Megszereztük a nagy bérmegállapodás eddig nem ismert számait

Csiki Gergely
Jövőre 380 milliárd forintba kerül a munkáltatói járulékterhek csökkentése, a minimálbér versenyszférában történő megemelése viszont ennek majdnem a felét visszahozza a bevételi oldalon - ez derül ki a Portfolio-nak megküldött minisztériumi számításokból. Ha elfogadjuk a kormány háttérszámításait, akkor egyáltalán nem kell aggódni a következő két év költségvetéséért.

Mindenki csak találgatott...

Ritkán látott átrendezést hajt végre a 7 pontból álló bérmegállapodás nyomán a kormány a következő két év költségvetésében. Eddig azonban mindenki csak találgatta, hogy
  • a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelése,
  • a társasági adókulcs csökkentése,
  • a szociális hozzájárulási adó csökkentése

milyen hatást gyakorol a költségvetés egyenlegére 2017-ben és 2018-ban.

A Portfolio-nak sikerült megszereznie a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámításait, amelyből kiderül, hogy milyen költségvetési hatással jár a több elemből álló program.

De most megérkeztek a számok

Pozitív
  • A minisztérium számításai szerint a munkáltatói járulékcsökkentés okozza a legnagyobb bevételkiesést: 2017-ben az 5 százalékpontos mérséklés 380 milliárd forintba kerül, míg 2018-ra ez a kumulált negatív hatás (vagyis a mai adószabályokhoz képest vett változás) már 540 milliárd forintot tesz ki.
  • Szintén rontja a költségvetés egyenlegét, hogy a közszférában is magasabb minimálbért és garantált bérminimumot kell majd fizetni az érintetteknek és
  • a minimálbér emeléséhez kötött juttatások is értelemszerűen emelkednek.
Negatív
  • A fenti kötelező béremeléseknek azonban van bevételnövelő hatása is, a bruttó bérek emelkednek, ezzel pedig az szja- és járulékbefizetések is.
  • Az NGM ettől elkülönítve számol azzal a további hatással, hogy a munkáltatók a járulékok csökkentését átadják a munkavállalóknak, vagyis nem csupán a minimum bérekben, hanem a bérskála magasabb szintjein is lecsapódik a magasabb adóbevételekben.
  • Szintén az elsőkörös hatások közé sorolható, hogy a magasabb bérek hatása a fogyasztás gyorsabb bővülésében is lecsapódik, ez pedig az áfa és jövedéki adóbevételeket két év alatt 70 milliárd forintal gyarapítja.
És még ez is
  • A minisztérium összességében úgy látja, hogy ha az idei kedvező foglalkoztatási bázisadatokat és
  • a közfoglalkoztatottak esetében várható kisebb kiadásokat is figyelembe véve jövőre gyakorlatilag nem okoz egyenlegromlást a minimálbéremelés és a járulékcsökkentés együttesen.
  • Ezt a hatást fejeli meg a társasági adó csökkentése, ami jövőre 145 milliárd forintjába kerülhet az államnak (ez már ismert volt Varga Mihály tájékoztatásából), de ez a negatív hatás 2018-ra már csak 100 milliárd forint lesz.

Ezeket a számokat foglaltuk össze egyetlen táblázatba:

Ismertté váltak tehát a kormány legújabb adócsomagjának költségvetési hatásai és ez alapján már nem lepődünk meg azon, hogy a kormány hajlandó volt a jelentős járulékcsökkentés mellé még egy társasági adócsökkentést is bevállalni.

Ha figyelembe vesszük ezt a fenti háttérszámítást, valamint azt, hogy az OTP elemzői szerint jövőre még akár 480 milliárd forintnyi pótlólagos mozgástér is rendelkezésre áll, akkor nem zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy jövőre további költségvetési lazító intézkedések jönnek.

Benyújtották

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyébként épp hétfőn nyújtotta be a bérmegállapodást megalapozó törvényjavaslatot a parlamentnek. A tervek szerint a héten tárgyalják a képviselők és jövő hétfőn lehet a végszavazás a csomagról.Címlapkép forrása: DIETER NAGL / AFP

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF