Megnyitotta Brüsszel a pénzcsapot - Ezzel a magyar városok is nagyot kaszálhatnak
Az elmúlt években jelentős változások történtek Európában és a világon is, és úgy tűnik, az Európai Unió igyekszik a korábban megszokottnál gyorsabban reagálni erre, részben a 2021-2027-es költségvetési időszakban az európai zöld megállapodáshoz kötődő projektekkel, melyek fő célja a klímasemlegesség elérése az EU-ban 2050-ig. Az utat már jól jelezte az a tavaly bejelentett projekt, amelynek keretében a Európai Bizottság 100 várost választott ki a klímasemleges és okos városok programjába, amelybe három magyar város került be: Miskolc, Pécs és Budapest. A városokkal, mint Európa potenciális mozgatórugóival kapcsolatos együttműködés az idén új szintre lépett egy új program bejelentésével.
A Városok Fóruma 2023
Az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága (DG REGIO) által szervezett Városok Fóruma 2023 (CITIES Forum 2023) 2020 után újra megszervezésre került, ezúttal Torinóban. Az esemény célja az volt, hogy teret adjon a városoknak, mint az Európai Unió fontos építőköveinek, és nagyobb hangsúlyt kapjon, hogy a Bizottság, a tagállamok és a városok együtt dolgozzanak az uniós szakpolitikán és támogatások rendszerén. A fórum lehetőséget biztosított arra, hogy kiderüljön, hogyan tudna az unió jobban együttműködni a városokkal olyan kérdésekben, mint az éghajlatváltozás, a digitalizáció és a körforgásos gazdaság. Az esemény egy másik fontos aspektusa, hogy lehetőséget biztosít a városok számára, hogy egymással is kapcsolatba tudjanak lépni, és adott esetben ne az uniótól várják csak a megoldásokat, hanem más városoktól is tanácsokat tudjanak kérni az őket érintő problémák kapcsán.
A legutóbb 2020-ban, a Covid, az ukrajnai háború és az azóta fokozódó globális felmelegedéshez kötődő természeti jelenségek előtt megtartott fórum óta új kihívások jelentek meg, elsősorban a zöld és a digitális átállással kapcsolatban. Fontos volt az idei évben ezen túlmenően az inkluzivitás is, azaz annak a kérdésnek a körbejárása, hogy miként lehet a fenntartható városfejlesztést úgy fokozni, hogy senki ne maradjon le, akkor se, ha nincs elég erős politikai érdekérvényesítő-képessége. Fontos szempont még a különböző méretű városok jelenléte: a fórum egy olyan hely, ahol minden méretű város részt tud venni a párbeszédben.
Torino városa és a helyszínként szolgáló OGR - Officine Grandi Riparazioni önmagában is jól szimbolizálja a városok átalakulását az unióban. Torino neve az elmúlt évszázadban összeforrt az iparosodással, amely azonban a 20. század végére fokozatosan veszített a jelentőségéből, így a városnak újra kellett definiálnia magát. Az igazi fordulat a 2006-ot Torinóban tartott téli olimpia hozta el, ami után a városban beindult a totális átszerveződés, és egyre inkább nyitottak az uniós források és projektek irányába is, és a város számára a gasztronómia és az új technológiai ágazatok kerültek a fókuszba. A korábban vasúti szerelvények remizeként és szervizeként szolgáló gyár helyén létrejött startup központként és nemzetközi konferenciahelyszínként szolgáló OGR jól jelképezi ezt az átmenetet.
Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés
A mostani fórum legfontosabb eseménye az Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős biztos által bejelentett Európai Városfejlesztési Kezdeményezés (European Urban Initiative - EUI) volt. Ez az EU új eszköze, amely integrált szolgáltatáscsomagot nyújt az innováció, a kapacitás- és tudásépítés, a szakpolitika-fejlesztés és a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos kommunikáció támogatására a kohéziós politikán belül.
A kezdeményezéhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 450 millió eurós hozzájárulást biztosított, és a Bizottság közvetve irányítja a 2021-2027 közötti időszakban, amely azonban 2022 augusztusában megállapodást írt alá Hauts-de-France régióval a kezdeményezés operatív irányításáról. Az EUI továbbra is támogatja az innovatív intézkedéseket, amelyekre a tervezett teljes költségvetés 75%-át (kb. 315 millió EUR) fordítják.
