Pálmaolaj és kávé: miért ennyire káros az előállításuk?
De ide sorolhatjuk a szavannák helyére telepített kávéültetvényeket, a prémjükért a kihalásig vadászott állatokat, vagy a védett területeken lerakott veszélyes hulladékokat is. És ide tartozik a túlzott műtrágyázás is: az élelmiszertermelés teljes rendszere, például a mezőgazdasági gépek használata, a műtrágya-permetezés és a termékek szállítása évente 17,3 milliárd tonna üvegházhatású gázkibocsátással jár.
Ez több mint kétszerese az Egyesült Államok teljes károsanyag-kibocsátásának, és az összes globális kibocsátás 35 százalékát teszi ki.
Az emberi jelenlét – ahogy más fajoké is ezen a bolygón – természeténél fogva befolyásolja a környezeti rendszerek működését. A civilizációk felvirágzása maga után vonta a gazdálkodási módszerek alkalmazását, amelyek azonban idővel egyre nagyobb mértékben károsították a környezetet – hiába, nem mindenhol terem meg a rizs, a gabona vagy a kávé. Mára nyilvánvaló, hogy az ember egyre csak növekvő lábnyoma az ökoszisztémák működését fenyegeti.
Egymillió veszélyeztetett faj
Az ökoszisztémák olyan rendszerek, melyekben egy adott terület flórája és faunája érzékeny egyensúlyban van, így garantálja a fajok életfeltételeit. Például a növényi terméseket legelő állatok után a mikroorganizmusok bontják le a salakanyagokat – és ez a körforgás egyik szereplő nélkül sem működhetne. Bolygónk felszínének több mint 28 százalékát szárazföldi ökoszisztémák borítják. Például az erdőségeknek köszönhetően van tiszta levegőnk, hiszen a növények oxigénné alakítják a szén-dioxidot. Mindez pedig nem lehetséges állatok nélkül sem: ők segítenek széthordani a magvakat és a terméseket, így azok el tudnak terjedni, bezöldítve a Föld szárazföldi élőhelyeit. Amennyiben a kirakós egyik darabja sérül, a kép darabokra hullik – ezért szükséges megtenni minden tőlünk telhetőt, hogy megőrizzük a szárazföldi ökoszisztémák sokszínűségét.
A Földön hozzávetőlegesen nyolcmillió faj él – ebből egymillió veszélyeztetett. A természet rendjéből következik, hogy egyes fajok idővel eltűnhetnek, és újak fejlődnek ki. De ma sokkal gyorsabban zajlik fajok kihalása, mint ahogy új fajok jelennek meg. Ennek fő okozója és végső soron legfőbb kárvallottja egyetlen faj: az ember.
Van megoldás a szárazföldi ökoszisztémák megóvására
Máté Bence, a világ egyik legismertebb természetfotósa szerint igenis van igény a társadalomban a környezettudatos életre, azonban sokszor hiányzik az ehhez szükséges iránymutatás. Úgy látja, ez az igény az elmúlt években, sok tekintetben a globális pandémia hatására kezdett kialakulni. Szerinte, ha a természet szépségei – például egy természetfotón keresztül – eljutnak az emberekhez, annak van hatása a gondolkodásra, sokan például elkezdik keresni a képek háttértörténetét, és látják, milyen különleges állatok élnek Magyarországon.
A már elpusztított természeti értékeket nem lehet visszahozni, de a körforgásos gazdálkodással, a termőtalaj védelmével, a természetes élőhelyek megóvásával azonban még most is el lehet érni, hogy az unokáink ne csak állatkertben, vagy képeken lássanak bizonyos állatokat.
Krakkó Ákos, a Kék Bolygó Alapítvány kommunikációs vezetője elmondta, a Planet Budapest 2021 programjai a politikai és gazdasági döntéshozókon túl minden érdeklődőnek szólnak, köztük a fiataloknak, gyerekeknek és családoknak is. A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó vár minden érdeklődőt, aki szeretne többet tudni a fenntarthatóságról, aki szeretné megnézni és kipróbálni a közeljövő mindennapjait meghatározó technológiai újdonságokat.
A szárazföldi ökoszisztéma megőrzéséről is szó lesz a Hungexpón, a november 29-től december 5-ig tartó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón, a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvényén. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További információ és látogatói regisztráció: https://regisztracio.planetbudapest.hu/
A rendezvény médiatámogatója a Portfolio.
Címlapkép: Getty Images