Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020

Kevesen gondolták, hogy ilyen geopolitikai kockázatok és globális gazdasági növekedési félelmek mellett is a részvénypiaci raliról fog szólni 2019. A részvénypiacok mellett a nyersanyag- és árupiacok is kilőttek, miközben egyre hangosabbak azok a vélemények, miszerint ezek az árszintek már nem fenntarthatóak. Valahogy az a különös helyzet alakult ki a befektetési világban, hogy a többség egyszerre tartja a lábát a féken és a gázon – senki sem akar kimaradni a tőzsdei szárnyalásból, de hamar fedezékbe bújna, ha beüt a krach. Kérdés, mit hoz 2020? A satuféket vagy a tövig nyomott gázt? Esetleg mindkettőt?

A részvényindexekhez hasonlóan a fontosabb nyersanyagárak is jócskán emelkedtek, a fémek között a palládium ment a legnagyobbat 44%-kal, az olajpiacon a WTI 22%-kal emelkedett, a kávé ára pedig 26%-kal került feljebb. Az arany annak ellenére drágult, hogy tavaly a részvénypiac is jól teljesített, így kérdés, hogy ekkora emelkedés után érdemes-e még beszállni. Érdekes jelenségnek lehetünk szemtanúi az ingatlanpiacon is: úgy tűnik, alábbhagy az évek óta tartó áremelkedési ütem. A lakó- vagy kereskedelmi, ipari és irodapiacon keressük ezentúl a jobb hozamokat?

A befektetőket egyre jobban foglalkoztatja a környezettudatosság, ez a befektetésekben is szembeötlő: elképesztő ütemben törnek előre a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontokat előtérbe helyező befektetések, itthon egyre több alapkezelő jön ki a saját ESG és tematikus alapjának ötletével, a vállalatok számára pedig létérdekké vált az ESG-minősítés megszerzése.

2019 nyarán új időszámítás kezdődött a magyar megtakarítási piacon: berobbant a szuperállampapír, ez pedig egy sor változást hozott a piaci szereplők életében. A befektetési alapok 2019-ben a jó hozamok ellenére sem tudtak érdemi tőkét bevonzani, az ingatlanalapok különösen nagy áldozataivá váltak a MÁP+-nak, a háztartások részvényállománya nő, de nem eléggé, miközben a készpénz sosem látott szinteken mozog.

6000 milliárd forintnál jár a hazai privátbanki szektor, a válság előtti éveket idézi a vagyonnövekedés üteme. Az ügyfélszámlák száma már nem nő ilyen mértékben, ez azt is jelenti, hogy egyre kevesebb számlán koncentrálódik egyre nagyobb vagyon. A privátbankárok száma az utóbbi években még jóindulattal is csak stagnált, egyre nagyobb rajtuk a nyomás, miközben itthon is kezd betörni a diszkrecionális portfóliókezelés. Mindeközben a vagyonos ügyfelek igényei is túlmutatnak a magas hozamokon, a család vagyon kezelése sok esetben már bizalmi vagyonkezelőt igényel.

A párhuzamos szekciók közötti átjárhatóság biztosítására egy rövid szünet keretében nyújtunk lehetőséget.

Őrült ütemben terjednek a digitalizációs újdonságok a befektetésekben is, azok a szolgáltatók, amelyek versenyképesek akarnak maradni, új szintre kell helyezzék az ügyfélkiszolgálást. A szekció célja, hogy villámprezentációkon keresztül mutassuk be, milyen új befektetési platformok, döntéstámogató rendszerek léteznek itthon a privátbankárok, portfóliómenedzserek és ügyfeleik számára.

Az ESG mellett hódító útjukat járják a világon a tematikus befektetések is, amelyek a mai és jövőbeni világ legmeghatározóbb trendjeire építenek. Környezetvédelem, innováció, egészségügy, automatizáció és még számos olyan terület, ahol ezek az alapok befektetnek. A szekció célja, hogy villámprezentációkon keresztül mutassuk be, mibe fektetnek most a legígéretesebb tematikus alapok Magyarországon.

Sikeres évet tudhatnak maguk mögött a magyar abszolút hozamú alapok, a legjobbak 10% körüli vagy a feletti hozammal büszkélkedhettek. Persze nem volt nehéz jó hozamokat elérni egy olyan világban, ahol az eszközárak új csúcsokat döntenek, de mi van akkor, ha a profi befektetők egy része már más környezetre rendezkedik be? A szekció célja, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a neves, abszolút hozamú alapokat kezelő portfóliómenedzserek piacokra vonatkozó jövőképébe és befektetési stratégiájába.