Az Európai Bizottság elkülönített 500 millió eurót az európai védelmi ipar számára, annak érdekében, hogy 2025 végére az évi lőszergyártási kapacitást kétmillió lövedékre növeljék - közölte pénteken a brüsszeli testület.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma a 2025-ös pénzügyi évben mindössze egyetlen Virgin-osztályú atomtengeralattjáró rendelését tervezi. Ez a korábbi tervek megvágását jelenti amerikai haditengerészetnél – számolt be a Nikkei Asia.
Kiadta a Stockholm Nemzetközi Békekutató Intézet (Stockholm International Peace Research Institute – SIPRI) az éves jelentését a globális fegyverpiac alakulásáról. A legnagyobb fegyverimportőrök között ismét felbukkantak a gazdag olajmonarchiák a Közel-Keletről. Az Arab-félsziget – Jement leszámítva – a béke szigeteként jelenik meg az arab világban, miközben az őket körülölelő térség számos konfliktussal terhelt. Ennek fényében meglepőnek hathat, hogy mégis ők költik a legtöbbet a fegyverbeszerzésre.
Nem lesznek megszorítások, a fogyasztás biztosan helyre fog állni, ugyanakkor nem realitás az idei 4 százalékos gazdasági növekedés - erről beszélt a VG.hu tudósítása alapján Nagy Márton a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft céljairól szóló keddi sajtóeseményen. A nemzetgazdasági miniszter részéről ez volt az első elismerése annak, hogy a 2024-es költségvetés eredeti makrogazdasági feltételezése már nem tartható.
Végérvényesen eldőlt - legalábbis kommunikációs szinten, mert hivatalosan még semmi írásos nyoma nincs ennek - az, hogy a kormány feladja eredeti 2,9%-os hiánycélját a 2024-es költségvetés esetében. Ez nem meglepetés és nem sokkoló, főleg azok után, hogy gyakorlatilag két hónap alatt fejre állt az idei büdzsé, ami már az elfogadása pillanatában sem tükrözte a valóságot. Friss számításaink azt mutatják, hogy még a 4,5%-ra emelt hiánycél teljesítéséhez is kiigazításra van szükség a költségvetésben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az idei év költségvetési gondjai és ebből fakadóan a gazdaságpolitikai kihívások valójában mekkorák és hogy miért nem lehet ezt az évet csak önmagában értelmezni, miért érdemes már szemünket a 2025-ös és 2026-os évekre vetni.
A koratavaszi adatok ráirányították a figyelmet a gazdasági helyzetünkre, noha a közvéleményt foglalkoztató témákból most egyébként sincs hiány. A makrogazdasági viszonyok általában szűk kör figyelmét kötik le, az elmúlt másfél év rekordméretű inflációja azonban felerősítette a közgazdasági ügyek iránti érdeklődést. Újabban pedig a térség országaihoz mért jövedelmi, fogyasztási mutatóink is hullámokat keltettek, hiszen azokból az olvasható ki, hogy relatív helyzetünk romlott korábban jóval mögöttünk járó népekkel szemben.
Joe Biden amerikai elnök költségvetési javaslata a következő tíz évben 4 951 milliárd dollárral növelné az adóbevételeket, beleértve a vállalkozásokat és a tehetős magánszemélyeket, valamint hagyatékok adóterheinek jelentős emelését, miközben új programokat is indítana az alacsony és közepes jövedelmű amerikaiak támogatására.
Szombaton egyórás interjút közöltünk Jaksity Györggyel a Portfolio Checklist hírelemző podcastünk hétvégi különkiadásában. A Concorde-alapító közgazdászt más témák mellett a magyar makropályáról, a növekedési kilátásokról, az ország előtt álló legfontosabb kihívásokról, a nemzetközi befektetői környezetről, valamint arról is kérdeztük, hogy reális opció lehet-e Magyarország számára kilépni az Európai Unióból. Az alábbiakban az interjú néhány fontos mondatát emeltük ki.
A Szegény párák által begyűjtött szakmai sikerek újra ráirányították a figyelmet a Magyarországon forgatott külföldi filmekre. Ráadásul két éven belül második alkalommal ismerték el a filmszakma legrangosabb díjával magyar szakember itthon, bérgyártásban forgatott filmben nyújtott munkáját. Ez azt sugallja, hogy a külföldi forgatások nemcsak munkahelyet biztosítanak, hanem fejlődési lehetőséget is jelentenek a hazai stábtagok számára. Mindemellett felmerül a kérdés, hogy a nemzetközi környezetben szerzett tudás „lecsorog-e” a magyar filmgyártásba, azaz van-e érdemi változás a magyar produkciók minőségében.
