Jön-e a működőtőke Magyarországra?
A kiindulási alapként szolgáló információkat a fizetési mérleg statisztikából szedhetjük össze. Ezen belül a pénzügyi mérleg tartalmazza azokat a közvetlen tőkebefektetéseket (FDI), amelyek hazánkba érkeznek, illetve innen külföldre távoznak. A "Közvetlen tőkebefektetések Magyarországon" sor ismerős számokat tartalmaz: 2012-re 10,85 milliárd, tavalyra 2,3 milliárd eurós beáramlást jelez. A tavalyelőtti szám különösen kiugró, hiszen még a válság előtti időszak 3-6 milliárd eurós sávjából is kilóg.

Ahogy az alábbi ábra is mutatja, így már egészen más kép tárul elénk. Eszerint a tavalyelőtti év (bár nem érte el a válság előtti nettó tőkebeáramlási szintet) egész jó eredménnyel zárult, bár természetesen a 2 milliárd eurós egyenleg messze van a propagált 10,8 milliárdtól. A 2013-as év viszont a maga szerény 615 millió eurós szaldójával 2009 óta a második legkisebb.

A fent bemutatott szám azt ugyan jól tükrözi, hogy a közvetlen befektetésekhez kötődő tőkemozgások egyenlege milyen, ám a "tőkevonzó képességünk" szempontjából több fontos tényezővel is korrigálni érdemes. Az ugyanis nem "igazságos", hogy a Magyarországról távozó működőtőkét automatikusan a tőkevonzó képességünk romlásának tekintjük. Ha például egy hazai nagyvállalat kinövi a saját belső piacát, akkor természetes, hogy külföldi terjeszkedésbe kezd. Ezért ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a külföld számára mennyire vagyunk csábító befektetési terep, akkor a beáramlásból csak az átfolyó tételeket, és bizonyos vállalati eszközportfólió átrendezéseket kell levonni, mert ezek bruttósítják feleslegesen a tőkemozgás ki- és beáramlás szárát.
Szerencsére a Magyar Nemzeti Bank 2008-ig visszamenőleg közöl ilyen adatokat, ezt mutatja az alábbi táblázat. Mint látható, ez alapján azért valamivel szebb kép bontakozik ki előttünk. 2012-ben csaknem 4 milliárd euró, tavaly pedig 1,78 milliárd euró volt az olyan tőkebeáramlás, amit valóban a gazdaságban hasznosuló forrásnak tekinthetünk.



A mesterséges intelligenciával lehet szintet lépni az ESG-minősítések világában
A beszállítói előminősítések is jelentősen egyszerűsödhetnek.
Horváth Gábor: Már kimerítette a mozgásterét a kormány, csak a nagyobb növekedés segíthet
A Költségvetési Tanács elnöke is felszólalt a Közgazdász-vándorgyűlésen.
Életbiztosítási rekordok, vihar előtti nyereség a magyar biztosítóknál
Négy éve nem látott ilyet a piac.
A NATO főtitkára megmondta Oroszországnak: nincs beleszólásotok, ki mehet Ukrajnába
Szerinte Putyint nem kell túl komolyan venni.
Szabálylazítás ide vagy oda, a fenntarthatóság stratégiai fontosságú marad a vállalatok életében
A fenntarthatósági befektetések piaca nem csökken, hanem átalakul.
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén? - Interaktív, díjmentes online előadás
Gyakorlati, hasznos, érthető
Windisch László: egy 4000 milliárd forintos problémát görget Magyarország
Az Állami Számvevőszék elnöke több kényes ügyben is állást foglal.
HR trendek 2025-2026
A magyar munkaerőpiac 2025-ben fordulóponthoz érkezett. A gazdasági bizonytalanság, a technológiai fejlődés és a társadalmi elvárások együtt formálják át a vállalatok működését. Az elk

Kik vehetnek fel 10% önerő mellett Otthon Startot és kikre nem érvényes a könnyítés?
Szeptember másodikától módosította az MNB az adósságfék szabályokat. Így szélesebb réteg vehet fel minimális 10% önerő mellett lakáshitelt. Mindenképpen érdemes leszögezni, hogy a válto
5,871 milliárd euróból újítanák meg Görögország vízrendszerét
A görög kormány új stratégiát hirdetett a vízügyi problémák kezelésére, válaszul a klímaváltozás súlyos kihívásaira.
A pályázati támogatás ára: fenntartási kötelezettségek
Siker! Lezártad a projektedet, átmentél a záró elszámoláson, és úgy érzed most végre hátradőlhetsz. De vigyázz! A történet itt még nem ért véget. A fenntartási időszak a pályázatok f

Új malac a karámban? - Francia kockázatok Európában
Franciaországban ismét nő a politikai kockázat: a kormányfő bizalmi szavazást kért maga ellen, miközben 43,8 milliárd eurós megszorító csomag készül. A francia-német kötvényhozam-spread 8
Kell-e új nevet adni az évszakoknak a klímaváltozás miatt?
Az évszakok rendjét, amelyet a modernitás és a globalizáció uniformizált, az antropocén éghajlati változásai fokozatosan felülírják.
Mit köszönhetünk a ChatGPT-nek?
Az emberi hallucinációt mint a külső inger nélküli érzékelést definiálhatjuk. Modellhallucinációról akkor beszélhetünk például, amikor egy modell elsősorban nem adatra, hanem a modell fel
Fenntartási jelentés: a KFI projektek láthatatlan aknái az EPTK-ban
Akinek KFI projektje van, nem dőlhet hátra: itt az idő a fenntartási jelentések világával szembenézni.



Összefognak az új világrend erős emberei − Mi lesz ebből, ki állitja meg őket?
Erősödőben Kína bűvköre.
Nem reális, de nem is cél az áramártüskék eltüntetése
Az extrém áringadozások háttere egyáltalán nem egyértelmű.
Másfél millióig húzza a legtöbb lakás árát az Otthon Start - Mi lesz ebből?
Elindult az Otthon Start.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.