Az Európai Bizottság tegnap jelentette be, hogy melyik 100 uniós város fog részt venni a „Városok” elnevezésű uniós küldetésben, amelynek célja 100 klímasemleges és intelligens város megvalósítása 2030-ig. Mind a 27 tagállamból vannak városok a 100 között, amelyekhez további 12 város csatlakozik a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramban (2021–2027).
A Bizottság közleménye szerint a világ városi térségei a globális energiafogyasztás több mint 65%-áért, a szén-dioxid-kibocsátás több mint 70%-áért felelősek. Ezért fontos, hogy legyenek olyan kísérleti és innovációs ökoszisztémákként működő városok, amelyek segíthetik a többi várost a klímasemlegesség 2050-re való eléréséhez szükséges átállásban.
A „Városok” küldetés a 2022–23-as időszakban 360 millió euró keretösszegben részesül a Horizont Európa programból, a klímasemlegesség 2030-ig történő eléréséhez vezető innovációs pályák megindítására.
A városok - a hazaiak közül Budapest, Miskolc és Pécs - által kapott közvetlen támogatásokat a tiszta mobilitásra, az energiahatékonyságra és a zöld várostervezésre lehet költeni, és más uniós programokkal szinergiában lehetőséget kínálnak közös kezdeményezések kialakítására és az együttműködések fokozására.
Érdemes kiemelni, hogy a 360 millió eurós teljes keretösszeget ha a 100 városra egyenlően osztjuk le, akkor 3,6 millió eurós, vagyis 1,3 milliárd forintos támogatásról van szó. Amennyiben a nagyobb városokra arányaiban több forrás is jut, 3, 4 vagy akár 5 milliárd forintos támogatással Budapesten hatalmas volumenű zöld projektek megvalósítása vélhetően nem lesz lehetséges - kizárólag ebből a forrásból. Összehasonlításképpen, a sokszor emlegetett városligeti biodóm befejezésére körülbeül további 20 milliárd forintra lenne szükség, a korábban meghatározott 45 milliárdos költségkereten felül. Ez jól szemlélteti, hogy egy nagyobb beruházás esetén a néhány milliárd forintos támogatás nem számít jelentős összegnek.
A következő lépések
A Bizottság fel fogja kérni a 100 kiválasztott várost, hogy dolgozzák ki a klímasemleges városra vonatkozó megállapodásokat, amelyek magukban foglalják a valamennyi ágazatra, például az energia, az épületek, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés területére kiterjedő, klímasemlegességre vonatkozó átfogó tervet, valamint a kapcsolódó beruházási terveket. Ebbe a folyamatba be kell vonni a lakosságot, a kutatási szervezeteket és a magánszektort.
Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos így nyilatkozott: „A ma bejelentett 100 uniós város törekvése, hogy 2030-ra intelligenssé és klímasemlegessé váljanak. Ez a 100 város lesz a „próbapad” a lakosságot jelenleg érintő számos probléma – többek között a városi mobilitás – innovatív, integrált megoldásainak kidolgozásához. A városi mobilitás új uniós keretére építve rendelkeznek az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy egészségessé és fenntarthatóvá tegyék a városok közötti és városi mobilitást, például azzal, hogy az elkövetkező 10 évben megkétszerezik a nagy sebességű vasúti forgalmat és a biztonságos kerékpársávokba való beruházás révén tovább fejlesztik a kerékpáros infrastruktúrát, valamint azzal, hogy az ingázók számára fenntartható mobilitási lehetőségeket nyújtva biztosítják a vidéki és elővárosi területekkel való összeköttetést.”
Háttér információk
A Bizottság 2021 szeptemberében az uniós küldetésekről szóló közleményelfogadásával indította el a 100 klímasemleges és intelligens város 2030-ig történő megvalósítására irányuló küldetést. Erre a küldetések egyedi végrehajtási terveinek 2021 nyarán történt jóváhagyását követően került sor. A „Városok” küldetés mellett további négyuniós küldetésvan. Ezek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az óceánok és vizek helyreállítása, az egészséges talajok és a rák elleni küzdelem területének globális kihívásaival foglalkoznak. AHorizont Európa küldetéseire vonatkozó munkaprogramot2021. december 15-én tették közzé.
Címlapkép: Getty Images
