Olyan váratlan beszólást tett Trump, ami felrobbantotta az évszázados vitát: nem bánná az elnök, ha darabjaira hullana az európai hatalom?

2026. szeptember 18. 10:05 | Szabó Ákos

Olyan váratlan beszólást tett Trump, ami felrobbantotta az évszázados vitát: nem bánná az elnök, ha darabjaira hullana az európai hatalom?

Bár a hétvégén Donald Trump elsősorban egy golftornára érkezett Írországba, ha már ott járt, kezet rázott az ír állam- és kormányfővel is. Az amerikai elnök épp a miniszterelnök mellett ült Dublinban, amikor egy riporter feldobta neki a kérdést, hogy nagy vonalakban mit gondol az ír egyesítésről. Trump válasza nem kis port kavart a témában, hisz a kérdés évszázadok óta – szó szerint – megosztja a sziget lakosságát, amiről véres polgárháborúk egész sora tanúskodik. Trump nem is időzíthette volna jobban a megszólalását, hiszen hétfőn Skócia, Wales és Észak-Írország közös nyilatkozatban követelték az Egyesült Királyság szétbontását és az angol uralom végét, mondván, „Westminster ideje lejár”. De milyen út vezethet a független Skóciához, Waleshez és az egységes Írországhoz, illetve mekkora valós esély mutatkozik arra, hogy egyáltalán megnyílik ez az út?

A brexit hálójába akadtak a halak, amelyeken az egyik legalattomosabb betegség gyógyítása múlhat

2026. augusztus 30. 14:00 | Szabó Dániel

A brexit hálójába akadtak a halak, amelyeken az egyik legalattomosabb betegség gyógyítása múlhat

Kutatók zebradániók segítségével fedeztek fel egy korábban ismeretlen beavatkozási lehetőséget a sclerosis multiplex kezelésében: a sérült mielinhüvely bizonyos esetekben képes önmagát helyreállítani, mielőtt végleg elpusztulna. Az ígéretes kutatást azonban a brexit jelentősen nehezíti: a külföldi tudósok toborzása rendkívül megdrágult, a klinikai vizsgálatok és gyógyszerengedélyezése pedig párhuzamos brit és uniós eljárást igényel. Miközben Nagy-Britannia gyorsabb, rugalmasabb szabályozással próbálja ellensúlyozni hátrányát, a többletköltségek és adminisztrációs terhek éppen az ilyen hosszú távú kutatási programokat lassíthatják a leginkább.

Andy Burnham döntött: Nem tartják meg a sorsdöntő népszavazást

2026. augusztus 27. 21:54 | MTI

Andy Burnham döntött: Nem tartják meg a sorsdöntő népszavazást

Andy Burnham brit miniszterelnök észak-írországi látogatása során kijelentette, hogy nincs napirenden az ír sziget egyesítéséről szóló népszavazás kiírása. A munkáspárti kormányfő a skót függetlenségi referendumra és a Brexit-szavazásra hivatkozva hangsúlyozta, hogy az ilyen népszavazások hosszú távon megosztják és visszavetik az országot. A legnagyobb britellenes párt, a Sinn Féin elnöke, Mary Lou McDonald élesen bírálta Burnham álláspontját, és elfogadhatatlannak nevezte a kérdés elodázását. A Sinn Féin 2022 óta a belfasti parlament legnagyobb frakciója, és azóta sürgeti az egyesülési referendum kiírását.

Új szövetség rajzolhatja át a kontinens térképét: Európai Konföderációról álmodozik a nagyhatalom, benne Ukrajnával és a Nyugat-Balkánnal

2026. augusztus 10. 13:19 | Portfolio

Új szövetség rajzolhatja át a kontinens térképét: Európai Konföderációról álmodozik a nagyhatalom, benne Ukrajnával és a Nyugat-Balkánnal

Nagy-Britannia az egységes piachoz való visszatérés lehetőségét vizsgálja egy új, átfogó európai együttműködési terv keretében, amely a kereskedelmi előnyökért cserébe bővítené a szigetország védelmi kötelezettségvállalásait és kiterjesztené a nukleáris védőernyőjét az egész kontinensre - írta meg a Telegraph.

