Itt az OECD friss előrejelzése: Európa földbe döngöli Oroszországot a gazdasági háborúban
Európa elkerülheti a recessziót, Oroszországra mély visszaesés vár
A világgazdaság nagy árat fizet Oroszország Ukrajnával szemben indított, indokolatlan és törvénytelen agressziós háborújáért- kezdi az értékelését a globális kilátásokról szóló elemzésében az OECD. Mivel a koronavírus-járvány hatásai még mindig tartanak, a háború hátráltatja a növekedést, és további felfelé irányuló nyomást gyakorol az árakra, mindenekelőtt az élelmiszer- és energiaárakra – állapítja meg a szervezet.
A globális GDP 2022 második negyedévében stagnált, és a G20 gazdaságokban csökkent a kibocsátás, eközben a magas infláció tartósabb, mint azt várni lehetett. Számos gazdaságban 2022 első felében az infláció az 1980-as évek óta a legmagasabb szintre ugrott – emlékeztet elemzésében a szervezet. Mivel a közelmúltban a mutatók rosszabbra fordultak, a globális gazdasági kilátások elsötétültek.
A koronavírus-járvány visszaszorulásával járó fellendülés ellenére a globális növekedés az előrejelzések szerint 2022 második felében visszafogott marad, majd 2023-ban tovább lassul, és mindössze 2,2%-os éves növekedés várható. Az OECD decemberi előrejelzéséhez (amely még nem tartalmazza a háború hatásait) képest a globális GDP most legalább 2,8 ezermilliárd dollárral alacsonyabbnak ígérkezik 2023-ban a korábbi előrejelzéshez képest. Az OECD szerint Oroszország háborúja hatalmas károkat okoz, de a fenti becslés némi képet ad a háború világméretű áráról a gazdasági teljesítmény szempontjából.
Az OECD egyes országokra vonatkozó előrejelzése (fenti ábra) azt mutatja, hogy a szervezet az EU és Oroszország közti gazdasági háború ellenére többnyire nem vár recessziót alapforgatókönyv szerint Európa országaiban. A német gazdaság idén 1,2%-kal nőhet, amit jövőre 0,7%-os visszaesés követ. Olaszország viszont az idei 3,4%-os növekedés után jövőre is 0,4%-kal nőhet, Franciaországban az idei növekedés 2,6%. jövőre 0,6% lesz. Ez ugyan jelentős lassulás, ami a háború, a magas energiaárak és a monetáris szigorítás következménye, de Németországot leszámítva a kibocsátás minden európai nagygazdaságban nőni fog, miközben Oroszország az idei 5,5%-os zuhanás után jövőre 4,5%-kal eshet vissza.
Vagyis az OECD becslése szerint össze sem mérhető az a kár, amit a gazdasági háború miatt Oroszország és Európa elszenved.
A szervezet becslése összhangban van a legtöbb makrogazdasági előrejelzéssel, amelyek szerint az Oroszországot ért hatások sokkal mélyebbek és tartósabbak lesznek, mint amit Európa megérez. Ezzel együtt is optimistának tekinthető ez az előrejelzés, mert míg sok közgazdász mérsékelt (1% alatti) recessziót vár Európában, az OECD szerint nem ez az alapforgatókönyv.
Az elemzés kitér még Kínára is. A kínai zéró-covid politikához kapcsolódó szigorú zárlatok szintén hatással voltak a kínai és a globális gazdaságra. A leállások és az ingatlanpiacok gyengesége 2022-re mindössze 3,2%-ra lassítja Kína növekedését, és az ázsiai óriásgazdaság még jövőre is elmaradhat az 5,5%-os növekedési céltól.
Az infláció tetőzhetett, de még jövőre is magas marad
Az inflációs nyomás szinte mindenhol túlmutat az élelmiszereken és az energián, a vállalkozások a gazdaság egészében áthárítják a magasabb energia-, szállítási és munkaerőköltségeket. A szélesebb körű inflációs nyomás már 2022 elején is érzékelhető volt az Egyesült Államokban, és ez most már az euróövezetben is megfigyelhető, és kisebb mértékben Japánban is. Az árindex tételeinek több mint fele 4% feletti inflációt mutat az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és az euróövezetben, ami az egy évvel korábbihoz képest meredek emelkedést tükröz – hívja fel a figyelmet a szervezet.
A feszes munkaerőpiaci feltételek növelik a béreket, és segítenek a vásárlóerő és a növekedés csökkenésének mérséklésében. Ez azonban hozzájárul a széles körű inflációhoz is. A bérnövekedés számos országban, különösen az Egyesült Államokban, Kanadában és az Egyesült Királyságban erősödött, de az euróövezetben még nem.
Mivel a globális gazdasági ciklus megfordul, és a legtöbb nagy központi bank monetáris szigorítása egyre inkább érezteti hatását, az előrejelzések szerint az általános infláció a legtöbb nagy gazdaságban a folyó negyedévben tetőzik, a negyedik negyedévben és 2023 folyamán pedig a legtöbb G20-országban csökken – prognosztizálja a szervezet. Ennek ellenére az éves infláció 2023-ban szinte mindenhol jóval a központi banki célok felett marad.
Az Egyesült Államokban, ahol a legkorábban kezdték meg a monetáris politika szigorítását, várhatóan nagyobb előrelépés történik majd az infláció célszintre való visszavezetésében, mint az euróövezetben vagy az Egyesült Királyságban. Ezzel szemben, mivel az energiaköltségek közelmúltbeli megugrása a gazdaságban is érezteti hatását, és mivel a monetáris politika szigorítása később kezdődött, mint az Egyesült Államokban, mind a teljes, mind a maginfláció az előrejelzések szerint Európa nagy részén magas marad.
A kilátások szempontjából kockázatot jelent, hogy az Oroszországból az Európai Unióba irányuló energiaszállítások csökkenése az előrejelzésekben feltételezettnél sokkal nagyobb mértékben bizonyult zavarónak.
Az Európai Unió gáztárolóinak szintjét a kapacitás közel 90%-ára növelték. De még ezen a szinten sem biztos, hogy elegendő gáztároló áll rendelkezésre ahhoz, hogy a keresletet egy átlagos télen ki lehessen elégíteni anélkül, hogy a tárolók veszélyesen alacsony szintre kimerülnének, ha az Európai Unió nem csökkenti a gázfogyasztást – hívja fel a figyelmet az OECD. A gázhiány jelentősen növekedhet, ha az Európai Unióba érkező további "nem orosz szállítások" nem olyan mértékben érkeznek, mint azt várni lehet, vagy ha a hideg tél miatt nagyobb lesz a gáz iránti kereslet - írják.
A kínálat megfelelő diverzifikálása és a kereslet rendezett csökkentése nélkül a hiány felhajtaná a globális energiaárakat, megingatná a bizalmat és a pénzügyi feltételeket, és a vállalkozások számára a gázfelhasználás átmeneti korlátozását tenné szükségessé. Ezek a sokkok együttesen több mint 1,3 százalékponttal csökkenthetik az európai gazdaságok növekedését 2023-ban az alaphelyzethez képest, és majdnem másfél százalékponttal növelhetik az inflációt. Ez számos európai országot recesszióba taszítana 2023-ban- figyelmeztet az OECD, ugyanakkor még egyszer megjegyzendő: a szervezet alapforgatókönyve szerint nem vár recessziót az EU-ban.
Címlapkép: Getty Images