Három ábra arról, hogy miért lázadt fel a világ az elit ellen

Portfolio
A nyugati középrétegből egyre többen csalódnak a jelenlegi politikai és gazdasági rendszerben, ami az idei év két legnagyobb meglepetéséhez vezetett. A cikkben szereplő három ábra segít megérteni, hogy miért szavazták ki magukat a britek az Európai Unióból, vagy hogy minden ellenszéltől függetlenül hogyan nyerhette meg Donald Trump az amerikai elnökválasztást.
Ha teszünk egy lépést hátra, és messzebbről próbáljuk szemlélni a világban zajló eseményeket, akkor az idei év legnagyobb sztorijai közül több is ugyanarra az okra vezethető vissza. A Brexit-referendum eredménye, Trump elnökké választása, vagy a világkereskedelem és a globalizáció válsága - feltéve, hogy nem most jön még csak a java - szoros összefüggésben áll a fejlett országok alsó-középosztályába tartozók csalódottságával, illetve ennek politikai következményeivel.

Egyre többeknek lett elege a mostani rendszerből, ugyanis nem érzékelik, hogy jobban élnének, eközben pedig azt látják, hogy a szegényebb országok lakossága, illetve a felső 1% folyamatosan gazdagszik.

Slágertémává vált az idén, hogy a szegényebb országok lakossága az utóbbi évtizedekben milyen elképesztő életszínvonal-emelkedést tapasztalhatott a globalizációnak köszönhetően, amit Branko Milanovic közgazdász híres "elefánt-ábrája" tökéletesen szemléltet.

Az elefánt-ábra A vízszintes tengelyen a világ népességének jövedelem szerinti eloszlása, a függőleges tengelyen pedig az 1988-2008 közötti reáljövedelem-növekedés mértéke látható. A harmadik világbeli országok legszegényebb polgárjaitól eltekintve pontosan a már említett fejlett országbeli alsó-középosztály jövedelemnövekedése volt a legkisebb mértékű, sőt, bizonyos csoportoknál reál értelemben véve életszínvonal-romlásról beszélhetünk.

Ugyanerre a folyamatra világít rá a következő ábra, csak kicsit más megközelítésből.


Az 1980-as évektől kezdve radikális fordulat következett be abban a bő másfél évszázados folyamatban, melynek részeként a fejlett országok lakossága folyamatosan egyre nagyobb szeletet hasított ki magának a világ összjövedelméből.

De nem csak a fejlődő országokban lejátszódó folyamatok miatt nőtt a nyugati középosztály frusztráltsága. A Financial Times által készített grafikáról leolvasható, hogy az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is drasztikus mértékben nőtt a legvagyonosabb háztartásokban élők aránya.




Különösen látványos az alsó ábra, ami az Egyesült Államokban lezajlott jövedelem-átrendeződési folyamatokat mutatja: 1971-ben a három fős háztartások alig több, mint 1%-a rendelkezett 200 ezer dollár feletti éves jövedelemmel (ők a leggazdagabbak), ami 2015-re 7% fölé emelkedett. Közben, bár a jövedelmi skála jobbra tolódott, vagyis az ezredfordulót megelőző három évtizedben az életszínvonal jól láthatóan nőtt a többi társadalmi rétegben is, az ezt követő 15 évben azonban gyakorlatilag nem történt semmi. Sőt, a szegényebbek között akadnak olyanok is, akik még rosszabbul élnek, mint a 2000-es évek elején. (Az árak az összehasonlíthatóság kedvéért a 2014-es árszínvonalat tükrözik.)

A csalódott brit és az amerikai alsó-középosztály tehát nemet mondott a jelenlegi rendszernek, és vele a globális elitnek. Ennek tudatában érdekes és talán kicsit ironikus is, hogy Trump kormánya gazdagabb, mint az amerikai családok harmada összesen.


(Címlapkép forrása: JEAN-PHILIPPE KSIAZEK / AFP)

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF