A szellemet már kiengedték a palackból. Abban nincs vita, hogy a gazdaság fellendítése érdekében a teljesítmény növelésére lenne szükség, abban azonban igen, hogy milyen ösztönzőkkel kellene segíteni ezt. Az opciók között szerepel a teljes munkaidő vagy a részmunkaidő megfelelő eszközökkel történő támogatása, az említett 41 vagy akár 32 órás munkahét, továbbá a heti négy munkanap rendszerének bevezetése.
A kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) egyik tekintélyes politikusa egy új javaslattal állt elő. Vorarlberg tartomány konzervatív kormányzója, Markus Wallner a teljes munkaidő mellett tette le a garast. Indítványozta ugyanakkor, hogy a teljes munkaidőben dolgozókat 1000 eurós, adómentes bónuszban kellene jutalmazni.
Sőt a javaslat része volt az is, hogy az esetleges túlórákért járó fizetség szintén adómentes legyen.
Minderről a Kurier című lap számolt be utalva arra, hogy a javaslat nem teljesen új. Hasonló utalás van a nagyobbik kormánypárt úgynevezett Ausztria Tervében (Österreich Plan). Az elgondolás lényege az, hogy több embert késztessenek a részmunkaidőről a teljesre történő váltásra.
Gazdasági és munkaerőpiaci szakértők azonban a legújabb javaslatot megkérdőjelezik, mert nehezen elképzelhető, hogy sokan részmunkaidőről teljes munkaidőre váltsanak a bónusz kedvéért, sokan ugyanis a gyermekgondozás miatt választják a részmunkaidőt. Ráadásul a vorarlbergi kormányzó javaslatának megvalósítása túl költséges lenne.
Magnus Brunner pénzügyminiszter ugyanakkor észszerű indítványról beszélt. A néppárti miniszter úgy ítélte meg, hogy az 1000 eurós bónusz hozzájárulna a teljesítmény növeléséhez, és segítené a gyermekellátás további kiépítését is. A közelgő, őszi parlamenti választásokra utalva azonban hangsúlyozta, hogy az indítványban foglaltak megvalósítása már a következő kormányra vár.
Az ipartestület vezetője, Christoph Neumayer arra utalt, hogy a jólét csakis a teljesítményből fakad. Szerinte Ausztriában az egy alkalmazottra jutó munkaórák száma az elmúlt években jelentősen csökkent. Érvelése szerint a további csökkentésre vonatkozó törekvésekkel szembe kell szállni még akkor is, ha egy ilyen intézkedés nem járul hozzá a közérzet javulásához. A javaslat legfőbb indokaként azt hangsúlyozta, hogy a hazai ipar még mindig recesszióban van, a gazdaság teljesítménye zsugorodik, és az ipari termelés növekedésére jelenleg nincs kilátás.
A kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, Karoline Edtstadler európai és alkotmányos ügyekért felelős miniszter szintén a munkaidő csökkentése ellen emelt szót, de a 41 órás heti munkaidő bevezetését nem sokkal később elutasította Karl Nehammer kancellár is. Hangsúlyozta, hogy teljesen kizárt a törvényben szabályozott normatív munkaidő meghosszabbítása, ugyanakkor hozzátette, hogy a 32 órás munkaidő ugyancsak "teljesen rossz megközelítés".
Elutasította a munkaidő növelését az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) ágazati vezetője. Ingrid Reischl arra hívta fel a figyelmet, hogy 2023-ban Ausztriában csaknem 47 millió túlórát dolgoztak az alkalmazottak pénzbeli vagy időbeli ellentételezés nélkül, ezért szerinte a munkaidőt csökkenteni, nem pedig növelni kell.
Címlapkép forrása: Getty Images
