Gigantikus EU-pénzt kap a kelet-közép-európai régió közutak fejlesztésére
Az unió luxembourgi központú számvevőszéke arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság az 1990-es években megkezdte a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiépítését, amely közúti infrastruktúrát is tartalmaz.
A cél az, hogy 2030-ra elkészüljön a Baltikumot az Atlanti-óceánnal és Skandináviát a Földközi-tengerrel összekötő, mintegy 40 ezer kilométeren húzódó, kilenc törzshálózati folyosó. Ezek a törzshálózat legnagyobb részét lefedő folyosók stratégiai szempontból kiemelten fontosak a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez - írták. 2050-re a teljes hálózatnak el kellene készülnie, hogy az unió minden térsége elérhetővé váljon, és összeköttetésbe kerüljön a többi régióval - húzták alá.
A számvevők szerint az unióban továbbra is a közút jelenti a fő szárazföldi közlekedési módot mind a személy-, mind az áruszállítás területén, és ez valószínűleg a közeljövőben sem fog megváltozni. Kiemelték, az útépítés és az utakhoz való hozzáférés javítása a gazdasági növekedés ösztönzése szempontjából is lényeges. 2016-ban a közlekedési ágazat több mint 11 millió embert foglalkoztatott, ami a teljes uniós munkaerő több mint 5 százaléka.
A tájékoztatás szerint a tagállamok és a tagállami régiók között kiépített közúthálózat - amennyiben teljesen elkészül - lerövidítheti a személy- és áruszállítás idejét, növelheti az utak kapacitását, javíthatja a minőségüket. Arra figyelmeztettek azonban, hogy az unió egészére kiterjedő közúthálózat kiépítése még nem fejeződött be. A közép- és kelet-európai tagállamok például még nem rendelkeznek kielégítő kelet-nyugati közútkapcsolatokkal, és a közöttük levő összeköttetés sem éri el az optimális szintet - tették hozzá.
Érdemes egyébként megjegyezni, hogy éppen most indul a kelet-közép-európai régió észak-déli jobb összeköttetését célzó vasúti projekt tervezése: a Varsó-Brünn-Pozsony-Budapest útvonalon teljesen új nyomvonalat terveznek kiépíteni és ehhez uniós (európai beruházási banki) hitelalapú források felvétele is szóba jöhet:Címlapkép forrása: Shutterstock
A cél az, hogy 2030-ra elkészüljön a Baltikumot az Atlanti-óceánnal és Skandináviát a Földközi-tengerrel összekötő, mintegy 40 ezer kilométeren húzódó, kilenc törzshálózati folyosó. Ezek a törzshálózat legnagyobb részét lefedő folyosók stratégiai szempontból kiemelten fontosak a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez - írták. 2050-re a teljes hálózatnak el kellene készülnie, hogy az unió minden térsége elérhetővé váljon, és összeköttetésbe kerüljön a többi régióval - húzták alá.
A számvevők szerint az unióban továbbra is a közút jelenti a fő szárazföldi közlekedési módot mind a személy-, mind az áruszállítás területén, és ez valószínűleg a közeljövőben sem fog megváltozni. Kiemelték, az útépítés és az utakhoz való hozzáférés javítása a gazdasági növekedés ösztönzése szempontjából is lényeges. 2016-ban a közlekedési ágazat több mint 11 millió embert foglalkoztatott, ami a teljes uniós munkaerő több mint 5 százaléka.
A tájékoztatás szerint a tagállamok és a tagállami régiók között kiépített közúthálózat - amennyiben teljesen elkészül - lerövidítheti a személy- és áruszállítás idejét, növelheti az utak kapacitását, javíthatja a minőségüket. Arra figyelmeztettek azonban, hogy az unió egészére kiterjedő közúthálózat kiépítése még nem fejeződött be. A közép- és kelet-európai tagállamok például még nem rendelkeznek kielégítő kelet-nyugati közútkapcsolatokkal, és a közöttük levő összeköttetés sem éri el az optimális szintet - tették hozzá.
Érdemes egyébként megjegyezni, hogy éppen most indul a kelet-közép-európai régió észak-déli jobb összeköttetését célzó vasúti projekt tervezése: a Varsó-Brünn-Pozsony-Budapest útvonalon teljesen új nyomvonalat terveznek kiépíteni és ehhez uniós (európai beruházási banki) hitelalapú források felvétele is szóba jöhet:Címlapkép forrása: Shutterstock
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.