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben? A válaszhoz egyrészt elemezni szükséges a demográfiai folyamatokat, másrészt az egyenjogúság egyik fő pillérének, az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését (a kereseti rés alakulását), és ennek törvényszerű következményeit a nyugdíjak összegének (a nyugdíjrés mértékének) alakulására. Emellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlást is meg kell vizsgálni. Kétrészes cikksorozatom első részében a demográfia folyamatok és a kereseti rés kérdését jártam körül, ebben a cikkben pedig a nyugdíjrés és a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlás kérdését elemzem. Összességében kijelenthető: nem bizonyítható, hogy a nők helyzete rosszabb lenne a magyar nyugdíjrendszerben, mint a férfiaké, sőt.
A forint koronavírus-járvány előtti többéves leértékelődési trendhez térhet vissza hosszú távon, ha nem jelentkezik valamilyen külső sokkhatás. A Magyar Nemzeti Bank várhatóan az év második felére lassabb kamatvágási ütemre térhet át, de akár tarthatja is a kamatszintet. Részben amiatt, ha a többi feltörekvő piaccal szemben megszűnik a kamatelőny, részben pedig az inflációs szint alakulása is indokolja, hogy lassabban csökkenjen a magyar alapkamat. A forint árfolyamban még benne lehet a jegybank és a kormány közötti konfliktus negatív hatása is – fejtette ki a Portfolio-nak Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makroelemzője a magyar deviza kilátásaival kapcsolatban.
A Fitch hitelminősítő "B"-ről "B+"-ra javította Törökország besorolását, kiemelve a szigorúbb monetáris politika inflációs nyomásokkal szembeni hatékonyságát, és pozitívra módosította az ország kilátásait is.
Az Orbán Viktor vezette kabinet nevében a Miniszterelnöki Kormányiroda frissítette az első féléves jogalkotási munkatervét, amelyből kiderül, hogy a kabinet hozzányúl az ingatlannyilvántartási rendszerhez és a pénzmosási szabályokhoz is. Valamint látszik, hogy már áprilisban napirendre kerül a jövő évi költségvetés tervezetének tárgyalása, valamint a hozzákapcsolódó adótörvények módosítása.
A Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint februárban 1758 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés az önkormányzatok nélkül. Soha nem volt még ekkora a februári mínusz az állam gazdálkodásában, de ami még ijesztőbb, hogy két hónap alatt az eredeti pénzforgalmi éves hiányterv kétharmada teljesült. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a kormány már feladta az idei évre kitűzött, eredeti 2,9%-os GDP-arányos hiánycélját és már 4,5%-os deficitről beszélnek a kormány tagjai.
Az utóbbi hetekben számos aggodalom látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány törekvése a fogyasztás helyreállítására rontaná a külső egyensúlyt, az infláció ismételt gyorsulásához vezetne, amihez a korábbi tervekhez képest magasabb költségvetési hiánypálya is hozzájárulhat. A vita során (a kormányzati szándékokat teljes mértékben félreértelmező módon) az is elhangzott, hogy nem lenne helyes a kormányzati gazdaságpolitikának letérnie a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról, ami a 2010-es években látott sikeres felzárkózás hátterét adta, miközben az egyensúlyi mutatók alapvetően rendben voltak. Noha a fogyasztás bővülése elkerülhetetlenül növeli az importot, megkíséreljük árnyalni az egyensúly felborulásával kapcsolatos aggodalmakat, miközben ismét hangsúlyozzuk elköteleződésünket a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett - és ezzel végeredményben azt is bemutatjuk, miért nincs modellváltás, hanem egyszerűen csak egy finomhangolás történik. A fogyasztás visszaesése számos negatív folyamatot okozott, ezért a fogyasztás növekedési fordulata kulcsfontosságú a belföldre termelő cégek termelési és beruházási aktivitásának élénkítéséhez, ami egy rövidtávú ciklikus folyamat, és megteremti az alapjait, hogy visszatérjünk a hosszútávon fenntartható, kiegyensúlyozott, beruházás és export által húzott gazdasági növekedéshez. A megjelent bírálatok ez utóbbit nem veszik figyelembe, összekeverve a kifejezetten rövidtávú, ciklikus elemeket a közép- és hosszútávon továbbra is kívánatos és elérendő fundamentumokkal, ami egyúttal elvezethet az egyensúlyi mutatók javulásához is. A folyamatok megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk a 2010-es évek közepéig, és több szempontból is meg kell vizsgálnunk a jelenlegi helyzetet.
Az elmúlt napokban minden a forintról szólt. Számos érdekes elemzést olvastam a hazai deviza árfolyamát befolyásoló hírekről, adatokról, de van egy olyan tényező, amiről még nem esett szó. Cikkemben annak járok utána, hogy a piac milyen sztoriban hisz a forinttal kapcsolatban.
Napok alatt nagy változások zajlottak a háttérben.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Meglepő helyről jött az élménybeszámoló.
A NAV lecsapott a csempészekre.
A választás implikációiról Takácsy Dorka Oroszország-szakértőt kérdeztük.
Újra jön az Edison program.
A befektetési szakember a Portfolio Checklist vendége volt.