket. A kamara éves helyzetértékelő dokumentumából kiderült, hogy a Kínát a jövőbeni befektetések szempontjából a három legfontosabb célországnak tekintő európai vállalatok száma elérte a valaha mért legalacsonyabb értéket - számolt be a Reuters.
A kormány az elmúlt időszakban egyre többször nyilvánult meg úgy, hogy az uniós források helyett a külföldi működőtőke beáramlásával érdemes biztosítani a magyar gazdaság tőkeigényét. A EU-támogatások és a külföldi működőtőke teljesen csereszabatosak, hiszen mindkettő külföldi devizában van és mindkettő vissza nem térítendő forrás - állítja. Ennél azonban a kép jóval árnyaltabb, és úgy tűnik, a kormány által hangoztatott álláspont inkább az uniós támogatásokról szóló tárgyalások kudarcát próbálja kisebb veszteségnek beállítani.
Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő szakértője szerint Magyarország fokozatosan kicsúszhat az EU-ból, ami végzetes lehet a magyar kormány számára. Úgy látja, az EU-támogatások hiánya azt jelzi, hogy az ország kevésbé tartósan tagja az EU-nak. Ez a hitvesztés befektetők tőkemenekülését eredményezheti, ami veszélyeztetheti a magyar gazdaságot. Nincs távol egy de facto Huxit?
A kamatcsapda kiszárította a hazai hitelpiacot, így elképzelhető, hogy ősszel lesz egy második szakasza a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter a vg.hu-nak. Szerinte a magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre, ami a külföldi működőtőke-beruházások, illetve a hitel-, és tőkeellátottság előtérbe helyezését jelenti. A lakossági kamatstop kivezetése két lépcsőben történhet meg.
A nyugati cégek egyre kevesebb tőkét fektetnek be Kínában, eközben pedig Peking is visszafogta az aktivitását a nyugati gazdaságokban. Az FDI-adatokból az látszik, hogy Magyarország szinte az utolsó ország, amelyik még Kínában kilincsel, ráadásul Peking és Brüsszel kölcsönösen olyan szabályokat dolgoznak ki, amelyekkel kiszoríthatják egymást a gazdaságaikból. Mindezek alapján a tőkebefektetések dimenziójában a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése egyértelműen megállt.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Május 21-től az HBO Max neve Maxra változik, vele az árazás is módosul.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Dmitrij Peszkov szóvivő elismerte a szigorításokat.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
