Vadonatúj veszélyek miatt aggódnak a magyar cégek
Második alkalommal állt össze a VOSZ Barométer, amelyet a vállalkozói szervezet az Egyensúly Intézettel közösen állít össze negyedévente. Perlusz László ezúttal azt hangoztatta, hogy ahogy haladunk az időben, és megvalósul minél több hasonló negyedéves riport, úgy szolgáltat egyre több információt a VOSZ felmérése. Trendet még nehéz kiolvasni, de a trend kialakulásának kezdetét már igen.
Perlusz László egy hónappal jelentetett meg szakértői írást a Portfolio hasábjain az On the other hand rovatunkban, ami ide kattintva olvasható:
Az első negyedévben kiadott barométer után az volt a várakozásunk, hogy a magyar gazdaságok helyzetértékelése romlani fog a második negyedévben, és az előzetes feltételezéseinket igazolták a friss felmérés adatai - jelentette ki Kozák Ákos, aki részletesen bemutatta a VOSZ Barométer második negyedéves jelentését. Kiemelte: ez az a felmérés, amelyben letapogatják a vállalkozások hangulatát, és összességében négy alindex keretében mutatják be a magyar gazdaság helyzetét és a kilátásait.
A felmérés részletes eredményeiből az is kiderült, hogy a mindennapos üzletmenettel kapcsolatos problémák között a második negyedévben már nemcsak a csökkenő vásárlóerő és az árnövekedés a legnagyobb probléma, hanem
érzékelhetően megjelenik a körbetartozások problematikája és a megrendelések elmaradása is.
A megkérdezettek háromszor annyian említették meg arányaiban a fizetési problémákat, a fizetési morált, mint a megelőző negyedévben. A spontán említések kapcsán egyre markánsabban előkerül a fizetési morállal, körbetartozásokkal kapcsolatos aggályok és ezzel összefüggésben a bevételek kiesése fokozódó problémákat jelentenek a cégvezetőknek. Emellett a munkaerőhiány említése is növekedett.
Az üzletmenettel kapcsolatos kockázatok között pedig érthető módon megjelent a fentiekkel összefüggésben a partnerek nehézségei, a fieztési morál: a korábbi 5%-os említési arány felemelkedett itt 20% közelébe. A veszteséges működéssel kapcsolatos kockázatok említése szintén látványosan nőtt, 17-18% körülire.
Az ország helyzetével kapcsolatban pedig a következő problémákat emelték ki a felmérésben résztvevő vállalatok:
- Az infláció az első 20%-os említéssel.
- A kiszámíthatatlanság a második még mindig, de itt csökkent az említések aránya.
- Látványosan nőtt viszont az EU-támogatások elmaradásának kockázatérzékelése.
Kozák Ákos ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy mostanra
már markáns gazdasági problémának értékelik a vállalatvezetők az uniós pénzek hiányát.
A barométer fő mutatói a második negyedévben így alakultak a szakember ismertetése szerint:
- Az üzleti hangulat 59%-ra csökkent a második negyedévben az előző felmérésben látott 62%-ról.
- A beruházások alindexe 41%-ra csökkent 49%-ról.
- A pénzügyi helyzet alindexe 70%-ra esett vissza 74%-ról.
- A VOSZ Barométer fő indexe pedig 56% lett a korábbi 61%-ról.
A felmérésből az is kiolvasható, hogy háromból két cégvezető szerint veszélyesebbé válik a gazdasági helyzet a következő időszakban. Ezúttal ezt 25%+42% említette (veszélyessé, inkább veszélyessé válik), míg korábban 32%+27% lett.
Kozák Ákos ismertetése szerin a cégvezetői kilátások még a pozitív tartományban vannak ugyan, de a kedvező kilátással rendelkezők aránya egy negyedév alatt 8 százalékponttal csökkent.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a második negyedévben a mintába került vállalatok közül már többségben vannak azok, amelyek nem terveznek fizetésemelést a következő egy éves időtávra vonatkozóan.
Az energiaárak kérdését még mindig kritikusnak tartja a vállalatok többsége, 51%-uk vélekedett így. A VOSZ és az Egyensúly Intézet azt is felmérte, hogy erre a kihívásra a cégek hogyan reagálnak. Érdekes volt azt látni, hogy egyetlen vállalat sem mondta szinte, hogy felhagy a vállalkozással és befejezi az üzletmenetet.
A legmarkánsabb elvárások a kedvezőbb energiaárakra vonatkoznak, de az energiaszámlák értelmezhetősége is fontos, valamint a rugalmasság is megjelent az energiaszolgáltatókkal szemben a kkv-k részéről.
A Portfolio érdeklődésére Kozák Ákos kifejtette: az EU-források hiányát a megkérdezettek abból a szempontból tartják problémásnak, mert korlátozzák a magyar gazdaság növekedési kilátásait, és így a saját lehetőségeiket is. Perlusz László ehhez annyit tett hozzá, hogy ha késnek az uniós támogatások, akkor az az egész gazdasági környezetre káros.
Perlusz László a jelenlegi euró-forint árfolyamot erősnek nevezte, ami nem kedvező az exportőrök szempontjából.
A VOSZ főtitkára szerint a magas kamatláb sem segíti a magánberuházásokat. Ráadásul az állam érthető pénzügyi okokból visszafogta a beruházásait. Ilyen szempontból az idei egy átmeneti évnek mondható, amit túl kell élni, de folyamatosan dolgozni kell szerinte az infláció csökkentésén, nem a piaci folyamatokba történő állami beavatkozásokkal, hanem célzott és direkt támogatásokkal a vállalati szektor számára. Egy ilyen támogatási eszköz megalapozná a növekedést jövőre - fogalmazott Perlusz László, aki nem hagyta szó nélkül az állam aktuális intézkedéseit, amelyek a magánegészségügyet érintették.
Itt minden bizonnyal arra a salátatörvénybe rejtett módosításra utalt, ami az MR-CT magánegészségügyi szolgáltatást kínáló cégeket érintette váratlanul:
A főtitkár szerint a VOSZ nem tartja előnyösnek az állam azon aktuális törekvését, amellyel szigorú elhatárolásokat kíván tenni az állami és a magánegészségügy között. Ez a mesterséges leválasztás nem jó, úgy tűnik, mintha két szektor lenne, de valójában nincs, az egészségügy egy ágazat.
Amit a magánegészségügy beruházott, kiépített a rendszerváltás óta, azt használhatja az állami szektor is, egymás kiegészítője a két rendszer, erről kéne beszélni, ugyanis
kockázatos az a fajta tiltás, adminisztratív akadályozás, amit a kormány a legutóbbi lépésével végrehajtott.
Címlapkép forrása: Getty Images