Ukrán katonai információk szerint az oroszok megpróbálják bekeríteni a stratégiai fontosságú Csasziv Jar városát – számolt be a Kyiv Independent.
Az ukrajnai frontvonalról rendszeres tudósításaival hírnevet szerző orosz Rybar X csatornája tett közzé egy térképet a frontvonalak állásáról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 26-án menesztette pozíciójából Olekszandr Jakovecet, aki a Támogató Erők parancsnoka volt – számolt be a Kyiv Independent.
Ukrán források szerint az orosz hadsereg két tengeralattjárót is telepített a Fekete-tengerre, amellyel hosszú csendet törtek meg – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Az Egyesült Államok egyre komolyabban aggódik amiatt, hogy a Moszkvát megrázó, Crocus City Hall elleni merénylethez hasonló támadás éri területét – jelentette ki Christopher Wray, az FBI igazgatója egy NBC-nek adott interjúban.
Nyilvánosságra került egy felvétel, amelyen számos nyugati harcjármű látható az orosz főváros egyik terén. Várhatóan hamarosan nagy szerepet kapnak majd a kiállított eszközök.
Ilja Jevlacs az ukrán légierő szóvivője szerint az oroszok elkezdték használni az eddig rejtegetett SZU-57-es vadászgépüket a frontvonal közelében – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Az Európai Parlament csütörtökön levelet küldött Ausztria vezetőinek, amelyben felszólította őket, hogy az uniós szankcióknak megfelelően kötelezzék a Raiffeisen Bank Internationalt, hogy szüntesse be oroszországi tevékenységét – számolt be az ukrán The Kyiv Independent. A bankcsoport részvényárfolyama jelenleg 1,4%-os emelkedést mutat a bécsi tőzsdén.
Belgium évente 1,5-2 milliárd közötti adóbevételt szerez a befagyasztott orosz pénzeszközökből. A szankcionált vagyonon keletkező költségvetési bevételeket viszont az EU-országok nagy része egyenesen Ukrajnának utaltatná el, míg a belga állam szerint alaptalan a vádaskodás, mert a jövedelmek 49 százalékát így is fegyverek küldésére fordítják.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
Mostanra biztossá vált, hogy az Egyesült Államok a hivatalos fegyverszállítmányok megindulása előtt adott Ukrajnának az ATACMS közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákból, az Egyesült Királyság pedig Paveway IV-es "okosbombákat" fog adni Kijevnek. Az orosz csapatok előretörése mindeközben rendületlenül tart, több falut is elfoglaltak egyetlen nap leforgása alatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.
Heves tüntetésekhez vezetett Örményországban, hogy az ország vezetése úgy döntött, négy falut visszaad a szomszédos Azerbajdzsánnak, melyeket még a két ország között a Szovjetunió felbomlása idején kitört első hegyi-karabahi háborúban szállt meg. Jereván békeszerződésre törekszik a nála katonailag sokkal erősebb Azerbajdzsánnal, ennek érdekében megkezdték a határok pontos kijelölését. A béketörekvések ellenére a retorika sokszor még mindig háborús, az örmény lakosság pedig egyre jobban tart attól, hogy a szomszédos ország támadást indíthat ellenük. Az orosz békefenntartók eközben kivonultak Hegyi-Karabahból, így most már csak Azerbajdzsánon és Örményországon múlik, mihez kezdenek egymással.
Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.
Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke szerint eljött az ideje annak, hogy Moszkva és Kijev megkezdje a béketárgyalásokat - írta a Sky News.
Hosszas huzavonát követően az amerikai képviselőház végül elfogadta az Ukrajnának szánt gigantikus, mintegy 60,8 milliárd dollárnyi segélycsomagot. A hírek szerint a nyugati fegyverek gyorsan a frontra érkezhetnek, hozzájárulva ezzel az ukrán csapatokat érintő súlyos ellátási problémák enyhítéséhez. Kijev azonban egy olyan nehézséggel küzd, amelyen nem tud segíteni Washington sem, ez pedig a harcoló alakulatokat érintő létszámhiány gondja.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Lapértesülések szerint Erdogan Mark Rutte mögé állhat be.
A környező hat országgal összehasonlítva a középmezőnyben van Magyarország.
A gyorsvasút a reptérre vezet a tervek szerint.
Új kihívások a szektorban.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
