Február elején mutatták be az erzsébetvárosi Klauzál tér felújításának látványterveit. Az önkormányzat a kerület lakóinak javaslatait figyelembe véve készíttette el a terveket, melynek eredményeként játszótér, sportpálya és fitnesz park is helyet kap majd a téren, miközben növekszik a zöldfelület aránya és újabb fákat ültetnek. Ennek ellenére voltak, akik kritizálták a terveket a fennmaradó felszíni parkoló és a kétirányú autóforgalom vagy a túl sok térkő miatt. Ennek okán urbanisztikai szakértőkhöz fordultunk, hogy megkérdezzük, miket kell egy modern köztérfelújítás során figyelembe venni ahhoz, hogy a lehető legtöbben elégedettek legyenek a végeredménnyel, mi a menete a felújításnak és milyen korábbi jó példákat tudnának megemlíteni.
A lakossági visszajelzések és a kerületi önkormányzat észrevételei alapján módosították és véglegesítették a Feneketlen-tó melletti játszótér felújításának kiviteli terveit. A játszótér felújítási munkái a tervek szerint a nyár végén valósulnak meg, de a mellékhelyiségek telepítésére már várhatóan tavasszal sor kerül - tartalmazza a Radó Dezső Terv.
Nemrég jelentette be a Clark Ádám tér átfogó megújítását a fővárosi önkormányzat, ami a Korzó Stúdió tervei alapján újulhat meg. A projekt célja, hogy a történelmi örökség és a meglévő adottságok figyelembevételével a jelenlegi közlekedési struktúra átrendezésével, új zöldfelületek kialakításával és a közterületek megújításával egységes arculatú, a szomszédos területekkel harmonizáló, vegyes forgalmú közlekedési csomópont jöjjön létre. A projekt azonban nem aratott osztatlan sikert, Vitézy Dávid több ponton is bírálta azt.
A Fővárosi Önkormányzat célja egy élhető és élettel teli Nagykörút kialakítása. A fejlesztése nem csak a közlekedésről szól. Komplex megújításra van szükség, melynek célja a körút mára megkopott vonzerejének, pezsgő kulturális és kereskedelmi életének helyreállítása, ahol egyszerre jó lakni, közlekedni, vásárolni, enni-inni, kikapcsolódni, vagy épp boltot üzemeltetni - emelte ki Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés sajtótájékoztatóján, amin a Nagykörút menti kerületek polgármesterei is részt vettek. A kerületi vezetők együttműködésének célja, hogy egy átfogó városfejlesztési program részeként egységes arculatú Nagykörút jöjjön létre.
A gazdaság, a technológia és a társadalmi igények változásával a városaink szerkezete is folyamatosan változik. Egykori ipari területekből rozsdaövezetek jönnek létre, alkalmat adva arra, hogy az adott városrész új funkciót kapva születhessen újjá és ismét megteljen élettel. Budapesten is számos ilyen változásnak lehetünk tanúi, melyek közül évtizedek óta napirenden lévő kérdés a Nyugati pályaudvar mögötti terület hasznosítása. Több látványos terv is készült már erre, például egy zöld folyosó koncepciója, ami a Városligettel kötné össze a pályaudvart. A korábbi terveket és a lehetséges fejlesztési irányokat ezúttal építészek és ingatlanfejlesztők vitatták meg.
Körbejárta a sajtót az elmúlt hetekben a hír, miszerint a Rákosrendező pályaudvar helyén egy új városnegyed épülne, melynek részeként akár egy 200 méternél magasabb felhőkarcoló is megvalósulhatna. Bár ez volt az az aspektus, ami miatt mindenki felfigyelt a hírre, egy ekkora beruházásnak önmagában is nagy jelentősége lenne. A több milliárd eurósra becsült projektnél a magánbefektetők között egy dubaji szereplő neve is felmerült, ezért is terjedt el először a „mini-Dubaj”, majd az állítólag jobban hangzó „maxi-Dubaj” kifejezés. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szólnak az ötlethez a várostervezésben és a városi építészetben jártas szakértők, így cikkünkben Erő Zoltánt, Budapest főépítészét és Ongjerth Richárd urbanistát, várostervezőt, városkutatót kérdeztük meg.
Itt az ideje az őszinte szembenézésnek az ingatlan- és városfejlesztés szimbiózisában annak érdekében, hogy a valós problémákat feltárjuk. Sokan és sokat foglalkoztak már ezzel, de úgy tűnik, még mindig van miről beszélni. Hogy mennyire van meg az együttműködési hajlandóság az önkormányzatok és a fejlesztők között, akár a közösségi szolgáltatások területén, mi történt az elmúlt 30 évben, és miért tekinthetők a barnamezős területek a város aranytartalékainak, arról a 29. Országos Urbanisztikai Konferencia plenáris kerekasztal-beszélgetésén Ditróy Gergely, a Portfolio üzletfejlesztési igazgatója kérdezte a szakértőket.
Befejeződött a Normafa Síház rekonstrukciója, ami számos plusz szolgáltatással, kívül belül megújulva tér vissza a város életébe. A Síház épülete több mint 90 éve meghatározó találkozópontja Budapest életének. Kezdetben, míg a hazai hóviszonyok engedték, síközpontként, később vendéglátó egységként üzemelt. A rekonstrukciót követően az éttermi funkció mellett programokkal is várják az érdeklődőket.
