Így lehet saját birtokod a falusi CSOK segítségével

A falusi CSOK lényege, hogy ha valaki olyan településen vásárol lakóingatlant, ahol kevesebb, mint ötezren laknak, akkor a gyermekek (vagy a vállalt gyermekek) számától függően, állami támogatást kap. Ez az összeg akár 10 millió forint is lehet. Ha új építésű házról van szó, a teljes összeget lakásvásárlására lehet felhasználni. Ha használt, akkor legfeljebb a felét, viszont a fennmaradó összeget a felújításra lehet költeni.

Vesz nekünk az állam egy birtokot?

Valószínűleg számos falusi porta - parasztház, Kádár-kocka, új építésű ingatlan - fog gazdára találni. Van azonban egy érdekes kitétele a jogszabálynak: tanyák esetében nem nézik, hogy mekkora település körzetében helyezkedik el az ingatlan, az bárhol lehet az országban.

A tanyák jellemzően kiterjedt - több ezer négyzetméteres, vagy akár egyhektárosnál is nagyobb - földterülettel rendelkeznek, és az áruk viszonylag alacsony, mivel kívül esnek a lakott területeken. Sokuk pár millió forintért megvásárolható. Adja magát a kérdés: megtehetjük-e azt, hogy veszünk magunknak egy tanyát kevesebb mint öt millió forintért, és utána több mint öt millió forintból felújítjuk, miközben az egészet fedezi a falusi CSOK? Egyszóval építhetünk-e magunknak birtokot, ingyen? Elvileg igen, figyelni kell azonban az alapterületre is. A piacon található olcsó tanyák jellemzően nagyon kicsi házak. Ennek azért van jelentősége, mert a jogszabály szerint csak 60 négyzetméternél nagyobb lakóházakra kérhetünk támogatást három gyerek esetén. Márpedig a régi tanyák közt nem ritkák a 20-30 négyzetméteresek, de könnyen találni olyat is, ami mindössze 11 négyzetméteres.

Hol érdemes mégis nézelődni?

A keresési feltételeknek (5 millió forintnál olcsóbb tanya, 60 négyzetméteresnél nagyobb épülettel) több tucat ingatlan felel meg. Egy-két kivételtől eltekintve, kizárólag alföldi tanyákról van szó. Több közöttük olyan város külterületéhez tartozik, ahol amúgy nem lehetne igénybe venni a falusi CSOK-ot. Ilyen például Kecskemét, Szeged, Kiskunfélegyháza vagy Nyíregyháza. Jellemzően az 50-es, 60-as években épült házakról van szó, de akadnak rendszerváltáskori, sőt, XIX. századi épületek is.

Többségük persze rendkívül rossz állapotban van, igaz, a támogatásnak köszönhetően a vételárnál is több pénz áll rendelkezésre a felújításra. Vannak azonban már most is beköltözhető ingatlanok. A tanyák értékét azonban csak az adott hely ismeretében lehet eldönteni. Egy tanya esetében a lokáció sokkal fontosabb, mint egy városi lakásnál. A falusi CSOK-kal Budapestről kiköltözőknek nem biztos, hogy ezek az önrész nélküli tanyavásárlások jelentik a megoldást, de a helyben maradásban sokat segíthetnek. Aki tanyák környékén él, és jól ismeri a helyi adottságokat, annak mindenképpen érdemes megfontolnia ezt a támogatási rendszert.