Vége az ellenőrzéseknek: Brüsszel lebontja az unión belüli utolsó határőrséget

2026. július 15. 11:17 | Portfolio

Vége az ellenőrzéseknek: Brüsszel lebontja az unión belüli utolsó határőrséget

Több évnyi tárgyalás után az Európai Bizottság elérte, hogy megszüntessék a határellenőrzéseket Gibraltár és Spanyolország között, ami jelentősen megkönnyítheti a brit fennhatóság alatt álló terület helyzetét. Az Egyesült Királyság, Spanyolország és az Európai Unió között létrejött megállapodás egyúttal lezárhatja a Brexit utáni egyik legérzékenyebb vitás kérdést is, és az ellenőrzéseket a kikötőkbe, valamint a repülőtérre száműzi.

Tíz éve pecsételődött meg az európai hatalom sorsa: egymás után mennek a vezetők a süllyesztőbe, vége lehet valaha az átoknak?

2026. június 25. 06:00 | Szabó Ákos

Tíz éve pecsételődött meg az európai hatalom sorsa: egymás után mennek a vezetők a süllyesztőbe, vége lehet valaha az átoknak?

Majdnem napra pontosan tíz évvel ezelőtt, 2016. június 23-án szavazott az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépésre. A brexit a lakosságot durván megosztotta, 51,9 százalék támogatta, míg 48,1 százalékuk ellene volt. Nem túlzás azt állítani, hogy a referendum óta a Downing Street 10. ikonikus, fekete bejárata puszta forgóajtóvá satnyult: Nagy-Britannia hat miniszterelnököt fogyasztott el tíz esztendő alatt, most pedig felkészül a hetedik, méghozzá Andy Burnham személyében. A bukott brit kormányfők – hol érzelmes, hol csüggedt – beszédei immár jól megszokott rutinná, mintsem kivételes és drámai szenzációvá váltak. Nehéz vitatkozni azokkal, akik a briteket Európa „új Olaszországának” könyvelték el, utalva arra, hogy Giorgia Meloni felemelkedése előtt Rómában is egymásnak adták a kilincset a miniszterelnökök. De miért tűnik úgy, hogy Nagy-Britannia kormányozhatatlanná vált?

Lemondott a miniszterelnök, azonnal egymásnak estek Brüsszellel

2026. június 23. 09:48 | Portfolio

Lemondott a miniszterelnök, azonnal egymásnak estek Brüsszellel

Az Európai Unió elhalasztotta a júliusra tervezett brit–uniós csúcstalálkozót Keir Starmer lemondása miatt, ami komoly felháborodást váltott ki Londonban. Brüsszel a várható új miniszterelnökkel, Andy Burnhammel kíván tárgyalni a brexit utáni kapcsolatok újrarendezéséről. A brit fél szerint a halasztás szükségtelen volt, mivel a formálódó megállapodást az új kormányfő is jóváhagyhatta volna. Burnham személye egyelőre szinte teljesen ismeretlen Brüsszelben, uniós diplomaták azonban nem várnak érdemi irányváltást a tárgyalásokban.

Méretes pofont kapott a brexit fenegyereke: csúnyán kikapott Nigel Farage, megállítható a populisták előretörése?

2026. június 19. 15:52 | Portfolio

Méretes pofont kapott a brexit fenegyereke: csúnyán kikapott Nigel Farage, megállítható a populisták előretörése?

Tegnap időközi választást tartottak egy észak-angliai választókerületben, amelyen a Keir Starmer miniszterelnöki székére pályázó Andy Burnham személyes diadalt aratott, és felülírta a kormányzó Munkáspárt drámai népszerűtlenségét. A Reform UK egyszersmind csúfos kudarcot könyvelhetett el, Nigel Farage pártjának előretörésén jelentős csorba esett - írja a BBC hasábjain John Curtice, a brit közszolgálati médium elismert választási guruja.

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

2026. június 14. 13:00 | Philippe Aghion, Simon Johnson

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

Népszavazást tartanak Svájcban, 10 millió fős népességplafonról döntenek

2026. június 13. 11:17 | Portfolio

Népszavazást tartanak Svájcban, 10 millió fős népességplafonról döntenek

Svájc népszavazáson dönt arról, hogy felső határt szabjon-e az ország lélekszámának, és ezzel összefüggésben korlátozza-e a bevándorlást. A kezdeményezés megosztja a társadalmat, hiszen a jobboldali pártok a túlnépesedés ellen érvelnek, míg a nagyvállalatok és a gazdasági szervezetek az ország versenyképességének meggyengülésétől tartanak - számolt be a Cnbc.

Részletes keresés
–