Az EUI 2023. január 19-én lezárta első 50 millió eurós felhívását, amelynek célja a fenntartható városfejlesztési projektek innovatív támogatása volt. A felhívás a legalább 50 000 lakosú városi önkormányzatokat célozta meg (a városok egyedül vagy más önkormányzatokkal együttesen is részt vehettek). A pályázók projektjeinek olyan új európai Bauhaus értékeket kellett magukban foglalniuk, mint az építés és felújítás a körforgásos gazdaság és a szén-dioxid-semlegesség szellemében, a kulturális örökség megőrzése és átalakítása, az épületek átalakítása által megfizethető lakhatás kialakítása és a városi terek megújítása. A kiírás szerint az egyes projektek legfeljebb 5 millió eurót kaphatnak, és a társfinanszírozásnak és a projektmegvalósításnak legfeljebb 3,5 éven belül kell megvalósulnia.
Az EU kohéziós politikája
A kohéziós politika az a több százezer projekt mögött álló politika, amely Európa-szerte az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+), az Igazságos Átmeneti Alapból (IÁA) és a Kohéziós Alapból kap finanszírozást. A területi kohézió célja különösen a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, különös tekintettel a legkevésbé fejlett régiókra. A 2014-2020-as időszakban a 2014-2020-as uniós költségvetés mintegy 32,5%-át a szóban forgó kohéziós politikai alapokra fordították, így elmondható, hogy ez volt az uniós költségvetés legnagyobb beruházása.
A Bizottság felismeri a tematikus és lokális megközelítések összekapcsolásának fontosságát, és így törekszik arra, hogy a nemzeti szint alatt is célzott támogatást nyújtson, mivel a régiók és városok sajátos fejlesztési kérdésekkel rendelkeznek.
A 2014-2020-as uniós költségvetési időszak a kohéziós politika középpontjába a városokat helyezte.
Az ERFA-forrásokból több mint 115 milliárd eurót fektettek be a városi területeken, és az ERFA-ból mintegy 17 milliárd eurót közvetlenül a városok osztottak el és kezeltek a fenntartható városfejlesztés integrált stratégiáikra. Több mint 900 város kapott így felhatalmazást a fenntartható városfejlesztés integrált stratégiáinak végrehajtására.
Ami a jelent és a közeljövőt illeti, a 2021-2027-es időszakban is az uniós költségvetés egyharmadát (kb. 392 milliárd eurót) az uniós kohéziós politikára különítették el, és a kohéziós politika városi dimenziója tovább erősödött. A tagállamoknak a teljes nemzeti ERFA-alapok legalább 8%-át a városfejlesztésre kell fordítaniuk, azonban a legtöbb esetben a tagállamok úgy döntöttek, hogy ennél többet különítenek el, ami azt jelenti, hogy több mint 24 milliárd euróval támogatják a városok által kidolgozott és végrehajtott fenntartható, integrált stratégiákon alapuló beruházásokat.
Elsőre nagyon távolinak tűnhet egy magyar és egyben uniós állampolgár számára egy, az uniós városokkal kapcsolatos újabb kezdeményezés.
Sokan azt gondolhatják, hogy legfeljebb Budapest számára jelenthet lehetőséget. A részletekben elmerülve azonban kiderül, hogy a városok közötti együttműködés önmagában is fontos lehet bármilyen magyar megyei jogú város számára, mert kontinensszerte hasonló problémákkal tudnak szembesülni a kisebb városok is.
Önmagában a tény, hogy hazánkból Budapest mellett Miskolc és Pécs is bekerült a Bizottság 100 európai klímasemleges és okos városot tartalmazó programjába megmutatja, hogy sokak számára nyitva áll a kapu.
Sok esetben a városlakók számára szükséges megoldásokhoz nincsen szükség közvetlen uniós beavatkozásra, főleg azzal együtt, hogy egy ilyen projekt előkészítése és véghezvitele az uniós adminisztrációban éveket vehet el. Hasznosabb lehet más polgármesterekkel, vagy városi hivatalnokokkal egyeztetni arról, hogy ők miként tudták elérni, hogy több legyen a zöldfelület az óvárosban, vagy nagyobb támogatottsága legyen egy jövőbe mutató projektnek. Utóbbi azért is fontos, mert egy polgármester számára sokszor akadály, hogy ha nem a jelennel, hanem a távolabbi jövővel foglalkozik, mivel így kisebb eséllyel választhatják újra, és így az általa elindított projekt is idejekorán félbemaradhat. Elhangzott a fórumon, hogy egy ilyen helyzetre például az jelenthet igazi megoldást, ha sikerült olyan társadalmi és politikai támogatottságot szerezni, hogy ne lehessen már a zöld átmenet, vagy annak az akadályozása egy kampány központi vitatémája.
Címlapkép: Andrea Guermani / Európai Bizottság