Három új gyalogos-átkelőhellyel bővült a Nyugati tér, így már akadálymentesen, az aluljáró használata nélkül is körbejárható a tér és a forgalmas közlekedési csomópont. A fejlesztéssel közvetlen felszíni gyalogos-összeköttetést kapott a Váci út és a Bajcsy-Zsilinszky út, valamint a Teréz körút és a Szent István körút. A gyalogosátkelőkkel egyidőben kerékpáros-átvezetések is létesültek a Nyugati térnél - közölte a BKK.
Ahogy korábban már írtunk róla, Szaúd-Arábiában épülhet fel a világ egyik legmonumentálisabb építménye, a "The Mirror Line", mely a jelenlegi tervek szerint két egymással párhuzamos, 487 méter magas épület lenne köztük egy viszonylag szűk térrel. A 170 kilométer hosszú épület ötletét sokan kétkedve fogadták és fogadják a mai napig, most viszont hivatalosan is elindult az építkezés, amit egy videón is bemutatunk.
Az Elisa Ferreira uniós biztos részvételével múlt héten Brüsszelben megrendezett ünnepségen az Európai Bizottság bejelentette a 2023. évi Új Európai Bauhaus-díj kitüntetettjeit és az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés kiválasztott projektjeit is. A díjazottak között, ahogy a korábbi években többször is, ezúttal is volt magyar projekt. Mi is azonban az Új Európai Bauhaus? Mi a jelentősége az unió számára? Van-e bármilyen hatása a mi életünkre? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ az alábbi elemzésünkben.
Nagy kísérlet előtt áll a Liget projekt, nemcsak a gazdasági nehézségek miatt, amelyek erősen befolyásolják a további projektelemek megvalósulási ütemét, de a felgyorsult világban olyan vonzó, szórakoztató és egyben értéket nyújtó élményeket kell felsorakoztatnia, ami megállja a helyét a magyar látogatóknál, és a kultúrát kereső külföldi turistáknál egyaránt. Több mint egy tucat projektelem már elkészült, melyek mind nagy népszerűségnek örvendenek a látogatók körében. A folytatásban hátra van még az egyik legnagyobb beruházás: a rajtvonalon várja a zöld jelzést az építési engedéllyel rendelkező Új Nemzeti Galéria. Amíg azonban a nemzetközi, s annak nyomán a hazai gazdasági környezet nem talál magára, a kivitelezés elindítása még várathat magára. A következő lépésekről, tervekről, valamint az eddigi Liget projekttel kapcsolatos eredményekről kérdeztük Gyorgyevics Benedeket, a Városliget Zrt. vezérigazgatóját.
Milyen gazdasági környezettel megyünk neki a nyárnak? Milyen hatással lesz ez az ingatlanfejlesztők életére? Hogyan tud részt venni a rengeteg barnamezős terület a főváros által kijelölt fejlesztési irányban? Hogyan lehetnek élhetőbbek az új fejlesztési területek? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a Portfolio Property X 2023 konferencia második szekciójának előadói, majd egy panelbeszélgetés keretében az irodapiaci bérlői igényeket járták körül a szakértők.
"Magyarországon szerintem nem nagyon érdemes komolyan venni a fejlesztési terveket meg a hozzájuk kötött határidőket. Ennek sok 100 éves hagyománya van. (...) Ha az együttműködést nézem, nem vagyok különösebben optimista. De ha azt nézem, hogy Budapest egy élhető város legyen, akkor egyáltalán nem állunk rosszul. (...) Az összes hiba abból adódik, hogy vannak ezek a hatalmas értékeink, építészeti, kulturális, természeti, de ezeket abszolút nem becsüljük semmire" - árulta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Zubreczki Dávid. Az Urbanista blog egykori alapítójával, íróval, építészeti mesemondóval Budapest építészeti örökségéről, a benne rejlő lehetőségekről, köztük a jövőbe mutató és az urbanisztikai szempontból problémásabb fejlesztésekről beszélgettünk. Dávid hamarosan előadást tart a Pénzcentrum és a Portfolio közös rendezvényén, a GEN Z FEST 2023-on. Gyere el, és hallagsd meg "Nem elég kényelmes a város? A jövő városa még kényelmetlenebb lesz” című előadását, és a többi neves előadónkat is.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen kihívásokkal szembesül a fővárosi agglomeráció az oda részben Budapestről, részben vidékről költöző tömegek miatt. Vendégünk Baranyai Zsolt, a Hétfa kutatóintézet városfejlesztési igazgatója. A második részben a forintárfolyam volt a téma annak apropóján, hogy a héten újabb csúcsot döntött a hazai fizetőeszköz és idei erősödését tekintve világbajnoknak mondható. Erről Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Kihirdették a Népliget megújítására kiírt tájépítészeti ötletpályázat eredményét. A zsűri a 16 beérkezett pályaműből 6-ot tartott értékesnek és szakmailag megalapozottnak, ám első helyet szándékosan nem ítélt oda, jelezve azt, hogy a díjazott pályaműveket felhasználva, az abban lévő ötleteket, megoldásokat összegyűjtve alakítják majd ki a Népliget koncepciótervét.
Majdnem újra esésbe fordult.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Oroszország történelmi fenyegetést jelent.
2023 egyszerre szólt az elektronikus fizetés terjedéséről és a csalásokról.
A választás implikációiról Takácsy Dorka Oroszország-szakértőt kérdeztük.
Újra jön az Edison program.
A befektetési szakember a Portfolio Checklist vendége volt.